Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-15 / 212. szám

ItöLMAG YARORSZÁ G Szeged, 191§. szeptember 15. Beszélgessünk. "A fahonvéd: Amerre a szem néz, v-agy lát, .mindenütt csupa feketeség. Nemesitek kíin.n, hanem itthon is hullnak az, emberek. Csak tegnap is a Meák Gyula dőlt ki -a sor­ból. Én: Igazi értélvet képviselt ebben a vá­rosban, ahol -egy pár lelkes, rajongó létekkel együtt a zenei életnek megvetette az alapját. Az úttörők közé tartozott, aki nemcsak a szá­ján, ide a szivén is hordozza a zene kulturáját, A fahonvéd: Tehát ő is kult-urát csinált? Én: Ö csinált csak igazán, noha sose.han­goztatta. Mennyit dolgozott, mig <egy koncer­tet összehozott, mennyit -látott-futott, hogy közöns éget toborozzon és mennyit agitált, hogy Mvekét szerezzen a muzsikának, de nem annak, amely a hejrotyutynban teljesen ki­merül. A fahonvéd: Érthetett a muzsikához, hi­szen szintigyéri tag volt. Én: Nem. azért értett hozzá, mart tagja vo3it a, szinügyi bizottságnak, ;|de véléit-lénüjl é kivételesen azért volt tagja, mert a ktsuj­j.'j volt a zene. A fahonvéd:. Minden -sziniigyérnek ott va" a zenei tudománya. Én: Némelyiknek még a (füléten sincs, Th> Vic&ire nem -nézünk, esek arra, hogy ott :s ialesQ togyiirk, a nevünk pedig éh. újságok­ban szerepeljen. A fahonvéd: Ugy tu-dom, ;a íMúk Gyuláé ritkán /Prepelit: l'n: Néha, elvétve és ritkán szerepelt ő a' szinügyi' bizottságban is. EBa azonban jelen volt, -minidig mosolygott, mert mindig ok volt a mosolygásra. (Egyszer azonban igen Yiagyoá komoly liett. amikor iaz igazgató beígérte a Wagner-operák a t. A fahonvéd",: Bizonyosan attól tartott, hogy ezekre - az előadásokra felemelik a 'hely­árakat. /• Én: Ellenkezőleg, attól remegett — . i«j, még rágondolni is ro-ss! — hogy az ígéret be­váltásra kerül. A fahonvéd: Az ígéretet pedig beváltani szokás. Én: Igértni könnyű és sokam vannak, aikik bizonyos körülmények között fűt-fát ígérnek, de vannak esetek, igein sokszor és igen sok eseltak, amikor némelyek az ígéretről mieg-1 felejtkeznek. A fahonvéd: Vaunak, akik az Ígéretről és vannak, akik a rendeletekről felejtkeznek meg. És igy történik aztán, hogy a torony alatt -n°m tudják, hogy az mi rendelet .szerint­mennyi is .lehc-t a* gyümölcsíz -makszimális ára. Én: Más ír. igéret«Ós más a rendelet. Az egyiket be kell tartani, a másikat meg tnclni kell és persze betartani is. Megfelejtkezni azonban egyikről sem szabad. A fahonvéd: Magam is hallottam az egy­szeri cigányleány históriáját, akinek a folyó, tuilsé partjára kellett átmennie. Félt a víztől és az Istenhez fohászkodott, mondván: Én uram Btene-m., száz szál gyertyát gyújtok a. tiszteletedre, ha átjutok a vizén. És amikor már átjutott, az ég felé fügét mutatott és azt mondta: -még egy gyertyácskát sem! Én': Bezzeg Újvidéken még lampion oka t is gyújtottak vasárnap egy-hete az irók és újságírók tiszteletére. A fahonvéd: Ott a nemzetiségi vidéken még megbecsülik a toll katonáit. És itt, a kultura őreinek, zászlóvivőinek tartják a kó­cosokat. tárt karokkal fogadják, nemhogy ki­u-prüzn.i akarnák őket. Én: Rendeztek is az újságírók olyan jó­tékonycélu ünnepélyt, amelyről még ma is beszélnek Újvidéken és amely igazán ós ered­ményesen /-szolgálta a -szent célt. Pedig* nem is igen emelték a helyárakat. A fahonvéd: A-z itteni színháznál megint emelni akarnak. Én: Tapasztalat, ha a színigazgatók a fő­könyveiket mutogatják, arainak minidig luely­áremel-ési törekvés a vége. A mutogatás most újra járvány szerűén lépett fel a vidéken, mint az elmúlt hetekben a -spanyol nátha. A fahonvéd: -Az utóbbiból ínég ki lehet gyógyulni, de az -előbbiből nem gyógyulnajk ki soha! ^ Én: Nem addig, -inig a betegség orvossá­gát ki nem találják. A fahonvéd: Lehet rá orvosságot találni? Én: Nem is kell keresni. Van. Ugyanis nemcsak a főkönyvet- kell megtekinteni, ha­nem a naplót i-s, a .pénztárkönyvet is és min­den bevételi, meg kiadási mellékletet is. A fahonvéd: Egyszóval, sorjába .menni mindenen, mint a tápéi bíróság. Én: Akni .a -dolgok sora és rendje" áz a. ve­leje is. És akkor még a Szinészegyesület-nek s-em kell olyant bizomyitania, aúii-t. nem -tud­hat, vagy amihez n-i-ncs semmi köze. A fahonvéd: Nemhogy köz-e, de még ut­cái a í-s van. ilvülönbon pedig azt sz-eretnám már megérni, ha e-z a nagyérdemű egyesület a F-ziraészet érdekeivel is törődne annyit, mint r szín igazgatók dolgajvai . . . még -nem hallott emberszájról ebben a vérzi­vataros időben-. — Miért tatám)!? — kiált- föl egy centimé­terrel összébb csücsöritve az ajkát. — Hbgy lehet mára, ilyent -mondani! —- Hogy? . . . iHá-t ugy kérőm szeretettel, hogy eddig n-em győztem a tarisznyába rakni a kinyórdiaraihckat, mos-t . . . most -mög — le­gyintett fájd-ai-ma-siam- fekete kezefejével-. — A gazdának sincs, nyögj-e kend ki -no. — Ugy igaz, isten látja a üeükíim, hát morad­ja mög -maga, érdemös kudu-lni? . . . Z'anyai esetei — Kéf zsák bankó és a hadikölcsön.— Az akácitlatqs tanyavilágban, a,ura lant. Jent a- -szabadkai határ felé, Sass Lajos a „pusztai kapitány". Nagy darab föld' az ő bi­rodalma. -sok-sok. ember kerül innen is, on­iupu is délceg alakja éSéuHá -nagyon sok a. „fél", akkor e-yüsizüre -s-zedi íS-as-s Latos áz at­kát és nyugtalan. Tudja ,hocry sok lesz a fö­lös-leges beszéd. Most a „cédulákkal'' zaklat­ják -leginkább a „pusztai kapitányt". (Egyik­nek cukor kellene, ha volna, a másiknak oet­réleu-m, csizma, na-puc-s. liszt. meg más -pgy-éfe. 'Hia meg arra kerül -a sor, ak-kor ő zaküatjai a oarlahztqt a 'h-alikölcsönneli Ment -a, o-ariaiszt iimmá-r zaklatásnak veszi a. haidikölosöinjegy­zést, n-em tőkeh-efektetésmiek. Igy keletkeznek azután az úgynevezett tanyai eset-ek. Pél­dául ez: Bekopog vala melyik kora reggel iSaiss- -La­joshoz a kanosalsze-mü koldus. Oly-án az i-s­tera-adit-a, mint- az ágrólszakadt: Rossz min­déin©. És folito®. Sokszínű fclt-ck átkozzák el­nyűtt ruháján la hábornt. Hivatásos koldus ő kigy-ehne, nem is i-giem- tűnik fel ezért rajta a- hadiállapot. —• Mi -az Gergő? (Mi kélne, ha véna? — Ktezét csókolom a kapitány u-rn-ák, -mög vagyok -szorulva. — Azt' látom . . . Aztán- mibe szorult kend mög? — Mát kinyer dógób-a'. — Wbba mink is szükibp vagyunk, öregem.. — "Tudóm kérőm szépen, de mág- mégis: '— Nem elég a fejkvóta?, Gc-pdolkozik az öreg, .hogy -mit Is feiie-1­.ie-n. A kutyaverő görbe botot följebb emeli a hóna alá, aztán nagyon -sir-almás ábráíz-atot vág. —- Tudja kapitány ur. -ebbe a vér zivatarba még hu dúsnak s-a ér-demös lömml -a-z embörnék. Most meg Sas® Lajos hökken- meg, ilyent -A' másik eset pedig az, mikor rendre so­rakoznak -a gazdák a tágas rendőrszobábain lés ugy be-szél hozzájuk Sass Lajos, mint az apa a fiaihoz. Hogy így, meg amúgy, ez ha­zafias kötelesség, ez elől" nem lehet kitenni, jegyezni kell, mennél (többet. A- takarék se-m ád -akkora inte-rt, mint -a hadikölcsön,. A pi­rosképp paraszt-ék ilyenkor összenéznek és laposakat humyoritga-tniak. Hogy -miféle -gore dola-tofc támadnak ©köziben* koponyákban, nem lehet, d-e nem is szabad leírni. (Elég az ahhoz, hogy nagyon- nehéz mesterség ez. Be­lefáradnak éhbe a parasztok is, -meg a főtiszt ur is. — -Hát kend Jóska bácsi mennyit jegyez, mennyit írjak? 'Mondja mán kend kii sebösen: — (Semennyit. — feleli kurtán a magyar, —• Aztán azt i-s mondja mög .kend, hogy -m-iért -nem? — -Csupán csak -azért kapitány ur, mert nem akarom -a gyiarököket mögf-osztamá a já­tékuktól. íSas-s Lajos néz, vala-mieninyie-n- néznek, avm értik % beszédet, A paraszt tovább mondja: — Mert meni mondom, hogy nincs m-iből, bét zsák bankó van otthon,- de az-t -ne-m hi.á­nyositom -mög, ojan^szép nézni, tiigya kapi­tány ur, .mikor a gyerökök kiiforditik a szoba közepire, aztán rakosgatják, elosztják egy­más -közt a végin- pedig egymás ha-jábá kap nak, m-e-i*' hogy a gy-erök játékos, égyiknek több jut, mint- a másiknak.. — Aztán- igaz ez Jóska? — kérdi Sas-s: La­jos. — IMá-n hogyné volna i-gaz, az egész-ér' -sé nío-ndaraé'k ki egy hazug szót, —felelj Jóska diadalmasan, mint aki omincn-sre felet. —y. oah lé itts z .ti pa iy pc fl t>e feát ff et ro: r ne i & t; gv •t !6' 10 Sí VASS Nf Mozgó Színház. V Vasárnap szeptember 15-én. phantomas legújabb esete .". inas Hilsi Deteklivdráma 4 részben. PHANTOmAS izgalmas uj kalandja Előadások d. u. 2 órától kezdve. Jegyek előre­válthatok d. u. fél 2-től kezdve. itawanMmm i Vasárnap szeptember 15-én Két nagy sláger. Szeged, GizeSia-Sér. < > A véráldozat. Dorrit íumpol 01iverfilm Nordisk dráma 3 felvonásban. Fősze­replők: Oiaf Fönss és Ebba Thomsen. Főszereplő: Dorrit Weixler. Természeti felvételek. Előadások d. u. 2/, Va4., 5., 7 és 9 órakor. ff L l

Next

/
Thumbnails
Contents