Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-14 / 211. szám

Szeged, 1918. szeptember 14. BÉLMiAGYARORfiZAG R fiatalkorúak felügyelő hatósága az ískolamulasztások megakadályozásáért. (Saját tudósítónktól.) Az iskolaszék leg­utóbbi ülésén — mint annak idején megirta a Délmagyarország — szó esett arról is, hogy a mi viszonyainkhoz képest is szokatlanul nagy azoknak a tanköteles egyéneknek száma, aki­ket egyaltalán nem iratnak be iskolába. Persze, végeredményben ez nagy mértékben hozzá­járul a gyermekek elromlásához, a hatóságok­nak elsö.endü kötelessége megakadályozni. Erre a munkára vállalkozott dr. Orkonyi Ede kúriai biró, a fiatalkorúak felügyelő-hatóságának el­nöke az iskolaszék ülésén és most ezt az ajánlkozását a városi tanácshoz intézett bead­ványában megismételte. A tanács persze — éppúgy, mint az iskolák — mély köszönettel fogadta az ajánlkozást, amely súlyos gondtól mentette meg a város hatóságát. Dr. Orkonyi Edének a tanácshoz intézett beadványa itt következik : A felügyelő-hatósággal kapcsolatos műkö­désemben azt tapasztaltam, hogy nagy a be­íratlan tanköteles gyermekek száma. Részben a szülők közömbösségén múlik, hogy tanköteles gyermekeiket be nem íratják, sok szülő azért nem íratja be, mert gyermekeinek téli ruházata nincs és kijelentése szerint amúgy sem járat­hatná télen az iskolába, többen pedig azért nem íratják be gyermekeiket, mert a gyerme­kekre szükség van a háztartás körüli teendők­ben, vagy a kiscoo gyeuncKeR iciugyeicicie. A gyermekek elzüllése rendszerint arra az időre vezethető vissza, amikor iskolába nem járnak és az utcán csavarognak. Egyrészt te­hát a prevenció, másrészt a népoktatás kultu­íáua ca aiuwiaiia lumüoaaga a^cnijjJilijauói ki­vánatos, hogy az iskolaköteles gyermekek okta­tásban részesüljenek, méltóztassék tehát hozzá­járulni ahhoz, hogy a vezetésem alatt álló fel­ügyelő-hatóság közreműködjék abban az irány­ban, hogy a beíratlan tanköteles gyermekek beirattassanak. ciioi a KózremüköuesunKioi ugyanis ered­ményt remélek, a mult tanévben követett ennek az e'járásunknftk az elemi iskolák jelentéseiből is előtűnő kedvező eredményét tekintve, amely­lyei az iSKOiauiuiasztukiót kethetenkint beter­jesztett névjegyzék alapján a mulasztó gyer­mekek szülőivel beidéztetvén, a rendes iskola­látogatásra utasítottuk. Ezt az eljárást vélem a beiratlan tanköteles gyermek szülőivel szemben is kövendőnek. A beiratlan tanköteles gyermekek névjegy­zéke ugyanis az 1868. évi XXXVIII. t.-c. alap­ján a rendőrséggel közöltetik; a rendőrségnek lényegesen csökkent létszáma és a bűnügyek számaiul.. , .gymérvü emelkedése folytán azon­ban a rend .rseg előreláthatólag csak hónapok múlva lenr* képes ezekben az ügyekben el­járni, iv\ felügyelő-hatóságunk ezeket az ügyeket g >rsahban intézhetné el, másrészt azokon a zociális bajokon is segíthetne, amelyek -yermekek iskoláztatását valóban pótolj*'­H jártfogónőket fölkértem ugyan, hogy hivatalos eljárása közben a beiratlan tan­köf ' .'ekek iránt is érdeklődjék, ekként a eknek csak egy kis része volna fölicuiatnau Számbavehető eredményt csak attól az elírástól remélek, hogy a névjegyzék alapján a szülőt gyermekévei kérdezzük és uta­sítjuk, hogy a gyermekét haladéktalanul írassa be, erről az iskola igazgatóját haladéktalanul értesitenők. Utóbbi pedig amennyiben a gyer­mek 8 napon belül bc nem írattatnák, felügyelő­hatóságunkat értesiti, hogy erről felügyelő­hatóságunk utján a rendőrség értesíttessék. E.zzei az eijarassai a renuorsegei íenyegesen tehermentesítenénk, mert nem kétlem, hogy miként iskoiamulasztások esetén a szülő az itteni iskolák igazgatóinál haladéktalanul jelent­kezet, utasításunknak a beiratás tekintetében is eiegei fogy lenni. Amenyiben előterjesztésemet elfogadni méltóztatik, kérem elrendelni, hogy a beíratlan iskolaköteles gyermekekről a névjegyzék a ve­zetésem alatt álló íelügvelő-hatóságnak is meg­küldesse*. ábbá, hogy a rendőrség csakis a felügyel- t. lóságunk által hozzá beterjesztett nevjegyzt nen ieisotoitaK euen járjon el. A ici.il. 03 legutóbbi ülésén foglalkozolt P7Tol P »-., - — I"I i Ar- iirtif fülppA -"""•'v- " -OJ * 0--.-Í, Icu d htja aziskuiaigazgatókat, hogy a be nem íratott gyermekek névjegyzeRtt készítse el es küldje meg a feiügyelő-hatóságnak is. 3 A katonai rendőrség sortüze a Szent István-téren. (Saját Hadósriónktói) Csütörtököm este tiz órakon egymásután több lövés dörej-e riasztotta föl a Szent István-tér osöndjét. Ka­tonarendörök, illetve egv 'katonai őrjárat lőtt rá egy katonaszökevényre, aki egy órával a iövö.dözések előtt a Kossuth L ajos-sugá'rutan íehórnemülopást követett el. A lövések zajá­ra rémülten ébredt a pokoliam sötét Szent István-tér és könnyéke miniden lakója és riad­tam tudakolták a történteket. De csak a té­rem hangzó zűrzavaros Ihangok adtak (homá­lyos magyarázatot: i — Lődd keresztül! Ne sajnáld, rabló! És újra lövéseik dörrentek, összesen mint­egy hat. A katonák nem nagyon törődtek vele, hogy a pokoli sötétben <nem valamely békés polgárt találták-e a golyók, vagy nem fog-e a szobaabiakon a puska és revolver go­lyó 'behatolni, hogy a lakásban embert öl­jön. Aztán elmúlt a zaj, (reggelre pedig az egész város tudta, ho.gy a katonai őrjárat agyonlőtt egy katonát a Szent István-téren. Ahogy az egész esemény lezajlott és a hogv a városban beszéltek róla, éppen elég érdekes volt ahhoz, hogy híven beszámoljunk a történtekről közönségünknek. Pénteken délelőtt fölkerestük tehát Juhász alezredest, a katonai rendőrség szegedi vezetőjét, aki­nek elmondtuk, hogy mit beszélnek a városi­ban; egy katonai áiihóiag agyúméini, az őr­járat, tisztelettel kérjük, adjon ebben az ügyben felvilágosítást. — Hogyne, már el is temették! — mondta az alezredes. — írjanak az urak az újságjuk­ba, amit akarnak. » — Kérem, mi érdeklődni jöttünk. — Ugyan, ne meséljenek nékem olyat, hogy csak a privát kíváncsiság hozta ide az urakat. Ezt -meg akarják írni. — Ugy van, de érdeklődni jöttünk, 'hogv a valóságat, Írhassuk. -• — Hát írják meg, hogv agyoinlőtték, már el is temették, amit akarnak, én nem adok kí vizsgálat alatt Ievö ügyet! Na! — Kérem, mi érdeklődni jöttünk, informá­lódni, hagy a 'közönségünknek beszámolhas1­sunk a történtekről, erre nem lehet ilyén! hangon és ilyen válaszokat adni! Tessék ezt tudomásul venni. -- Hát én "még nem vagyok köteles rendel­kezésiikre állani. írjanak, amit akarnak. — Ezt tudomásul vesszük. Mégsem azt irtuk, amit akartunk, ha­nem kinyomoztuk a katonai rendőrségre néz­ve rendkívül .kénves üevet. amelynek előzmé­nyéről a rendőrségi sajtóiroda is beszámol. Még. pedig igy; Fuchs Antal Kossuth Lajos-sugárut 53. szám alatti korcsmáros lakásába e hó 12-ért' este 5 ora tájban iisdiierelieii tettes bUialolt az ablakon keresztül. Fuchs családja a betö­rés alatt a korcsma helyiségében tartózko­dót.. A betörő körülbelül 2000 korona értékű ruhaneműt lopott el. A lopást a rókusi rend­őriaktanyában jelentették be. A rendőrségnek sikerült a tettest azonnal kinyomozni. Morvái Imre honvéd teíeioniista katona követte el a betörést. Szémási Qyuláné házmesterné Szent István-tér 15. szám alatti lakásán fog­ták el, ahol a lopott dolgokat is hiánytalanul megtalálták. Morváit átadták a 'katonai rend­őrslégnek, Szénásiné ellen a nyomozás folya­matban van. Fölkerestük dr. Dreyer József írendőrika­pitáhyt is, aki csütörtökön este rendőrségi ügyeleti szoLgálatot teljesített. Dreyer kapi­ány kérdéseinkre igy válaszolt: — Mi a tettest elfogtuk és átadtuk a kato­nai rendőrségnek. Hogy aztán mi történt, igazán nem tudhatjuk. Már minden reményről letettünk, hoigy a rejtélyt megoldhassuk, de egv katonai rend­őr mégis elárulta az egészet. íme a titok meg­fejtése: Mikor a katonai rendőrök átvették a rendőrségtől Morváit, az futásnak eredt. A sötétben sikerült is egérutat nyernie, mire a •»<»«.«HMMKt»»É>aBl» A birodalmi kancellár kdzete$€n békét remél. BERLIN, szeptember 13. A szociálde­mokrata szervezeték vezetői tegnap megje­lentek Hertling gróf birodalmi kancellárnál hegy előadjak a munkásság sereiméit cs pa­naszait. A Szocialista szónok szavaira a kancellár hosszabb beszéddel válaszolt. — A katonai vezetőség és a politika irá­nyitói — mondotta a kancellár — egy uéze­ten vannak a megegyezéses béke kérdésé­ben. A háború egy pillanattal sem fog to­vább tartani, mint amennyi szükséges ah­hoz, hogy megvédjük magunkat Önök tud­ják, hogy Németország békeajánlatait az an­tant milyen kárörömmel utasította yissza. Iteciiiicgy ücty ota a legádázabb sovinizmus­tól hangzik az ellenséges sajtó. Mindezek el­lenére azt hiszem, hogy közelebb vagyunk a békéhez, mint általában hiszik. Azt pedig csuk megisméíeiheiem, hogy a német kor­mány is, a német hadvezetőség is egyértel­míileg minden annexió ellen van. Antant jelentések az Északi csatornán való átkelésről Sajtóhadiszállás, szeptember 13. Az a ri­gó' vezérkar jelenti szeptember 12-én dél­után: Csapataink tegnap este elfoglalták At­titlyt, Vernandot és' Vendellest. Az éj folya­mán a volnoni erdő nyugati szegélyénél elő­Waladást értünk el. Tegnap délután angol csapatok sikeres helyi hadmüveleteket haj­tottak végre Hasunourt és Moeuvmes szaka­szán és legyőzték az ellenség erős ellenállá­sát. Havrinoourttól északnyugatra átkeltünk az Északi-csatornán és a csatorna nyugati partján megvetettük lábunkat Moóuvrestől keletre és északra. Az éjszaka folyamán csa­pataink 'megtámadták és elfoglalták azt ,a megerősített vasúti csomópontot, mely lia Basséetól nyugatra van és mint vasúti há­romszög ismeretes. A francia vezérkar jelenti szeptember 12-ésnt délután: Az Aillétteffiőí északra egy! rajtaütés foglyokat eredményezett. Remis és Prosnes vidékén ágvutiiz. A Champegneban és a Vogézekben visszavertük az ellenség két rajtaütési kísérletét. A, péieruári helyzet Bécs, szeptetnber 13. A TelegPaphen Kompagráe jelenti Pétervárról: A városban óriási idegesség észlelhető, mert jelentőség­teljes politikai eseményeket várnak. A kor­mány megtett minden intézkedést az ellen­forradalmárok esetleges puccsával szemben. Napok óta páncélos automobilok járják be Pétiervár utcáit és az exponáltabb helyeken gépfegyvereket és ütegeket állítottak fel. A közlekedést 'vörösgárdisták őrzik ellen. Az egyik városnegyedben tűzvész dühöng. Az ertiiberek lehetőleg nem mutatkoznak az ut­cán.

Next

/
Thumbnails
Contents