Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-01 / 200. szám

Szerkesztőség: ELÓFIZETESI ARA; Kiadőfiivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZÁM. egész évre 36.— K. negyedévre 3.— K. félévre. .§ Í8.— K, egy hónapra a— IC SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZA1W. A szerkesztőség telefonja; 305. S gj t» azá m ára 14 fillér. A kiadóhivatal telefonja: 81.; Szeged, 1918 ¥11. évfolyam, 200 szám. Vasárnap, szeptember >. , _ Ausztria. Irta: Juhász Gyula. Mintha csak Petőfi jóslatát akarnák meghiúsítani, amelyet az antant már-már valóra válni látott, Ausztriában gyökeres államszerkezeti reformokon törik a fejüket hivatalosak és választottak. Először egy klerikális cseh lap röpítette világgá a íederáció merész, bár éppen nem uj gondolatának megvalósításáról szóló hírt, amelyet az illetékes tényezők orgánumai annyi túlbuzgósággal cáfoltak, hogy az ember kénytelen volt kételkedni a dementi őszinteségében. Azóta félhivatalosan is elismerik, sőt ők maguk hirdetik és hangoztatják, hogy nagy államreform készül Ausztria országai és népei számára. A reformon lázasan, vagy legalább is agy gruppirozva a semmittevést. hogv iázas tevékenységnek lássék, dolgoznak az ausztriai illetékes és illetéktelen fejek és kezek. Ma-holnap már nem is lesz szenzáció és meglepetés, nagy újság és merész dolog, ha egy szép napon arra ébredünk, hogy Ausztria konfederált államok egysége lesz ezentúl, mint ahogy a nagy Oroszország kisebb, de még mindig elég nagy államok szövetségévé alakult a forradalmi detronizáció és a breszti béke után. A világ hét csodájához nyolcadiknak -csatlakozott az a iheterogán alaktrlás' az uj korban, amelyet Ausztriának neveznek azok is, akik rólunk külön nem igen akarnak és szeretnek tudomást venni és azok is, akik lelkük mélyén akarnák és szeretnék, ha csakugyan külön lehetne beszélni: Ausztriáról, függetlenül tőlünk, illetőleg külön az önálló, szabad Magyarországról, függetlenül Ausztriától. Maradna á perszonális unió, amely Ausztria federációs alapon létrejövendő reformja esetén is összekötné a. volt német római császárság'eddig megmaradt birodalmát/az oszv trák tartományokat Magyarországgal: Ez a szövetségi eszme, ez a konföderációs gondolat ma még csak a tervezők és álmodozók agyában van meg, mint a triaiizrnus, mint a Mittelcurópa, mint barátaink és ellenségeink annyi sok jó f* rossz ötlete és terve. Bizonyos az, hogv a világok nagy változásaiban a mi világunk sem maradhat változatlan. Bizonyos az is, hogy ma minden belpolitika egyúttal külpolitikát is jelent és viszont. Nincsenek többé kínai falak a népek között a politikai, a társadalmi, az erkölcsi és kulturális világban és ha Wilson elnök egv nagy és okos gondolatot hangoztat a népek szövetségéről, amelyet ugyan éppen ugy nem ő talált föl, mint akár Amerikát, a Kolurnbus tojását vagy a puskaport, mert hiszen a sainte alliance des peuplesről már 1818-ban dalolt Béranger. aki .se nagv diplomata, se nagv államférfi nem volt, csak egv kis szürke ember és nagv költő, mondom, ha Wilson hangoztatja a népek szövetségének megvalósítását és ez eszme szép, igaz s jó, akkor, ha ezerszer ellenségét látja is Wikonbah Németország. ezt az eszmét vallania és hirdetnie kell Németországnak is és megvalósulásán dolgoznia, fáradoznia. És ha a bolsevizmust százszor és ezerszer elitéli, lenézi, gyűlöli vagy féli is a hivatalos és hívatlan Németország, ezt a bolsevizmus! kell elismernie és pártfogolnia. Oroszországban és ezzel a bolsevizmussal kell tárgyalnia a békekonferenciám . ; t Szeptember eljött ismét, az ötödik szeptember az első marni csata óta. Ma éppen olyan bizonytalan, a nyugati csata sorsa, mint öt esztendő előtt, vagy talán még bizonytalanabb. Akkor az orleánsi szűz csodatételét látták a tulbuzgó franciák a csata kimenetelében. Ma ... ma talán még az orleánsi szűznél is rejtelmesebb erőktől függ, hogy lesz-e ott egyáltalában döntés és ha iesz, kinek a javára billen a vakszerencse mérlege. És még akkor is kérdés, hogv a katonai döntés egyszersmind politikai .döntést jelent-e? Ma a németek részéről egészen határozottan hangoztatják még katonai tényezők is, hogv nem jelent. Níiát nem jelent. És az ötödik évben ott vagyunk, hogy sehogy se vagyunk, ami a végleges harctéri döntést illeti. De, és itt jön az érem másik oldala, ez a háború, vagyis az a világtörténelmi korszak, amely a hosszú háború alatrszázadok problémáit vetette föl és oldotta meg, minden értékek elementáfis és fcFÁadahni ujjúértékelője lett. Ausztria is századokat élt át e néhány esztendő alatt. Milyen más lett az osztrák ! nagyhatalmú állás embereinek fölfogása, pélBerliu, augusztus 31. A kancellár ma fogadta a német birodalmi katholikus diákegyesületek szövetségének képviselőit, akik üdvözlő föliratot adtak át neki születésnapja alkalmából. A kancellár a többek között ezeket mondotta: d.ául a csehekről, mennyire áil ma a lengyel kérdés, micsoda más tenorban beszélnek ma délszláv problémáról ellenzők és pártolók egyaránt. A középeurópai koncertben meglehetősen kicserélték -azokat, akiik a muzsikát csinálják. Megváltoztak a primhegedüsök, mások verik a nagydobot és mintha a karmesteri pálca [s más lendülettel vezetné a vezérmotivumot. És itt van Magyarország. A kőszikla, a melyre anyaszentegyházat kellene épiteni és amelyet mindig sziklasirnak használtak, melybe hősöket és mártírokat temettek. ; mi még mindig a régi, régi magyar, elégiái zokogjuk, a -régi. régi magyar tragét játsszunk, mialatt mások vér és verejték nélkül készülnek learatni ,a mi vérünk és,verejtékünk áldozatának és fáradságának gyám Ucsét. Mintha a magyarság már csak arr. t \ »a jó, hogy szépen haljon, pedig a népok h tene őt i§ arra teremtette, .hogy örök : éljen! Annyi szent, hogy -akármi lesz Ausztriával és Ausztriából, Magyarországról Magyarország nélkiilt nem lehet határozni töbl é! —'A háború terhe nyomasztóan nehezedik népünkre. Az élet és véráldozatokhoz sok másféle nélkülözés is járul, A háború megacélozza a nép erejét, de borzasztó sokat követel az idegek erejétől is. A háború psyhozis a háborúban résztvettek valamennyié•'«wkaw6s»aitas»»»í»a»!soisjm»miw»»»w«i.•««» £enin ellen merényletei köveitek el Egy fiatal leány háromszor életveszélyes, - Uriezky Budapest, augusztus 31. A Magyar Távirati Irodának jelentik Moszkvából augusztus 31-én, hogy Lenin merényletnek esett áldozatni. Két hölgy, aki a szocialista forradalmi párthoz tartozik-, háromszor rálőtt. Két lövés a mellébe és tüdejébe hatolt. Lenin állapota nagyon komoly, mivel belső vérzés történt. A legkiválóbb speciálistákat hivták hozzá Kremlbe. Berlin, augusztus 31. A Wolfi-ügynökség jelenti: Ideérkező pétervári jelentés szerint Leninre tegnap este többször rálőttek és a lövések könnyebben megsebesiették. Uriezky népbiztost mggyilkolták, a merénylőket letartották. London, augusztus 31. (Reuter.) Szikratávírón jelentik Moszkvából, hogy Lenin ellen merényletet követtek el. Lenin megsebesült. Moszkva, augusztus 31. A Pravda jelentése szerint tegnap este 9 órakor Lenin elrálőtf, - Lenin álfapofa n &m népbiztost meggyilkolták. len merényletet követtek el. Nicho/so s-féle gyárban munkásgyülés volt, amelyeit beszédet tartott. Amikor a gyűlésről távozott, két asszony feltartóztatta és beszédbe elepedlek vele a Moszkvából való élelmiszerbeví telre vonatkozó dekrétumról. A beszélgetés közben 3 lövés dördült el, amelyek Lenint karján és hátán megses besitették. A merényletet egy az intell >;ens osztályhoz tartozó leány követte el, A leányt elfogták. Lenin állapota, akit a Kremlbe vittek, a orvosok véleménye szerint, nem ad ok t az aggodalomra. A 11 órakor kiadott orvosi jelentés szerint Lenin 2 lövést szenvedett. Az egyik golyó a balváll alatt a mellüregbe hatolt és megsértette a tüdő felső részét, ahol vérörnlést szenvedett. A golyó a nyaknál a jobb kulcscsont fölött akadt meg. A német kancellár a harctéri helyzetről és a békéről. Válasz Róbert Cecilnek.