Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-13 / 184. szám

4 DMiMAGYAROKSZAÖ Szeged, 1918. augusztus lt. R tanács távirata a közélelmezési miniszterhez a lisztellátás zavarai miatt — A tanács nem vállalja a felelősséget. — A közélelmezés hírei. — (Saját tudósítónktólJ A (hétfői tanácsülés foglalkozott a szegedi közönség lisztellátása (körül fölmerüt akadályokkal, amelyeket né­hány nap előtt részletesen ismertetett a Dél­magyarország. Mint megírtuk, az Országos (Közélelmezési (Hivatal rendeletére augusztus­ra mindössze 45 vaggon lisztet utalt ki a Ha­9itermény (Részvénytársaság Szegfed ellátat­lan lakosságának liszt ellátására, holott a meg­állapított fejkvóta szerint Szeged pogárságá­aak ellátására havonkint legalább nyolcvan vaggon liszt kell. A hétfői tanácsülésen Fodor Jenő taná­csos ismertette a Haditermény leiratát, amely még külön fölhívást tartalmaz a polgármester részére, hogy szeptember ötödikéig jelentse, mennyi liszt maradt a 45 vaggönból, hogy a maradékot beszámíthassák a jövő havi kon­tingensbe. Ezután dr. Somogyi Szil víztér pol­gármester ismertette a lisztellátás körül föl­merült zavarokat, amelyek nagyrészt a sze­gedi termés téves megállapításából, illetve túlbecsüléséből eredték. Javasolta, n\ondja ki a tanács, hogy a közélelmezési kormányhoz fölterjesztést intéz ujabb harminc vaggon liszt kiutalása iránt. A tanács á polgármester javaslatát egy­hangúlag elfogadta és a távirati fölterjesztés megszerkesztésével Fodor Jenőt bizta meg. A fölterjesztésben a tanács közli, hogy a termés megállapítása téves vélt, de addig is,, mig a rekvirálást befejezik, szóval véglegesen ren­dezni lehet azt a kérdést, hogy mennyi gabo­nája hiányzik a városnak a lakosság egész 'évi ellátására szükséges gabonamennyiségből, a lakosság augusztus 15-től iszeptember 15-ig való ellátására ujabb harminc vaggon lisztet utaljon ki a közélelmezési miniszter, miután az eddig kiutalt 45 vaggcm csak egy fél hónapi ellátásra elegendő. Amennyiben a közélelme­zési kormány a város tanácsának ezt a (kérel­mét nem teljesítené, a város tanácsa a fele­lősséget már előre is kénytelen mtígától elhá­rítani. A határozatot a tanács még hétfőn elkül­dötte- a közélelmezési miniszternek. Ha 15-ig nem érkezne válasz a táviratra, a város ható­sága csak a 15-től .szeptember elsejéig terjedő időre adja ki a közönségnek fejlkvótaszerinti lisztjárandóságát. Ugyancsak a hétfői tanácsülés foglalko­zott a kávéházi kalácsárak megállapitásánák kérdésével. A tanács javaslatára a polgármes­ter a kávéházban, kiiszolgált kalács árát két dekagrammonként húsz fillérben állapította meg. Ennél többet követelni a kávéházi ka­lács darabjáért nem szabad. Ma a legtöbb ká­véházban 40 fillér az ára. Bejélentette a polgármester a tanácsnak, hogy a közönség zsirellátására 88—00 darab sertés van uton Békéscsabáról. A zsirnakvaló szalonnát jegyre adják ki a hatóság és a meg­bízott hentesek; a hust azonban valamennyi hentes utján hozzák majd forgalomba, hogy a tolongást elkerüljék. A vevő tartozik a hen­tesnek elismervényt adni arról, hogy milyen mennyiségű sertéshúst vásárolt és a hentesek ezzel az elismer vénnyel fognak a hatóságnak felszámolni. Igy kívánja a város hatósága meg­akadályozni az esetleges visszaéléseket. Végül Balogh Károly bejelentette a ta­nácsnak, hogy az idén három vaggon káposz­tát es 10.000 kilogramm baracklekvárt téte­tett él a közélelmezési hivatal a közönség téli ellátásának biztosítására. A lekvárt jegyrend­szer alapján, kilogrammonkint 10 koronáért fogják majd forgalomba, hozni. A tanács a bejelentéseket tudomásul vette. (imniamiminamiinnna t* wnnmnaw^innmnmfniws Hétmillió korona alaptőkével alakul meg a szegedi fürdőrészvénytársaság (Saját tudósítónktól.) Városszerte keltet­te a legnagyobb érdeklődést a Délmagyaror­szág egyik mult heti számában megielent az a> cikkünk, hogy Szegeden Kamarás és Ma­gyarkanizsa fejlesztésére három millió koro­na alaptőkével részvénytársaság alakul. Hét­főn délután értekezlet volt ebben az ügyben dr. Kelemen Béla főispánnál. Az értekezleten elhatározták, hogy a Magyarkanizsán ma is működő Magyarkanizsai ártézi fürdő rész­vénytársaság alaptőkéjének minte- - hétmillió koronára való fölemelésével hozzák létre az uj alakulást. A részvénytőke felét .egv budapesti bank érdekeltség venné át, a másik felét pedig szegedi, kamarási, horgosi és magyarkaniztsai érdekeltségek jegyeznék le. Már a hétfő dél­utáni értekezleten résztvettek többszázezer ko­rona jegyzését biztosították. A hétfői értekezleten az eddigi tervek e^yéb tekintetben is részint változtak, részint ki­bővültek. Igy tárgyalást kezdenek az alapí­tók egy belyi forgalmú villamos vasnt épí­tésére. A vasnt ©gyes állomásai lennének: Sze­ged^Szentmihálytelek-iRöszke—iKamaráserdő —(Horgos.—iMartonos—(Magyarkanizsa. A vas­úton nemcsak személy-, hanem teheráru-for­galmat is lebonyolítanának. Kamaráserdőn könnyebb idegbetegek számára énitik a sza­natóriumot, amely 50 szobából fog állani és operációs teremmel is el lesz látva. Több száz méternyire a szanatóriumtól énül majd a­nagyszabásu vigadó. A -szanatórium élelme­zését házilag fogják biztosítani. A kamarási, ma eléggé elhanyagolt állapotban levő tón strandot fognak létesíteni és az egész fürdő­telepet villamos világítással látják majd el. Magyarkanizsán, mint már megírtuk, ki­bővítik a jelenlegi fürdőtelepet és egy nagy szállodát építenek. Létesítenek azonkívül mo­só- ós bútorgyárat, amelyek alapiait még a háború előtt lerakta az a részvénytársaság, a melyből a tervezett nagy vállalat kialakul. A hétfői értekezlet határozatából kifolyó­lag befejezik a tárgyalást a budapesti bank­csoporttal és egy orvos, műépítész és villamos ügyekben jártas szákember bevonásával hely­színi szemlét tartanak. Tárgyalást kezdenek a .szegedi villamos vasúttal, hogy van-e benne hajlandóság a tervezett vasút kiépítésére. Ezek elintézése után megtartják, most már bizo­nyára döntő értekezletet. . A hétfői tanácskozáson fölkérték Kelemen Bél a főispánt, hogy vállalja a megalakulandó részvénytársaság elnöki tisztét, amire a fő­ispán kijelentette, hogy élére áll min! elnök az uj alakulásnak. Viszkefegséget, sömört, rühf a leggyorsabban elmulasztja a dr. Flesch-féle ere­deti törvényesen védett „SBBBBFBRM-HIIB0CS" Nincs szaga. Nem piszkít. Mindig eredeti pecsétes dr. Flesch-féiét kérjünk. Próbatégely 3— K. nagy tégely 5-— K. családi adag 12*— K. Szeged és Vidéke részére főraktár BOKOR és VAJDA gyógy­szertár Kállay Albert-utca, Szegeden. Vételnél a „SKABOFORM" védjegyre ügyeljünk. SPORT oooo MTK—SzAK 7:0(6:0) A kedvezőtlen időjárás sem riasztotta el a futball-látogatók nagy tömegét attól, hogy Magyarország sokszoros bajnokcsapatának játékát meg ne nézze. Várakozásában a re­kordközönség nem csalatkozott, mert a mon­archia kimagaslóan legjobb együttese bámu­latos, szemetjeiket gyönyörködtető, szép fut­balljátékot mutatott be. Ötletesség, trükkök, bravúros lekapcsolások, ésszerű helyezés, egy­aránt sajátságossággal a csapatnak, mégis legszebb azon magyar csapattól, nem remélt tökéletes összjáték, melyet az egész team /szin­te finom nfianszokíg magáévá tett. /Az egyes játékosok által , látott /munka alapján valóban nehéz közülök valakit ki­emelni. A csatársor teljesen egy nivón dolgo­zott. Schaffer és Schlosser mesterei, voltak a helyzetek előkészítésének. Helyezett bomba­szerü lövéseik ritkán védhetők. Feltűnően szé­pen játszott Brawi jobbszélső, a régi volt jó ismerősünk, Nagy József ós iSzabót .a balszélen helyettesítő kis Dobsa is már reprezentatív képességű technikával rendelkezik. A fede­zetsor védelemben és a támadás támogatásá­ban egyformán nagyszerű. A két Nyul mellett mégis Vágó tetszett a legjobban. Feldmann és Orth irigylésreméltó hátvédpár, különösen a fiatal Orth ötletes helyezkedésével, hiztos kap­csolásaival igazolta azt, hogy megérdemelten jutott már is többször a magyar válogatott csapatba. Takács kapusnak nem nyilt alkal­ma tudásának bemutatására. A Szak csapata várakozáson felül ellentállt a bajnokcsapat szorításának. Az elért eredmény dicséretére válik, mert hiszen a legjobb ma­gyar-oszitrák csapatok kénytelenek jóval na­gyobb gélarányu vereséggel a bajnokcsapat képességei előtt meghajolni és vajmi ritkán sikerül az MTK kapujába gólt rúgni. Jellem­zésül annyit, hogy az egész tavaszi bajnoki fordulóban csak háromszor érintette labda az M)TK kapuját. Az első félidőben a Szakisták erős lámpalázzal küzdöttek, a felázott pálya is nagy hátrányukat okozta, azonban helycsere után keményen védekeztek a teljes komoly­sággal eredményre igyekvő kék-fehérek felle­nében. Érdekessége volt a meccsnek az, hogy Vezér II. el sem mozdult 'íSchlosser mellől, a miért utóbbi csak egyetlen gólt rúghatott. Szögi kapus ismételten bravúros védéseket produkált, a többiek is megfeleltek a beléjük helyezett bizalomnak és kiemelhetjük, hogy állandóan összjátékra igyekeztek. A ibiré füttyére azonnal támad az MTK és Braun jobbszélső már az 5. percben védhetet­len gólt lő. A vendégek állandó ostroma köz­ben gyorsan egymásután esnek a gólok, me­lyekből kettőt Schaffer, egyet Nagy, egy ön­gólt Vezér 11- és a hatodikat Braun szerzi. A félidő végén a Vezér I. által rúgott gólt a bi­ró nem érvényesiti, mert Vezér kezelése foly­tán a labdának a kapuba behatolása előtt le­fújta a támadást. Helycsere után szívósabban védekezik a Szak, sőt csatársora többször ke­rül a bajnokok kapuja elé. Egy ilyen felvonu­lásból szerzi Martonosi korner rúgásból a /Szak egyetlen gólját. Hatalmas tapsorkán 'jütajl- ' mazta a szép eredményt. A mérkőzés befeje­zése előtt végre Schlosser i/s ízelítőt adott tu­dásából egy igazi iSchlózi-gól beröpitésével. Geisler biró pártatlanul és jól vezette a mecs­cset. Előzőleg a Szak II. mérkőzött az Alsóvá­rosi TE-el, eredmény: 4:4. B. E. Kinizsi—SzTK 4:0(1:0). Zuhogó eső­ben, csúszós pályán játszotta ile Temesvárt a két csapat barátságos mérkőzését, amely a saját pályáján játszó Kinizsi győzelmevei végződött. Az első félidőben egyenrangú el­lenfele volt a SzTK a Kinizsinek s az egy gólt a hálónk előtti viztóesa okozta, amely­ben Horváth Skapus megcsúszott és elesett a könnyű labda védése közben. A második fél­idő utolsó negyedórájáig a Kinizsi nem tu­dott javítani a győzelmen, de e'kkor az ed->

Next

/
Thumbnails
Contents