Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-11 / 183. szám

Szerkesztőség: SZEDED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAtf. A szerkesztőség telefonba: 305. ELŐFIZETÉSI ARA : egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K, Xgjre. ..Ali ára 14 flllár, Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÍ Pl, A kiadóhív jtal telefonja: 81. Szopd, 1918. VII. évfolyam, 183, szám. Vasárnap, augusztus II. Bomba helyett bombaszt. Irta: Juhász Gyula .Oabtriele d'Annwizio, aki körülbelüli egy olasz Szomory Dezsőd több hagyománytisztelettel. de kevesebb fantáziával, az olasz (háború kitörése előtt meglehetősen sokat vesztett honfitársai szemérén tekintélyéből és népszerűségéből. Ami pedig a-z újság szenzációját Heti, amire mindig sóvárogva törekedett ez a kopasz széplélek, egy klő óta a futuristák, élükön Marinettrvel, mindenképpen érdekesebbek, és ujabbak voltak, a merészségről és forradaHmiságról nem is szólva, mint d'Annunzio. Hogy pesti nyelven mondják, óppéri jóli jött neki ez a háború, az ő há-* •borúja és méítárt büszkélkedhetett azzal a kétes és veszedelmes dicsőséggel, hogv az ő génuaí beszéde vitte háborúba, az olasz imíperiálizlmius zsoldjába tört Itália népétÁrról lehet vitázni, hogv jóhiszeműen ágál-e ez a hisztérikus költőkirály ebben a véresen komoly világtragédiában és az is •fölfogás dolga, hogv jól áll-e neki ez a régóta áhított szerep? Mi nem tartjiuk olyan mulatságosnak a dolgot, mint a némely magyar (humomjták, imi inkább tipikus tünetiek tekintjük az ő szereplését, jellemzőnek egy haldoMó társadalomra és egv pusztuló! művészi fölfogásra nézve, amelynek minden különössége, mondhatnám végső föllángolásai ebben ,a különös irómüvészben és életművész-) ben tetőzik.Mart Oabriele d'Annunzio annak a multszázadvégi és jelen századeleji modern individualizmusnak egyik legszínesebben kivirult példánya, amely a politikában az erőszakos és nagyralátó imperiálizmiust, a társadalmi életben a gvöngék és szegények, a dolgozók és elnyomottak véres verejtékéből fölényesen és pompázva ingyenélő kapitall,izmust, az irodialomííaíi pedig a szenvedő és küzdő tömegek' panaszát wagneri muzsikával tulzengeni próbáló esztétaságot igyekezett diadalra segíteni. D'Annunzip mindig áz előkelők, ial születési és pénzarisztokraíák, a grófok és nábobok költője igyekezett •lenni. •Nem irtózott az uraságoktól levetett eszméktől és formáktól sem. Maupassant erős dolgait éppen olyan okosan és szépen imitálta, mint Dosztojevszkij mély és sötét dolgait. Még a németekhez se volt rest iskolába járni és a Nietzsche Ürérmensich gondolatát éppen olyan sikerrel ültette át az olasz regény buján pompázó kertjébe, mint amilyen sikertelenül próbálta a szinpadon megvalósítani Wagner ideálját minden művészet egyesítéséről. Az úgynevezett modemség, valójában a megromlott kapitalista társadalom mohó élvezetvágva és mérhetetlen önzése ami szép szavak és finom gesztusok bársonya és selyme alatt ott rohad és mérgez d'Annunzio egész költészetérén. finnél a nőiesen hiu és állatiasan szenvedélyes olasznál a •szerelem mint szadizmus, az élet, mint partidé, az igazság, mint dekoratív szépség jelentkezik. Ez az ember (az ember, u költő, mily bttmtg ez a név, mondja 'Arany János) mindig a világ tükrében látja magát ós ehhez képest illegeti, piperézi, kendőzi is átarcozza magát.. . Az olasz háború nem az olasz nép háborúja, ezt minden bersaglieri ós minden lazzarom tudja jól és ha nem tudta volna, az Avantiból elégszer olvashatta volna maga d'Annunzio is.Az olasz kapitalizmus terjeszkedni akart, mert ez az ő érdeke, nyers, kegyetlen, önös, egyszóval, kapitalista érdeke, az olasz szállítók is keresni akartak a nagv üzleten, az olasz bankok sz'ntén, az olasz kormánynak is jój jötVhcgy a benn felgyülemlőit forrongó elégedetlenséget kinn a fronton egy kissé lecsapolja és ehhez kellettek d'Annunzio beszédei, amelyekben Manzoni prózája ui színekben és régi frázisokban csillogott és ehhez kellettek d'Annunzio ódái, amelyekben Dante nyelve uj hasonlatokban és régi szólamokban szárnyalt. A háborúhoz. d'Annunzio is kellett, mint kivilágítás és drapéria, >de viszont d'Annunzionak is kellett a háború, hogy a futurista fiatalságot olvatn dolgokkal ^őzze le, amilyeneket még egy Marinetti aujtomobilgyors fantáziája se mert megvalósi• tani. Igy jutott eí végül d'Annunzio szent István tornya felé, ahonnan proklamációjáf á bécsi nép tejére szórta. Az olasz költő legújabb Írásműve inkább a hadiparancsok és a háboras hirdetmények műfajába tartozik és nem igen mutat valami különös eredetiséget. Egy fiatal és tehetséges német vagy . magyar expresszionista költő akármdyFk versérén több az eredetiség, az újság és amerészség, mint ebben a köitői leiratban. Már annyira van és ott tart ez a d'Annunzio, hogv néha igazságokat is leit a frázisai és a Pózai közben. Még jöhet idő, amikor müJ-di egyszerűen ki meri mondani: Ne ölj! De akkor neki már késő lesz, a fiatalaság, amely élve marad tőle, észreveszi, hogv d'Annunzio meghalt, csak még ő nem tudja. Egyelőre az történt hogy. olasz repülők bomba helyett bombasztokat dobtak Bécsre. 4aBWHBneavau»aaa Jékekozvetitésre készülnek a semleges államok. - fóopenhágáhan tanácskozás fognak a közvetítés módjairól. - Az interparlamentáris konferencia tagjainak emlékirata. A semleges államok békekőzve ütésének gondolata ujból felszínre vetődött. Az eszme többször kisértett már, de nem tudott testet ölteni. Ugy látszik, most komolyabb formában és a siker nagyobb reményével indult útnak az emberiséget megváltó terv. Az akció az interparlamentáris konferencia tagjai részéről kezdődött, akik emlékiratot küldtek Kriszfliánáába. Az, enilékiratban a békebarátok azt javasolják, hogy a semleges államok vállalják el a békeközvetitést és hassanak oda, hogy a hadviselő államok parlamentjei delegáljanak egy-két tagot az előzetes, nem kötelező béketárgyalásokra. Egyelőre azonban csak az látszik bizonyosnak, hogy Kopenhágában tanácskozni fognak arról, milyen módon tehetnek szolgálatot a semleges államok a béke ügyének. Bécs, augusztus 16. Pár héttel ezelőtt egész csendben útnak indult tőlünk az interparlamentáris konferencia főtitkára Krisztiániába egy emlékirattal, amely azt javasolja, próbálják meg a semlegesek, hátha jobb belátásra lehet bírni a háborús államok paiiamentjelnek akár csak egy részét is. Hátha sikerül ezeknél, ha máskép nem, a parlamentnek titkos ülésén odahatni, hogy a semlegesek közvetítésével felelős népképviselőknek 3—3 tagja, egyelőre legalább felelőtlenül, tárgyaljanak egymással a béke problémáiról. A nevezetes emlékiratot Lammarsch cseh professzor, Fraknói mar gyar püspök és Quldde békebarát beszélték meg egymás közt. Ugyancsak ők irták alá és küldték el a norvég fővárosba, hogy a semlegesek befolyásával próbáljanak gátat vetni a határtalan cél nélküli vérontásnak. Kezdeményezésükre egész komolyan készül a semlegesek béke közvetítése. A svéd kormányhoz közel álló Svenska Dagbíaded cikke kívánatosnak tartja, ha a svéd kormány ajánl fel békeszolgálatot, a miről már ma reggel is megemlékezett a magyar sajtóban egy stockholmi táv irat. Budapest, augusztus 10. Ma jól beavatott forrásból azé a hirt kapta a Pesti Napló, hogy a kezdeményezés már meg ís történt, még pedig a fent emiitett emlékirat nyomán. Bécs, augusztus 10. A béke híveinek köréből származó értesülés szerint a konferencia főtitkárja már a közel jövőben előterjeszti Lammarsch emlékiratát annak a bizottságnak, amely a három északi semleges álla fi interparlamentáris politikusaiból fog alakulni. A bárom északi állam interparlamentáris képviselői ugyanis kótbásram héten belül konferenciára gyűlnek össze Kopenhágába, hogy foglalkozzanak a nem-