Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-09 / 181. szám

DÉLMAGYARORSZA •VierttesilSsés: SZ£©ED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAtf. A sznrfeesxfóséq Itlcfonja: 305. ELŐFIZETÉSI A KA: egéss ívre 36,—- X. negyedévre 9.— X. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— X. Egye. .zAm iára 1. fillér. Kiadóhivatal: SZE6E0, KÁRASZ-UíCA 9. sxAm. A kladóhlvclal telefonja: 81. Szepü, 1918. VII. évfolyam, 181. szám. Péntek, augusztus 9 Ciémenceau. Irta: Juhísz Gyula. >4 hazugsága*: hosszú hábdrulabdrl ahogy egy mai Swift Jonathán elnevezné — e háború egyik legkonckabb és legtehetsége­sebb tovagörditője* Clemenceau most kapta az első döfést, amely még halálos lehet neki. A radikális szocialista Malvyt a francia sze­nátus fölmentette a hazaárulás vádija alól, amelyet a háboiu. a hatalom, az üaíe't és természetesen Clemenceau, a francia náboru apja érdekében emeltek a béke és munka barátja ellen. Hogv az öreg tigris mégis száműzette Malvyt mint az öreg Lear. Ken­tet ez a dolog érdemén, semmit sem változ­tat. Aimereydát még megfojthatták. Botot még agyonlövethették, de Malvyt már csak száműzni tudják, a háborús tigris karmai ha­tározottan kopni kezdenek. És még a nagy ágyú. Caillaux hátra van! Az igazság, hiába, artég Clemenceaunál is erősebb és szívósabb, az az igazság, mely­ről a mai francia premier egykori barátja, Zola azt mondotta annak idején, hogv La vé­rité est en marclje! és amely már csakugyan után vw, bármennyire útjában is van egy­úttal a francia hadikapitatizmusnak, amely szabadságról és testvériségről szaval a Bar­busse hőseinek és közben, mint akinek nem íudia a jobbja, mit manipulál a bal keze. szé­pen aranyakat gurit keleten a cseh-tót bri­gádnak, hogv a cárizmus megmaradt gép­fegyverével lelt a s zabol i a a frissen zsendülő orosz szabadság és demokrácia vetését. A párisi kamarában, a versaillesi haditanácsban pazar bőkezűséggel osztogatják a népek sza­bad rendelkezési jogát, de a Volga táján ép­pen ennek a jognak elemi megsértésével és kijátszásával akarják mindenáron— pénz és vér árán — diadalra segiteni az orosz ellen­forradalmat. A Gloire nemzetének, a Nagy Forradalom népének mai. vezetői — vak ve­zet világtakiai — Keleten hátrafelé tol­ni igyekeznek azt az óramutatót, amely 1789-ben már tizenkettőt ütött a vén Euró­pának. Ami magát Clemenceaut illeti, ő nem csupán Franciaország forradalmi hagyomá­nyát tagadta meg ezzeli a hazug politikai er­köiesrendészetével, dc egyúttal megtagadta a saját maga forradalmi múltját is. Ha a Bojjrbunok felejtenek, a történelem géniusza nem tud és nem akar felejteni. Ez a géniusz még látta Clemenceaut annak a Franciaor­szágnak első harcosai sorában, amely a má­sodik császárság romlott és fülledt és a com­imune lőporfüstös levegőiébe a modern radi­kális haladás atmoszféráját engedte, ez a gé­niusz még látta Clemenceaut, amint villámló tekintettel és'mennydörgő hangon semmisí­tette meg a frázisok hazafiságában utazó Égrouléde és társai nacionalista és sovinisz­ta üzleteit. Ez a géniusz látta Clemenceaut, amint a most tőle elítélt Matw. szellemében a türelem, a békesség, a megértés, az ember­ség nevében diktálta Zolának az Ámoréban megjelent históriai vezércikk cimét, amely­ben az Igazság irója és vallója az európai közvélemény Ítélőszéke elé szólította a francia reakció fekete taláros és piros-kék unifonmisos konkolyhintőit Ezt a Clemenceaut hódolattal és szere­tette! üdvözölte az egész müveit világ min­den szabadon érző és gondolkozó embere, a német Nordau éppen ugv. mint a dán Bran­cies. az a Brandes, aki ma. szabad és öntuda­tos rnagányosságában, pártok és népek fö­lött eltekintve, csak megvetéssel és sajnálko­zással tud beszólni, az áruló Clemenceauról. Mert "nemcsak az az áruló, óh hatalmas és kíméletlen francia első miniszter, aki állí­tólagos hadi tetveket ád el a németeknek, aki a lázító igazságtalanság ellen lázadó mun­kásság pártját fogja, aki nem akar egy hú­ron pendülni a háború üvöltő derviseivei és nem tud együtt orditani a nagv vérontás tig­riseivel, ó nemcsak ez'az áruló, de igenis az is áruló és renegát és selma és bűnös a legna­gyobb bűnben, aki elárulja azt a zászlót, a melyre a haladás, az igazság, a humanitás van irva, azt a zászlót, amely .alatt annak idején azok ellen harcolt Clemenceau, akik­kel összefogva, akiknek hizelegve, akikre tá­maszkodva ma száműzetésbe küldi Malvyt, mivel megöletni már nincsen ereje és bátor­sága. Malvy csak egy, nem is olyan nagyon különös katonája,?} megértésnek, a békének, az igazságnak. És Clemenceau már ezt a Malvyt se tudja egészen eltenni láb alól. Mí lesz akkor, ha, nemsokára, talán holnap, ma­ga az Igazság fog föltámadni mindenféle eu­rópai hazugságok Clemenceaut ellen? fiz antant uj háborúba akarja kergetni Oroszországot. - Ag bolsevikiek a központiak védelmét kérték. ­Lenin beszéde az antant imperializmusa ellen. — Az oroszországi helyzet egyre bizony­talanabbá bonyolódik. Mint bécsi diplomá­ciai körökből jelentik, Csak az az egy bizo­nyos, hegy az eüilenforadalmi mozgalom éle nem irányul éllenünk. Lenin egy Moszkvá­ban mondott beszédében pedig egyenesen az anutJit ellen tüzeli a hangulatot. Egyéb­kén' a boisevikiéktnek minden igyekczciük... oda irányul, hogy megnyerjék a maguk, ügyének a központi hatalmakat; szóval a központ hatalmak erejével biztosítsák ha­talmuk íönmaradását. Bécs, augusztus 8. Diplomáciai köröket erősen foglálkozrtatjá az orosz helyzet, mely a jelen pilla^ptban kétségtelenül nem fesz valami kedvező benyomást. Annyi bizonyos, hogy ha a bolsevikiek elleír meg is indul az ellenforradalmi mozgalom, az ellenforradal­mi mozgalom éle semmiképen nem irányul ellenütik, inert eunejk egyetlen célja a! bol­sevikiek megbuktatása. Báró Frank moszk­vai követünk még Bécsben időzik, misszió­ja ügyében különböző tárgyalásókdt folytat. Berlin, augusztus 8. Lenin tegnapelőtt Moszkvában beszédet tartott. Azzal kezdte, hogy a háború újra Itt valn. Ez a háború dönt most a forradalom sorsa föíöfft, mert most válik el, hogy az angol, franciái és ajmierrkjrií imperializmus legyözheti-e a nép akaratát. Az az impertáilzmus egyrészt ki arabja Ir­tani itt nálunk a szocializmus fészkét, más­részt pedig uj háborúba atórja kergetni Oroszországot a közpodti htáabrajk elten, pedig a központi hatalmák nem ís akartak beleszólni Oroszország belső ügyeibe; Ejz aíz uj háború egyedül atz antant müve, övé 'a felelősség. Bécs, augusztus 8. Moszkvából jelentik, hogy Heflferich hivatala átvételé utáni meg­látogatta a szovjeíkorrnány valamennyi tag­ját. Cicerói külügyi népbiztos ez alkatom­mal kijelentette, hogy az antant és a csehek most már a forradalom eredményeit' (ko­molyan veszélyeztetik, ezért kényt ellenek valtak elrendelni a részleges mozgósítást. — A külügyi népbiztos azt st reményét fe­jezte ki Hellferichnek, hogy reméli, hogy Németország továbbrd is barátságos érzü­lettel fog viseltetni ezentúl is a szovjet kor­mánnyal szemben és a forradalmi Oroszor­szág biztosain számit ezen tul ís Németor­szág jóakaró támogatására!. Berlin, augusztus 8. Helsingtorsból je­lentik: Az angollok Carelia és a Mumman­vidék számára 100 millió értékű papírpénzt nyomattak, mert /a területeiken nem volt elegendő készpénz. A (lakosság kénytelen ezt a pénzt elfogadni és mindent aiz ango­foiktói vásároUpi, miután éz a pénz egyéb­ként értéktelen. Az angolok kényszeritik a lakosságot, hogy csak nekik adjanak el hust és más élelmiszert. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, augusztus 8. (KözM a mi­uiszíteretoöki sajtóosztály.) Az olasz frontod nincsen nagyobb harci cselekmény. Albániában szárazföldi és tengerészeti repülőkből álló bombavető rajunk mjegjtá­madta a Vallonétól keletre levő otafcz repülő tábort és repülötetret. N^fey tüz és füst tanús­kodott a vállalkozás siikerérőL A VEZÉRKAR FÖNÖKE. t

Next

/
Thumbnails
Contents