Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-30 / 198. szám

2 DELMAGYABOBSZÁÖ | Szeged, 1918. augusztus 30. Kétféle uton. A „Szeged és Vádéke" augusztus 28-iki számában is foglalkozott velem. Természete­sen szó nélkül térnék napirendre ízetlen sze­mélyeskedései fölött, ha nem szolgáltatta vol­na a legpompásabb alkalmat, hogy Herczeg Istvánt a Délmagyarország csütörtöki számá­ban megjelent cikk után most már egészen pő­rére vetkőztessem -A Vidéke szórói-szóra ezt irja: /Pásztor eddigi önzetlen közéleti műkö­dése révén bejutott a Bevásárlási r.-t-ba igaz­gatósági tagnak, titkára lett a Kereskedők Egyesületének és jó fizetés mellett a Lloyd­Társulat is titkárának alkalmazta. Tehát, a midőn mint törvényhatósági bizottsági tag és mint lapszerkesztő fizetéses és jövedelmet haj­tó pozíciót- küzd ki magának egyesületeknél és vállalkozásoknál, az itt végzett ellenszol­gáltatást ugy szeretné beállítani, mintha a közérdekért dolgoznék." Lássuk, mint küzd ki Pásztor fizetéses és (jövedelmet hajtó pozíciót és mint akart Her­czeg kiküzdeni. Engem a Kereskedők Egye­sületéhez titkárnak néhai Lövész Antal hívott meg fizetéses állásba. Ennek hat-bét éve le­het, A háború kitörése után az egyesület anyagi viszonyai rosszabbodtak, mert sok tag bevonult. Ezek részint kiléptek, részint nem tudtak tagsági dijat fizetni. Ekkor én az egyesület javára lemondtam tiszteletdijam­ról, Már a háború alatt történt, hogy Herczeg . Istvánt — az ő könyörgésére — behoztam a Kereskedők Egyesületébe jegyzőnek. Nem akarták alkalmazni, minthogy azonban én nagyon kardoskodtam mellette, alkalmazták. Persze fizetéses állásban. Herczeg a fizetését itulpontosan vette fel, ellenben undorodott a vállalt munka végzésétől, hanyagsága miatt /több izben volt összeszólalkozásom Valikora István elnökkel, aki — elismerem, teljes jog­gal — hangoztatta velem szemben, hogy Her­czeget én ajánlottam. Amikor Obláth Lipót a Lloydban 25 éven át viselt elnöki tisztéről lemondott és a ta­gok között az a vélemény alakult ki, hogy utódául egyhangtíag Weiner IMiksát kell megválasztani, legnagyobb meglepetéssel hal­lottam, hogy az uj elnök engem szeretne tit­kárnak megnyerni. Kijelentettem, hogy be­szélni sem Lehet róla. Ellenben — megint at ő könyörgésére — Herczeg Istvánt ajánlot­tam és megválasztásának biztosítása érdeké­ben eljártam Weiner Miksánál, Aczél Gézá­nál és Wimmer (Fülöpnél Weiner Miksához, az uj elnökhöz Herczeg is elment, minden jót beígért és kérte, hogy támogassa az ügyét, választassa őt meg titkárnak. Egy szükebb­körii, bizalmas értekezletnek azonban, ame­lyen természetesen nem voltam jelen, mint­hogy akkor még a Lloyd irányításához semmi közöm sem volt, Herczeg nem kellett. Wei­ner Miksa ismét megtisztelt azzal, hogy meg­hívott és én hosszas kapacitál ás után vállal­tam is a titkárságot. A Bevásárlási Részvénytársaság egyik alapítója vagyok. Van némi részem abban, hogy (Szeged ezzel a nagy virágzó vállalattal gyarapodott. Az előkészítés sok munkájában tevékenyen vettem részt. Azok között voltam, akik Gliick Lipótnak a vállalat megalapítását célzó eszméjét felkarolták, SZÍVÓS és fáradha­tatlan munkával megvalósították. Ilyen előz­mények után kerültem én a részvénytársaság igazgatóságába Herczeg István ellenben ugy akart a részvénytársasághoz kerülni, amikor az már megszilárdult, hogy elment az igaz­gatóhoz és nem kevesebbet kért tőle, mint azt, hogy kreáljon a részére egy állást, amely­nél ő kereshet. Pásztor József. A gyermekvédelem egységes szervezése. Irta: Kádas György, gyógypedagógiai tanár. (II.) A gyermekek ügyével és felsegélyezé­sével foglalkozó jótékony egyesületek és intéz­mények kiküldöttei a társadalom segítségé­nek mikéntjét és mértékét, a segélyek, alapít­ványok felhasználásának módját véleményez­nék, mig a tudományos pedagógiai, vagy #yerm(ekelgé(szségügyi ós egyéb egyesületek, valamint intézmények kutatásaik és kísérle­teik eredményéről számolnának be, amely az­után hivatva lenne a gyermekek fizikai, psy­chikai és morális életének fejlesztését, neve­lését helyes és praktikus irányban előmozdí­tani, az iskolai, nemkülönben az iskolán ki­vüli modem és nem túlerőltető oktatás mód­jait megállapítani stb. Egyes kiváló emberbarátok, akik a gyer­mekek ügyévél szeretettel foglalkoznak, agi­tál ásukkal a gyermekek iránt érzett szerete­tüknek mások szivébe való átplántálásával működnének közre az ügy szolgálatában, mig az áldozatkész mecénások fölöslegük felaján­lásával érdemelték ki azt a jogot, hogy nemes gondolkodásukról, illetőleg véleményükről abban az ügyben, amelyet előmozdítani tö­rekednek, mindenkor tájékoztassák az intéző köröket. Az Országos Gyermekvédelmi, Nevelés- és Oktatásügyi Tanácsnak, mint központnak külső szervei és informátorai lennének a fia­talkorúak felügyelő hatóságai, amelyek egy­ben egy-egy úgynevezett gyermekvédelmi kej­rületet is alkotnának, majd a tanfeliigyelősé­gek, valamint a tankerületi főigazgatóságok, az alsó- és középfokú szakiskolák előljáró ha­tóságai, a gyógypedagógiai intézetek orszá­gos szaktanácsa, végül a gyermekmenhelyek és gyermekkórházak vezetői. E szervek véle­ményt mondanának a gyermekek testi, szel­lemi és erkölcsi nevelésük, oktatásuk, védel­mük és mindennemű szociális kérdésük tekin­tetében. Az Országos Gyermekvédelmi, Nevelés- és Oktatásügyi Tanácsnak a következő működé­si program alapján kellene munkarendjét megállapitania: 1. A gyermekek szociális bajainak: rossz lakás, hiányos táplálkozás és ruházat megja­vításának, pótlásának kérdése. 2. Gyermekegészségügyi problémák: isko­lai orvosi intézmény a tüdő-, sziv-, ideg- stb. bajok, vérszegény, görvédy- és angolkóros gyermekek gyógykezeltetése, strandfürdő erdei- és falusi nyaraltatás, sós- és egyíi gyógyfürdők felállítása, gyógytorna stb. 3. Az erkölcsi védelem hathatós megölj, sának kérdése: a züllés megakadályozását foglalkoztatók, szórakoztatók felállítása, a, óig is, a gyermekrendőrségek és gyermek;;, ségek megszervezése, a gyermekbiróságok mii ködése kapcsán szerezhető tapasztalatok gy] korlati értékesítése és az esetleg szükséges?) váló megtorló intézkedések kérdése stb. ° 4. A nevelés és oktatás körébe vágó ,pr0lj léniák: a normális képességű, a kiváló telel ségü és a szellemileg, test|le|, erkölcsi/ vagy érzékszervíleg fogyatékos gyermeke) nevelése, oktatása. Alsó- és középfokú isk Iák, szakiskoláik és intézmények létésitése; testi nevelés eszközei: a testgyakorlás és svéi torna fejlesztése stb. E nagyarányú és a gyermekügy mindé kérdését felölelő akcióhoz szükséges anyag eszközöket szolgáltatnák: Az állampénztár terhére eddig is költség vetésileg biztosiott gyermekvédelmi, neveié és oktatásügyet, szolgáló pénzösszegek; tői vényhatóságonkint az országos bet%ápolá pótadó mintájára mérsékelt gyermekvédőin pótadó. Gyermekvédelmi célokat szolgál egyesületek birtokában levő összegek és egyé értékek (Gyermekvédő Liga.) ,Gyermekvédő mi és nevelési célokat szolgáló eddig létes tett és ezután -létesítendő állami és magánala pitványok. Gyermekvédelmi és nevelési ho: zájárulás ciraén az összes gyári üzemek, vá lalatok, bankok, egyházi és világi gazdagol nagyhír tokosok^ .jómódtt polgárok, (hadigaj dagok, vendéglők, mulatók, kávéházak stl kényszerű adománya progresszív kivetés alap ján. A helyi vigalmi és propaganda-bizottsá gok által előadásokon, népünnepélyeken stl gyűjtött pénzösszegek. Végül a jól megszerve zett, üzleti alapokon vezetett különféle fog lalkoztatók, konyhakerti és piezőgazdaság munkatelepek jövedelmei stb. Amint már elöljárójában is említettem a Tanács egyesítené, illetőleg pótolná az őszi szes gyermekvédelemmel, neveléssel és oktat tással foglalkozó egyesületeket. — a hadiái vák ügyével foglalkozókat is ideértve, miér is ez egyesületek vagyona is egységes kezeié alá jutna, illetőleg annak mikénti felhaszná lása tekintetében a Tanács döntene. Ez pon bizonyos egyöntetűséget és arányosságo lehetne az egyes intézmények anyagi erej szempontjából biztosítani, minek következte ben megszűnnék az anomália, hogy mig a; egyik intézmény fölös vagyonnal rendelkezi!, és bőségesen van mindene, addig a másik csal tengődik és anyagi gondokkal küzd. Be arányos szétosztás mellett hihetőleg az eddi? teljesen elhanyagolt, vagy még ezután létesi tendő intézmények, alkotások anyagi feltéte leit is biztosítani lehet, A most általában és nagy vonásokban is mertetett- Országos Gyermekvédelmi, Nevelés és Oktatásügyi Tanács sürgős megalakulása munkásságának mielőbbi megkezdése olyany­nyira nagyfontosságú, hogy ennél sürgőse/ és nagyobb fontosságú ügynek csak a méí mindig duló háborút és annak szükségleteit ismerhetjük el A háború a halál dus aratá­sát jelenti. Az aratás emberek sorai között történik. Akik életben maradunk, fizikailag rokkantak, tostben-lélekben meggyötörtek le­szűri ék a háborúval járó erőfeszítések elmúl ta után már nyugalomra, pihenésre vágy®' és igy nagy alkotásokra, ujabb erőfeszítésekre Szegeden kizárólag kaoható FONYÓ SOMA világítási vállalatánál. Telefon 165 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents