Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-29 / 197. szám

Szeged, 1918. augusztus 29. POLITIKAI HÍREK. ^ Budapesti tudósítónk telefoajelentése. —. (A Sas-kör üdvözlőtavirata Wekerléhez) p, belvárosi Sas-kör Wekerle Sándor mi­niszterelnökhöz királyi kitüntetése alkalmá­val üdvözlő táviratot intézett. A miniszterel­nököt csütörtökön küldöttségileg is felkere­sik, bogy szóval is kifejezzék üdvözletüket. (Erdély rekonstrukciójának ügye) Ugrón (}ábor, Erdély kormánybiztosa szerdán dél­előtt megjelent Wekerle Sándor miniszterel­nöknél és kérte, hogy Erdély királybiztossá­gáról való lemondását fogadják el és az er­délyi királybiztosságtól mielőbb mentsék fel. y felmentés megsürgetésének oka, amint po­litikai körökben beszélik, az a nézeteltérés, a mely az erdélyi .körúttal kapcsolatban merült fel. Az erdélyi körút alatt ugyanis az egyik kolozsvárii lapban megjelent egy interjú, a melyben Ugrón Gábor királybiztos Erdély re­konstrukciójára vonatkozólag programot adott. Hirrk szerint Gál Sándor belügyi ál­lamtitkár ezt a cikket kifogásolta, azon a cí­men, hogy Ugrón Gábor állásáról már lemon­dott. Ugrón Gábor azonban a kolozsvári Mr közzétételéről nem is tudott. Wekerle Sándor miniszterelnöknek az volt a terve, bogy Er­dély rekonstrukcióját gróf Bethlen Istvánra mint tárcanélküli erdélyi miniszterre bizza. Gróf Bethlen István átnyújtott E' dély re­konstrukciójára vonatkozólag a miniszterel­nöknek egy memorandumot. Gróf Bethlen Ist­ván terve felett a miniszterelnök és Bethlen között volt is már tanácskozás, azonban en­nek nem volt eredménye. Gróf Bethlen István nem fogadta el a tárcanélküli miniszterséget, mert a miniszterelnök nem volt- hajlandó az általa kért hatáskört neki biztosban i és a Bethlen István által szükségesnek jelzett anyagi eszközöket rendelkezésére bocsátani. Erdély rekonstrukciójának ügye most a bel­ügyminisztériumba kerül. Jól értesült helyről az ügyre vonatkozóan a következőket közlik: Ugrón Gábor, Erdély királybiztosa és Gál Sándor belügyi államtit­kár erdélyrészi útjával kapcsolatban célzatos kombinációk jelentek meg egyes lapokban. Ez­zel szemben tény az, hogy Ugrón ez év máju­sában lemondott. Wekerle miniszterelnök ha­tározott kérésére maradt, tovább állásában, a mig a kormánypárt valamelyik tagját nem nevezik ki. Gál iSándor kinevezése után Ugrón megsürgette a felmentését. A miniszterelnök hajlandó volt erre, csak szükségesnek tartot­ta, hogy Ugrón Gábor Gál Sándorral tekintse meg a feldúlt tűzhelyeket, hogy az Ugrón ál­tal végzett munkát utódja tanulmányozza és az újjáépítés minél gyorsabban folytatható legyen. PELM A9 Y A K< ITOAÍ) • SZÍNHÁZ MŰVÉSZET UTUJ — Nagybecskereken a hőség miatt nem szabad játszani. Nagybecskerekről jelentik: Betleni Bruckner László, a délvidéki szini­.kerület igazgatója társulatával megérkezett Nagybecskerekre, hogy elsején megkezdje az előadásokat. A szinügyi bizottság nem enged­te meg, hogy az előadások megkezdőidjenek, még pedig- azzal a megokolással, hogy hőség van. A bizottság azt akarta, hogy az előadá­sok csak 15-én kezdődjenek s addig a társulat menjen Oravieabányára. Az igazgató az élel­mezési, költözködési és lakásviszonyokra való tekintettel nem akar kimozdulni Nagybees­kerekről s ebben az elhatározásában báró Wlassics Tibor szinészeti felügyelő is támo­gatta, a szinügyi bizottság azonban ragasz­kodik ahhoz, hogy a hőségben nem enged játszani. Valószínű, hogy a társulat iNagy­beeskercken marad, de csak 15-én fognak meg­kezdődni a szinázi előadások. T{égí világból * — Szegedi törfénefek. — Irta: Cserzy Jflihály. 76 TAVASZI NAPOK. A leány tréfának vette a szót és még éde­sebben mosolygott, — Milyen édes volt ugy-e, ez az utolsó csók. Csapa méz, csupa harmat. — Még annál is jobb. És Miklós, mint egy tizenöt esztendős szeszélyes bohó gyerek, megszorította Annus­ka puha ujjait és otthagyta a leányt a fasor között, — Szervusz. — Pá, pá ... 1 — Isten veled. Azt hitte Annuska, hogy csak játszik vele Becker Miklós és hogy a harmadik, negye­dik vagy éppen a huszadik öreg akáea-törzs­nél visszajön és annál édesebben öleld majd magához. Azonban Becker Miklós ment* ment, mint a gyermek kezéből kiszökött szí­nes hólyag, melyet magával kap a levegő és megy, megy egyre feljebb, egyre távolabb, a gyermek pedig nézi s aközben kipottyan sze­méből a könny. A léleknek egy ilyen fájó könnyje ült ki most Annuska pilláin is. Nézett Becker Mik­lós után és ugy érezte, mintha le akarna sza­kadni a szive . . . II. Az utcán egy ember jött, A tekintete lenn poroszkált a kövezeten, hogy kikerülhessen minden kis vízállást, ami a kövek között tá­madt, Csak néha tekintett föl, szdnte lopva, egy pillanatra . . . Nézte, hogy ki jön vele szembe, ki áll a házak előtt, kiket csalt ki a tavasz, kiknek mosolyog arcán a szabadság sejtelme. A napsugár olyan volt, mint az anyacsék ezen a márciusi napon. Ahová elért, megol­vadt a téli hó, mint szivekben a lappangó ha­rag és tócsákra bomlott föl az utca jege, me­lyen reggel még csúszkáltak az iskolába me­nő gyerekek. Az emberek, akiket kiesalt a verőfény, az életre gondoltak. Érezték a ter­mékenyítő erőt, mely a levegőből; áradt a szi­vekbe s valami felemelő érzés ült a lelkekre, arra a gondolatra, hogy itt a tavasz, itt az élet, itt a természet fenséges ébredése. Az egyik kapuban fiatal asszony állt. Olyan volt, mint a szobor, az arca halvány; derengés helyett szomorúság a szemeiben is. Várt ... A tekintete akaratlanul összetűzött az emberével. De csak egy pillanatra. A má­sikban már az utca felé révedezett, mint a maidáré, aki szorongva néz arra, ahonnan a megváltást várja. És ez az egy tekintet vé­7 gig fut ő rajta is, meg az emberen is. Mint a húron a rezgés, melyen valami bus meló­diát akar kiverni valaki, aki szomorú dalok­ban talál vigasztalást. Az ember lelkén egy egész múlt szaladt keresztül ebben a pillanatban, mig az asz­szony ajkán csak egy sóhaj szakadt bele a. tavaszba. Egy sóhaj, mely tele van szomorú­sággal, keserűséggel. De ki is birna ilyenkor másra gondolni, mikor benn a szanatórium; márványasztalán fekszik az ura és nézi az el­lentétet a szoba barátságtalan homálya és a beragyogó napsugár között. Az egyik olyan, mint a kripta belseje, a másik pedig mint a kriptáifalat körülölelő rét,\ melyen vii^goik nyílnak és róluk az élet bájos illata emelke­dik föl a levegőbe. lS amig kereste az utca vége felől az isme­rős kocsit, melyen az orvos jön, lopva egy pillantást vetett, a szőke ember után, aki ugyanekkor hátra nézett, szomorúan, mint összetört játéka után a siró gyermek. Azután megállt, mintha gondolkozna. Mintha nézne valamit a fényes utcán . . . A szive eközben egyre közelebb vitte a bánatos arcú asszonyhoz. Nógatta, hogy szóljon hoz­zá, menjen oda és kérdezze meg, mit csinál, miért fehér az arca és miért könnyesek a szemei . . . Megszólítani! . . . Most, tizenhat esztendő után . . . Olyan szokatlan, olyan ne­héz, több erő, több bátorság kell hozzá. Majd máskor, ha rákészül, gondolta . . . S azután újra fellobbant szivében a rég eltemetettnek vélt érzés s €Z olyan kéjes pillanatot igért a találkozáshoz: Az arca vörös lett. Tovább nem gondolkozott, visszalépett a fiatal asszony elé. — Jó napot . .. iMSti csinál? Az asszony se tudta, hogy mit szóljon. Ö is azt mondta, ami az ajkára jött. — Jó napot. Várom az orvost. — Betegje van? Az ... Az uram. Folyt. köv. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várrfay L. k Délmagyarország telefonjai KIADÓHIVATAL 81 Szerkesztőség SOS. III férfi és női divatcikkek leqnaqoobb rakfara. — Legnteqbo hatóbb cég. a Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonícs-u. o. Telefon 854 ázécbenyi-tér 17. Telefon 855 Szálloda is KáMáz átvétel. Van szerencsém a n. é. közönség figyelmét fel­hívni arra, hogy városunk egvik legkellemesebb szórakozó helyét, a Róka-utca 6 sz. alatt kibé­reltem és újonnan átalakítva aug. 1-én elsőrangú Noi zenekar állandó közreműködésével meg­nyitottam. Tisztelettel Csupor József kávés.

Next

/
Thumbnails
Contents