Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)
1918-08-29 / 197. szám
Szeged, 1918. augusztus 29. POLITIKAI HÍREK. ^ Budapesti tudósítónk telefoajelentése. —. (A Sas-kör üdvözlőtavirata Wekerléhez) p, belvárosi Sas-kör Wekerle Sándor miniszterelnökhöz királyi kitüntetése alkalmával üdvözlő táviratot intézett. A miniszterelnököt csütörtökön küldöttségileg is felkeresik, bogy szóval is kifejezzék üdvözletüket. (Erdély rekonstrukciójának ügye) Ugrón (}ábor, Erdély kormánybiztosa szerdán délelőtt megjelent Wekerle Sándor miniszterelnöknél és kérte, hogy Erdély királybiztosságáról való lemondását fogadják el és az erdélyi királybiztosságtól mielőbb mentsék fel. y felmentés megsürgetésének oka, amint politikai körökben beszélik, az a nézeteltérés, a mely az erdélyi .körúttal kapcsolatban merült fel. Az erdélyi körút alatt ugyanis az egyik kolozsvárii lapban megjelent egy interjú, a melyben Ugrón Gábor királybiztos Erdély rekonstrukciójára vonatkozólag programot adott. Hirrk szerint Gál Sándor belügyi államtitkár ezt a cikket kifogásolta, azon a címen, hogy Ugrón Gábor állásáról már lemondott. Ugrón Gábor azonban a kolozsvári Mr közzétételéről nem is tudott. Wekerle Sándor miniszterelnöknek az volt a terve, bogy Erdély rekonstrukcióját gróf Bethlen Istvánra mint tárcanélküli erdélyi miniszterre bizza. Gróf Bethlen István átnyújtott E' dély rekonstrukciójára vonatkozólag a miniszterelnöknek egy memorandumot. Gróf Bethlen István terve felett a miniszterelnök és Bethlen között volt is már tanácskozás, azonban ennek nem volt eredménye. Gróf Bethlen István nem fogadta el a tárcanélküli miniszterséget, mert a miniszterelnök nem volt- hajlandó az általa kért hatáskört neki biztosban i és a Bethlen István által szükségesnek jelzett anyagi eszközöket rendelkezésére bocsátani. Erdély rekonstrukciójának ügye most a belügyminisztériumba kerül. Jól értesült helyről az ügyre vonatkozóan a következőket közlik: Ugrón Gábor, Erdély királybiztosa és Gál Sándor belügyi államtitkár erdélyrészi útjával kapcsolatban célzatos kombinációk jelentek meg egyes lapokban. Ezzel szemben tény az, hogy Ugrón ez év májusában lemondott. Wekerle miniszterelnök határozott kérésére maradt, tovább állásában, a mig a kormánypárt valamelyik tagját nem nevezik ki. Gál iSándor kinevezése után Ugrón megsürgette a felmentését. A miniszterelnök hajlandó volt erre, csak szükségesnek tartotta, hogy Ugrón Gábor Gál Sándorral tekintse meg a feldúlt tűzhelyeket, hogy az Ugrón által végzett munkát utódja tanulmányozza és az újjáépítés minél gyorsabban folytatható legyen. PELM A9 Y A K< ITOAÍ) • SZÍNHÁZ MŰVÉSZET UTUJ — Nagybecskereken a hőség miatt nem szabad játszani. Nagybecskerekről jelentik: Betleni Bruckner László, a délvidéki szini.kerület igazgatója társulatával megérkezett Nagybecskerekre, hogy elsején megkezdje az előadásokat. A szinügyi bizottság nem engedte meg, hogy az előadások megkezdőidjenek, még pedig- azzal a megokolással, hogy hőség van. A bizottság azt akarta, hogy az előadások csak 15-én kezdődjenek s addig a társulat menjen Oravieabányára. Az igazgató az élelmezési, költözködési és lakásviszonyokra való tekintettel nem akar kimozdulni Nagybeeskerekről s ebben az elhatározásában báró Wlassics Tibor szinészeti felügyelő is támogatta, a szinügyi bizottság azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a hőségben nem enged játszani. Valószínű, hogy a társulat iNagybeeskercken marad, de csak 15-én fognak megkezdődni a szinázi előadások. T{égí világból * — Szegedi törfénefek. — Irta: Cserzy Jflihály. 76 TAVASZI NAPOK. A leány tréfának vette a szót és még édesebben mosolygott, — Milyen édes volt ugy-e, ez az utolsó csók. Csapa méz, csupa harmat. — Még annál is jobb. És Miklós, mint egy tizenöt esztendős szeszélyes bohó gyerek, megszorította Annuska puha ujjait és otthagyta a leányt a fasor között, — Szervusz. — Pá, pá ... 1 — Isten veled. Azt hitte Annuska, hogy csak játszik vele Becker Miklós és hogy a harmadik, negyedik vagy éppen a huszadik öreg akáea-törzsnél visszajön és annál édesebben öleld majd magához. Azonban Becker Miklós ment* ment, mint a gyermek kezéből kiszökött színes hólyag, melyet magával kap a levegő és megy, megy egyre feljebb, egyre távolabb, a gyermek pedig nézi s aközben kipottyan szeméből a könny. A léleknek egy ilyen fájó könnyje ült ki most Annuska pilláin is. Nézett Becker Miklós után és ugy érezte, mintha le akarna szakadni a szive . . . II. Az utcán egy ember jött, A tekintete lenn poroszkált a kövezeten, hogy kikerülhessen minden kis vízállást, ami a kövek között támadt, Csak néha tekintett föl, szdnte lopva, egy pillanatra . . . Nézte, hogy ki jön vele szembe, ki áll a házak előtt, kiket csalt ki a tavasz, kiknek mosolyog arcán a szabadság sejtelme. A napsugár olyan volt, mint az anyacsék ezen a márciusi napon. Ahová elért, megolvadt a téli hó, mint szivekben a lappangó harag és tócsákra bomlott föl az utca jege, melyen reggel még csúszkáltak az iskolába menő gyerekek. Az emberek, akiket kiesalt a verőfény, az életre gondoltak. Érezték a termékenyítő erőt, mely a levegőből; áradt a szivekbe s valami felemelő érzés ült a lelkekre, arra a gondolatra, hogy itt a tavasz, itt az élet, itt a természet fenséges ébredése. Az egyik kapuban fiatal asszony állt. Olyan volt, mint a szobor, az arca halvány; derengés helyett szomorúság a szemeiben is. Várt ... A tekintete akaratlanul összetűzött az emberével. De csak egy pillanatra. A másikban már az utca felé révedezett, mint a maidáré, aki szorongva néz arra, ahonnan a megváltást várja. És ez az egy tekintet vé7 gig fut ő rajta is, meg az emberen is. Mint a húron a rezgés, melyen valami bus melódiát akar kiverni valaki, aki szomorú dalokban talál vigasztalást. Az ember lelkén egy egész múlt szaladt keresztül ebben a pillanatban, mig az aszszony ajkán csak egy sóhaj szakadt bele a. tavaszba. Egy sóhaj, mely tele van szomorúsággal, keserűséggel. De ki is birna ilyenkor másra gondolni, mikor benn a szanatórium; márványasztalán fekszik az ura és nézi az ellentétet a szoba barátságtalan homálya és a beragyogó napsugár között. Az egyik olyan, mint a kripta belseje, a másik pedig mint a kriptáifalat körülölelő rét,\ melyen vii^goik nyílnak és róluk az élet bájos illata emelkedik föl a levegőbe. lS amig kereste az utca vége felől az ismerős kocsit, melyen az orvos jön, lopva egy pillantást vetett, a szőke ember után, aki ugyanekkor hátra nézett, szomorúan, mint összetört játéka után a siró gyermek. Azután megállt, mintha gondolkozna. Mintha nézne valamit a fényes utcán . . . A szive eközben egyre közelebb vitte a bánatos arcú asszonyhoz. Nógatta, hogy szóljon hozzá, menjen oda és kérdezze meg, mit csinál, miért fehér az arca és miért könnyesek a szemei . . . Megszólítani! . . . Most, tizenhat esztendő után . . . Olyan szokatlan, olyan nehéz, több erő, több bátorság kell hozzá. Majd máskor, ha rákészül, gondolta . . . S azután újra fellobbant szivében a rég eltemetettnek vélt érzés s €Z olyan kéjes pillanatot igért a találkozáshoz: Az arca vörös lett. Tovább nem gondolkozott, visszalépett a fiatal asszony elé. — Jó napot . .. iMSti csinál? Az asszony se tudta, hogy mit szóljon. Ö is azt mondta, ami az ajkára jött. — Jó napot. Várom az orvost. — Betegje van? Az ... Az uram. Folyt. köv. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várrfay L. k Délmagyarország telefonjai KIADÓHIVATAL 81 Szerkesztőség SOS. III férfi és női divatcikkek leqnaqoobb rakfara. — Legnteqbo hatóbb cég. a Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonícs-u. o. Telefon 854 ázécbenyi-tér 17. Telefon 855 Szálloda is KáMáz átvétel. Van szerencsém a n. é. közönség figyelmét felhívni arra, hogy városunk egvik legkellemesebb szórakozó helyét, a Róka-utca 6 sz. alatt kibéreltem és újonnan átalakítva aug. 1-én elsőrangú Noi zenekar állandó közreműködésével megnyitottam. Tisztelettel Csupor József kávés.