Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-25 / 194. szám

íű Éke$e'ci, 1918. augusztus % Régi világból. * - Szegedi történetek. Irta: Cserzy Jflihály. 75 TAVASZI NAPOK. Persze, hogy összenőtt akkorra a két gyermek szive. Már csókot is adtak egymásnak zálogul. A fiu azzal távozott, hogy mérnök lesz és visszajön s azután ismét együtt végzik az élet nagy és nehéz feladatait. . Azonban, ezt a számítást gyorsan áthúzta a sors. Négfr hónap múlva levelet irt Miklós a szemináriumból. A levél már nem a házmesteri szobában találta iCsuikonyiékat, hanem a külváros egyik kövezett utcájában, egy diszes háznak az emeletén, ahol mint komoly kőmivesmestert tisztelék Csukonyi Mihályt. Annuska is kisasszonnyá emelkedett. Szép ruhál^m járt és kalapot viselt. A szemináriumból jött később másik levél is, sőt több is. iS ezek a levelek egy eltemetett élet kesergő panaszait hozták magukkal a hűvös falak közül. „Az anyám akarta, hogy ipap legyek — irta — és én szót fogadtam az anyámnak. De a szivem mást mond, más pályára utal s most két közben állok, nem tudom, kit kövessek: az anyát-e, vagy a szivem parancsát". Két év után egy sápadt, szőke ifjú jelent meg az emeletes házban. Sovány volt, köhögött, a szemeiben égett csupán tüz. Egy palányi reménység az élethez. •— Nini, Miklós! . . , Nézd, nézd . . . Hát magával mi van? — mondta elcsodálkozva 'Csukonyi. , i—. Miért? — Olyan, mint a halál. Eehér, szomorú. Talán beteg volt? — Nem voltam én. De tudja, kedves Mihály bácsi, a szeminárium , . . — Nono, persze. —- Az leszedi az élet rózsáit az ember arcáról. Annus a viszontlátás ünnepélyes percében érezte először életében, hogy a sziv néha hangosabban is szokot dobogni. De azt is érezte, hogy valami nagyon mély érzés az, ami őt 'Miklóshoz köti. Igy, ebben a kalotthaíványságában is szép neki a fiu. Szebb, mint bárki., Es kedves. A szava megüti és rezgésbe hozza lelkének húrjait, . Egy napon azzal köszöntött be iBecker Miklós Csukonyiékhoz, hogy hivatalt kapott. A városnál. Kezdő írnoki állást, ami majd később nőni fog. Ha egyebet nem, a megélhetést biztosítja. /— Nem birok tanulni Mihály bácsi — panaszkodott. Az a két óv, odabenn az élet temetőjében, elsorvasztotta az erőmet. Tönkre tett . . • Teljesen tönkre, —i Jól van ez igy Miklós. IMajd ember lesz maga igy is — vigasztalták régi jó emberei. Köztük pedig legédesebben Annuska. BBBBBBBBBBBSIBBBBBaESBaBEaBl </) S3 Jhjí O IS {fi «5 o C o CL. {fi {fi Io >, <Xi I* *<U •O H O Cfi (fi CD. PR n -T Q. OR P a s O. CD CD. Cfi CD (fi N W Os N O: — Olyan esuf pap lett volna magából Miklós — mondta egyszer. — Hogy is gondolt árrá a pályára. — Tudja Isten. Az anyám lelkesített. Sőt követelte. S én az utolsó percben gondoltam egyet és megváltoztattam elhatározásomat. — Mennyivel jobb, hogy ott hagyta. — 'Bizony jobb. — Olyan édes. — Te meg szép vágy . . . Oh, be sokszor gondoltam rád. , . ; i ' — Igaz? — Belefoglaltalak az imádságomba is. Igy csevegtek, igy édesítették meg egymás részére a pereeket, majd az órákat és később a napokat. Mert hónapok múlva egész nappalokat töltött Miklós a Csukonyiéknál. Mindenki tudta, hogy egymásé lesznek. — Csak az előléptetését várja — beszélte a szomszédoknak Csukonyiné — aztán megesküsznek. Oh, de boldogok, de szeretik egymást. — Látszik úgyis — De jó fin, de jó lélek. Tizenöt éves kora óta ismerjük. Mindig ilyen jó volt. Mikor mindenki azt hitte, hogy Miklósnál és Annuskánál boldogabb lény nincs ezen a földön, akkor valami különös, szinte érthetetlen esemény történt a fiatalok között. A tavasznak egyik legpoétikusabb napján, a napáldozat szelíden mosolygó fényében együtt sétáltak a körúton, a magas és lombos akácfák között. Fölülről illat szállt le és pihenni készülő madárfiókok gyenge esicsergése. Alulról pedig kacaj szállt föl: mámoros szivük legbájosabb dala. — Annuska most megcsókollak — mondta Becker Miklós. Annuska mosolygott. — De ez lesz az utolsó csőkom. Folyt. íköv. •vonfflaisBaBBBaaBsassaBgBaHBBaawmvGBBaEHKaBiüaaBBXBmtgBr Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos; Vártfay L. Szeged sz. kir. város közélelmezési hivatala. Hirdetmény. Az 1918. évi termésből származó tengeri készletek felhasználásáról, forgalombahozataláról és közszükségJeti célokra való igénybevételéről. A m. kir. minísteríumnak 3534/918. M. E. számú rendeletét az alábbiakban hozom a közönség tudomására. I. Minden termelőnek 1918. évi tengeri termése zár alá helyeztetik s ehhez képest a tengeri készletek felhasználása, árusitisa és egyébként való forgalomba hozatala csak a ministerium rendelkezése értelmében és az általa megállapított feltételek mellett történhetik. A termelő tengeri termését egyebként fel nem használhatja, fel nem őröltetheti s tartozik a rendes gazda gondosságával ügyelni arra, hogy készlete meg ne romolják és emberi élelmezésre alkalmas állapotban maradjon. II. Rendszeres őstermelői munkát végző 15 éven felüli férfi és női munkás részére tengeriből havonkint és fejenkint 15 klg. a rendszeres őstermelői munkát végző 15 éven aluli férfi és női munkások úgyszintén az őstermelő munkások családtagjai részére havonkint és fejenkint 12 klg. vehető számításba. Mindenki mas részére, ideértve a rendszeres mezőgazdasági munkát nem végző őstermelők is a havonkint és tejenkínt fogyasztható tengeri mennyiség 10 klg-ban állapitatik meg. iengern házi szükséglet cimén csak akkor lehet számításba venni, ha a termelő házi szüksígleiére buza, rozs, kétszeres vagy árpa egyáltalában nem, vagy nem az egész évi szüksegietenek megfelelő mennyisegben hagyatott vissza. Tengerivel fedezhető házi szükségletnél legfeljebb az 1919. evi november l-ig terjedő időt lehet számitásba venni. III. Gazdasági szükséglet cimén csak 1. a gazdasági cselédek és alkalmazottak konvenciójára, 2. lelkészeknek, tanítóknak stb. természetben kiszolgáltatandó járandóságára, 3. időszaki (vándor) munkások élelmezésére (az előbbi pontban megjelölt fejadag alapul vételével) 4. vetőmagra, 5. az állatállománynak egyéb terményekkel vagy termékekkel nem fedezett takarmányozására szükséges mennyiségek vehetők számitásba. Az 1—3 pont alatt megjelölt gazdasági szükségletekre is csak akkor lehet tengerit számításba venni, ha a szükségletnek részben vagy egészben vaió fedezesére buza, rozs, kétszeres, vagy árpa nem hagyatott vissza. Házi és gazdasági szükségletre történő hizlalás gimén annyi darab hízó sertes részére lehet szmitásba venni, ahány darabot a készlettulajdonos a házi étgazdasági szükséglet cimén a 105600/918. F. M. Sz hizlalási rendelet értelmében kiadott hatósági engedély alapjan hizlalni jogosult. y Közszükségletre történő hizlalás cimén tengeri csak azoknál a termelőknél vehető számitásba, akik a 105ÖÜ0/918. F. M. sz. rendelet értelmében a földmivelésűgyi miniszter által jóváhagyott szerződéssel, vagy pedig a Sertésforgalmi Irodda — illetve bizományosa — részéről ilyen szerződés kötésére vonatkozólag kiállított tanúsítvánnyal igazoljak, hogy sertéseiket közfogyasztási célokra lekötötték és csakannyi darab sertés után, ahányat közfogyasztási célokra tényleu lekötöttek. 5 Ugy a házi és gazdasági szükségletre, valamint a közszüssegletre történő hizlalás esetében egy darab hizó sertes részére általában 6 q tengeri vehető számításba, oly termelőnél azonban, kinek részere ily célból árpa hagyatott vissza, tengeri csak az árpával nem fedezett szükséglet erejéig vehető számitásba. Házi és gazdasági szükséglet cimén a termelőnek nem csupán a termes helyén, hanem a másutt fekvő gazdaságáoan felmerülő s ott nern fedezett szükséglete is szamitásba vehető. IV. A termelő, tengeri készletéből a saját házi és gazdasági szükségletének megfelelő mennyiséget erre a céira szabadon feihasználhaija. V. Tengeri készletének feleslegét a termelő mindaddig, amig a közszükségleti célokra megkívánt készletek biztosítva nincsennek, kizáióiag csak a Hadi Termény R.-T.-nak, vagy e társasag nietékes bizományosának adhatja el. A Hadi Termény R.-T. bizományosa a termelőnek a megvásárolt tengeri mennyiségről átveteli elismervéuyt köteles kiszolgáltatni, amelyet a termelő megőrizni, s az igénybevétel tárgyában eljáró hatóságnak saját igazolására felmutatni tartozik. Az oly tengeri, mely sem emberi élelmezésre, sem állati takarmányozásra fel nem használható, kizárólág csak a H. T.-nek, vagy bizományosának adható el. VI. Más törvényhatóság területén levő gazdaságában a termelő tengerijét elraktározás, vagy a jeien rendelet szennt megengedett felhasználás végett csak a szállítási igazolványok kiállításával megbízott tisztviselőtől nyert engedellyel szállíthatja el. VII. Tengerit a csírátlanításra vonatkozólag kiadott iutézkedések érintetlenül hagyásával bármely malomvallalat csak akkor fogadhat el őrlésre, darálásra, zúzásra és bárminő egyéb feldolgozásra, ha az őröltető fél a hatóság által erre a célra kiadott őrlési tanúsítvánnyal igazolja, hogy az illető mennyiséget a termésből hazi es gazdasagi szükségletére jogosan használhatja fel, vagy azt a jelen rendelet érteimeben jogosan szerezte, Bármely malomvállalat csak vámőrlést végezhet. A rendeletben adott jogomnál fogva a vámörlésért igénybe vehető mennyiseget 7 °,o-ban allapitom meg. Bármely rendelkezés megszegése 6 hónapig terjedhető elzárással és 200U koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteiendő. Szeged, 1918. augusztus hó 24. 7536| 1918. ké. szám, Dr. Somogyi Szilveszter, 1—2 polgármester. 2-3 szobás bútorozott, vagy üres lakás modern kerestetik. Esetleg lelépési dijat fizetek. Közvetítő jól lesz díjazva. Ajánlatok postafiók 151 alá kéretnek. több évi gyakorlattal biró férfi vagy női munkaerő alkalmazást nyer May R. Miksa banküzletében, Szeged, Széchenyi-tér. I ILM GM B £» 13 A B EIA GM FL B A B B H B B U: állasáé nagy Kereset riziKé nelKál! Férfiak és NŐK 11 Kevés befektetéssel napi 80—100 korona keresethez jutattunk, jelentkezhetnek Winkler Lajos és Társánál Szeged, I., Battttyány-utca 4. sz. 'BBBBBTTÍÜIAFTTTF BMTTKÜIIKKAFITIBHABSBR Tyúkszem es bapbeménuetfSs ellen 3 használjon „Antilosin"-t Hapüalö: BER&E 1EH0 KigyHuOQnszepMfiD SZEGED, Klauzál-tér. /