Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-25 / 194. szám

Szerkesztőség: SZEGEID, SÍARASZ-UTCA 9. SZA/K. A szerkesztőség telefonja: 105. ELŐFIZETÉS; ARA: egész évre 36. K. negyedévre 9.— K. félévre . 18.— K. egy hónapra 3.— K Vgrea nzám ar« I4 fillér. Kladóh'vafal: SZEGED, KAt*Ar.2-tUC" 9. SZAIW. "A kiadóhivatal telefonja : 8* izaged, 1918 »vuiiyan» 194 szám. Vasárnap augusztusi Csöndesebben vigadjanak l Irta: juhász Gyula. « Német hadimilliomosok modern; szatur­iiáüákat rendeztek a rajnai kéjutazó hajókon. Folyt a rajnai bor és a francia pezsgő, amig végre a hatóság kénytelen volt szordinót ten­ni a hejehujás esték iheged'üire. Budán a fő­kapitány személyes megjelenésére volt szük­ség, hogy vidám színészek és palik .utcai bacchanáliáit beszüntesse a kies Horváth kert közelében. A múltkor egy poros alföldi vá­rosban jártunk, ahol Petőfi játszott füzfasi­pot fújva és a_z első kávéházban valóságos dáridókat ült a háborús vigasság, minden öt­percben fölzúgott a Jaj de kutya jó kedvem van! cimü hadigazdag induló, miközben a holdvilágos éjben messze, messze, a világ legnagyobb áttörési 'kisérlete fenyegette az egész középeurópai konjunktúrát. Nekem régi kedves jeligém az a mon­dás, amely Terentiust vallja apjának, de a melyet Goethe is szivesen adoptált: Nil hu­mani a me alienum puto. Semmi emberi sincs tőlem távol. Sőt semmi emberfeletti sem, mert hiszen Goethe óta Nietzschehez is volt szerencséje a művelt emberiségnek. Én is ürítettem már bujdosó pohárt fia­tal ajkkal örök ideálokért és illanó illúziók­ért, tőlem sem volt idegen antik és modern hedomisták szépségimá^gsa és váradi hajna­lon szölőkoszorus fejjel én is köszöntöttem az életet, de nem a Krupp-gvár szögnvü üze­mének vagy más háborús businessnek vér és verejték áztatta hasznából és nem a leszállí­tott fejadagok, az éhtifuszos őrültek évadán, 1918. záróráis és bolseviki esztendejében. Ha a szerzetesek szegénységi fogadal­mat tesznek, akkor a hadigazdagok tegye­nek szerénységi fogadalmat! Ez a legkeve­sebb. amit tő ük ez a vérző és verejtékező háborús társadalom joggal elvárhat. Miiéiig lesznek közöttetek szegények, mondotta a názáreti szocialista és hj, már a vagyon nagy egyenlőtlensége nemcsak megvan, de egyre fokozódik, ugy, hogy nemsokára minden ed­digi társadalmi osztálykülönbségnél nagyobb és mélyebb örvények választják majd el a beati possidentes tömegét a dolgozó és gon­dolkozó szellemi és fizikai proletárok világ­táborától, legyen esze és szive a tőke és leg­iöKéppen a háborúsatoké kiváltságosainak és általában a mai konjunktúra föntartóinak és kitartottjainak, hogy ezt a mély örvényt, ezt a nagy szakadékot igyekezzék a méltányos­ság, okosság és emberség önkéntes adóival és jótetteivöl befedezni. Ma már mindenki látja, akinek lelki sze­mei vannak, hogy kinek és minek a malmára hajtja a vizet, vagyis a vért ez az őrült és Pokoli malom éis akkor e világőrlés enyves­kezü molnárai még duhajon ropják a hadi­szerencséjük táncát és nemcsak gyűjtik, de szórják is a milliókat. \Eszen ,ha jó helyre szórnák! De k'oakába szórják és improduk­tív és immorális kedvtelések katlana alá fű­tenek velük. Még az úgynevezett szellemi élvezeteik is milyen silányak, milyen antiszociális és antikultur jellegűek. Már-már orfeumot csi­nálnak a színházból ós pornográfiát az iroda­lomból. Az orosz-japán háború Szanin irodal­ma bátor és erős kiáltás volt a mai buda­pesti álfraneia erotika parfümös, szemete mellett. A rajnai hajókon beszüntették a za­jos orgiákat, a budai éjszaka pezsgőmámo­rát is elcsöndesitették, de azért bizonyos, hogy a magyar parlament hangos erköicsbirái kö­zül többen ezután is nyugodtan fognak bak­kozni a klubban kivilágos kivirradtig és a Nem boldag a 'mdgyctr! elvét vallók is tayább fogják futtatni lovaikat, lóvá téve a verejté­kes, tudatlan szegénységet. Mikor jön el már az igazi Messiás, aki nem egyeis szenzáció­kat fog szóvá tenni, buborékokat a gazság végtelen tengerében, de aki egész ember és talpig férfi létére, az igazság napfényes Szig­frid-motívumát szólaltatja meg egy korhadt korszak Jerikója, ellen, amelynek falait va­kolják ártatlanok vérével immár esztendők óta. ^•(••„„„.„.„„„„NOIAÚU. S.»»»»M«3*MM»«SSEMI»A»MIM«LL»MM ajus-sssss Róbert Cecil válasza Soljnak. A német gyarmatokat lehetetlen visszaadni. Németország veresége nélkül nincs béke. Róbert Cecil hosszabb nyilatkozatban válaszol Solf államtitkár nagy feltűnést kel­tő beszédére. Mint minden eddigi alkalom­mai, amidőn a központi hatalmat közeledést tanúsítottak, az antant különböző ürügyekkel tér ki a megegyezés elől. Eddig azért nem tárgyaltak, mert Németország katonai téren fölényben volt, most pedig Róbert Cecil ar­ra hivatkozik, hogy Solf beszéde azért békü­lékeny hangú, mert a szerencse kereke meg­fordult. Nem hisz tehát a németeknek és ki­jelenti, hogy az antant nem köt békét addig, amíg Németország el nem ismeri vereségét. Ahogy az antant államférfiai gondolkoznak, Németország számára nem maradna más hátra, minthogy — a béke kedvéért — meg­adja magát kegyelemre az antantnak. És ézt a béliét nevezné az antant megegyezéses, igazságos, anneksziőmentes és olyan béké­nek, amely a jövőben biztosítaná a világ bé­kéjét, London, augusztus 24. Lord Róbert Cecil a Reuter-iroda munkatársa előtt Solf állam­titkár beszédéről kijelentette, hogy ez a be­széd hangjában különbözik az eddigiektől. Belgiumról — mondotta — minden kijelentés­nél messzebb ment. Solf nyilatkozata a hely­reállításról és a jövő biztonságáról nem tar­talmaz Ígéretet. Első eset, hogy a breszti bé­kéről, mint ideiglenes valamiről beszélnek. Németország nem annektálja az/államokat, hanem saját ellenőrzése alá helyezi. — Az angol kormány e kérdésben ösz­szegyiijtötte az anyagokat és a napfényre ho­zott néhány adat a német gyarmaturalom brutalitásának borzasztó bizonyítéka. Bal­fcur és mások kijelentik, hogy Németország­nak lehetetlen a gyarmatokat visszaadni. Solf nagy beszéde a józan észről és a háború bor­zalmairól rs megemlékezik. Ezek olyan kö­rülmények, amelyekkel mindenki egyet ért, azonban bizonyító erejüket elvesztették, mert akkor mondták, amikor a szerencse kereke megfordult. Eddig efajta gondolatokról soha nem hallottunk német részről semmit. Az egész pedig azt mutatja, hogy Solf hirtelen megtért, vagy majdnem egyedül áll honfi­társai között. — Meg vagyunk azonban gyözötve, hogy a békének a győzelem nélkül, vagy a nélkül, hogy Németország a vereségét elis­merje, nem lehpt elkövetkeznie. Az anoolok folofeffák támadásaikat, . *HŐS ~ Megvetették lábukat az Avre keleti partján. — A németek az A nerc­től keletre levő területig vonták viasza csapataikat. — BERLIN, augusztus 24. A nagy főhadi­szállás jelenti: Nyugati faarctér: Rupprecht trónörökös, Böhm vezeérezredes hadcsoport ja: Az angolok támadásaikat észak felé az Arrastól délkeletre fekvő területig, dél felé pedig a Sommen át Cautnesig terjesztették ki. Below és Marwitz tábernokok hadsere­gei megverték a túlsúlyban levő ellenség ro­hamait. Napfölkeltekor Arrastól Schautnesig igen erős tüzérségi harc vezette be a csatát. A Boyelles mindkét oldalán előretörő ellen­ség elöcsapataink a kapott parancsnak meg­felelően harcolva kitértek és Erosilles St. Legerre vonultak. A harcok Bapaumetól északra a St. Leger—Achiet—Legrand— Miraumont vonalait foglaltuk el. Az ellenség­nek reggeli támadásai ezen a vonalon össze­omlottak. A délután megindított roham Murc irányában tért nyert. A Bapaume irányában végrehajtott ellenséges támadások vonalain­kat Bahagnies—Pusre nyomták vissza. Itt helyi tartalék aink_az ellenséget megállítot­ták és este megismételt erös támadásokat visszavertünk. A Miraumon mindkét oldalán egy négy­szer megismételt támadás vonalaink előtt összeroppant Bazusreister a 21-Ik számú tü­zérezred második ütegének alőrmestere 2-án itt egyetlen ágyúval az ellenség hat páncél­kocsiját semmisítette meg.

Next

/
Thumbnails
Contents