Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-03 / 176. szám

Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZA*V A szerkesztőség telefonja: 305 ELŐFIZETÉS) ÁRA; fj eges-i évre 36. K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. •zd.ia sra 14 fillér. =SU LS Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UfCA 9. SZÁM, A kiadóhivatal telefonja: 81." Szeged 1918. tfli. Avtoly&m, 176 mm. zombat augusztus 3 Orvosok. A; szegedi orvosi kar egyik kitűnősége szokta mondani: Nem azért vagyunk mi, hogy a betegeket meggyógyítsuk. Sokfelek-ép lehet magyarázni ezt az — önvallomást. Él­celődésnek is azért, hogy elvegye az orvosi foglalkozásról való vita élét. Talán mély filo­zófiai értelmű, megállapításnak az orvosi tu­domány méreteiről és az orvoskodás lehető­ségeiről. (Akárhogy is magyarázzuk, azért föl­tétlenül vannak az orvosok, hogy megpróbál­ják a beteget meggyógyítani. Azon termé­szetesen rég tulvagyunk, bogy az orvosnak csak egy beteggól szemben vannak köteles­ségei, azzal szemben, aki éppen bonc­kése, mikroszkópja alá, vagy rendelő szobá­jába kerül. Az orvost egyetemleges köteles­ségek is terhelik, a betegekkel és az egészsé­gesekkel szemben egyformán. És a gerinces, hivatása magaslatán álló orvos ezeknek a kötelességeknek lerovása céljából is — rendel. Egy német statisztikus nagyszerű statisz­tikát készíthetne arról, hogy a legközelebbi öt­ven évben hány egészséges embert lehetne a másvilágra küldeni, ha karhatalommal a isze­gedi közkórházba lakoltatnák be őket. A sze­gedi közkórházba, nem a karhatalom, hanem az önfentartás szigorú parancsa folytán egy­előre a szegénysorsu betegek kénytelenek be­vonulni. Ez a szerencséje a kórház régi és katasztrófája uj, még el nem készült, épületé­nek. Fenyegette volna csak a háború előtt a törvényhatósági bizottság egészségtől duzza­dó és vagyonos tagjait az a veszély, hogy a dohos szagn, penészes falu, düledező kórház nedvességéhez — a megállapított sorrend sze­rint — nekik is lesz szerencséjük, bizonyára nem óvakodtak volna olyan gondosan ós kö­vetkezetesen az uj kórház épitési költségeit megszavazni — Korb Flóris tervei alapján. Sok ilyet mondana még el a német tudós, aki sokszor az unalmasságig alapos és részletező, de mindig kemény és igaz szavú. Abban a munkában, amelyet a régi és az uj kórház történetéről készítene a német tu­dós, sajnos, kevés lap jutna az orvosi karnak. Mindig hibáztattuk, hogy az orvosok egy ilyen nagyfontosságú egészségügyi mozga­lomban csak másodrendű szerepre vállalkoz­nak. Mindig a mozgalom élén kellett vőlna őket látni, ahogy tüzelik, lázítják az embere­ket a munkára — az emberért. Az Orvosegye­sület mai tanácskozásából azt látjuk, hogy vállalkozni akar erre a munkára, bár határo­zata még bátortalan és nem egész hatja át lendület. Pedig a mozgalom élére kell kerül­niük, mögöttük lesz tömör sorokban az egész társadalom. Hallassa az orvos kemény, ékes tiltakozó szavát, valahányszor egészségetelen kórházban akarják gyógyítani a beteget és tej helyett pálinkává! kínálják az országot.. L dia népe népgyűléseken békét követel. negyedikéo nyilatkozni fog, - ©rlandé teszéi a hadiheSyzefrői. -­A világpolitika ismét rendkívül izgal­mas napokkal szolgál a négyéves háború borzalmaival-, nélkülözéseivel és szenvedé­se ivei kereszterfeszitett emberiségnek. Is­mét előtérbe került a béke ügye; olyan ha­lott és olyan kísértet ez, amelyet hiába pró­bálnak lándzsás beszédeikkel kőbőrt ömbe zárni Lloyd Geofge és statiszta társai: ez föltámad, mint hajdan a Messiás. Most a béke az a Megváltó, akire áhíta­tosan és végsőikig csigábott vágyakazással mézünk. Millióik és milliók szive vár erre az uj Messiásra, amelyet imádva hívnak népek és nemzetek. És nem hagyjuk elmúlni ma­gunktól a szép reményeket, újonnan épült ál­mainkat, amelyet egyforma gyöngédség­gel szeret a vérző emberiség minden nem­zete. 1 : f ' [ , | Most ismét jó hirek érkeznek a békéről. A francia kisebbségi szocialisták fényes győzelme után Hollandiában békegyülések voltak, amelyeken fölszólítást intézték a holland kormányhoz, hogy a béketárgyalá­soikhoiz szükséges kezdeményező lépés éket megtegye. És ezzel egyidőben jó forrás­ból híreik érkeznek a,rról is, hogy a háború nagy méregikeverője: Lloyd George nyilat­kozni fog a harctéri "helyzetről és a békeföl­tételekrőf, Orílando kollégájával együtt. Sőt hir érkezett arról is, hogy ebben a beszédé­ben esetleg tárgyi alap lesz a közéledésre is Anglia és Németországnak a béke ügyében tanúsított álláspontja között. Amire alig volt remény fényes harctéri sikereink idején: a béke ügyére most jobb napolk járnak. Az ál­talános helyzetről érke'zett legújabb jelen­téseink itt következnek: HÁGA, augusztus 2. Tegnap Amster­damban, Rotterdamban és Hágában nagy népgyüléseket tartottak, amelyeket a hábo­rúellenes szövetség hívott egybe. A gyűlé­sen több szónok kifejtette, hogy Hollandiá­inak kötelessége mindent elkövetni, amit csak megtehet a béke érdekében. Határoza­ti javaslatot fogadtak e'1, amelyben rámu­tatnak, hogy mihdkét hadviselő csoport hajlandónak mutatkozott ugyan az ellenség békejavasJatait megvizsgálni; mégis arra az álláspontra helyezkednék, hogy békeja'vas­latot nem terjesztenek elő, nehogy az ellen­fél ;ezt gyengeség jeliének tekintse. Ennél­fogva a gyü|!és felhívja a holland kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, a mélyek a béke bekövetkezését eredményez­hetnék. HÁGA, augusztus 2. A íMorningpost értesülése szerint Lloyd George a jövő hét folyamán beszédet mond a hadihelyzet­ről. Ez alkalommal ismételten ki fogja jelen­teni az angoloknak Belgiumra vonatkozó álláspontját. Semleges diplomáciai és politi­kai körökben élénk (érdeklődéssel várják Lloyd George nyilatkozatát, mert nem tart­ják kizártnak, hogy ez közeledést jelent a németek és angojlok eddig ismert álláspont­ja között. LONDON, augusztus 2. Bonar Law be­jelentette az alsóházban, hogy ' a miniszter­elnök augusztus 4-én tájékoztatni fogja a há­fczát a hadihélyzetről. ZÜRICH, augusztus 2. Berlini lapok ró­mai jelentése szerint Rómában az olasz po­litikusok a napokban nagyfontosságú tanács­kozást tartottak, amelyen a politikai és ka­tonai helyzettel foglalkoztak. Orlando mi­niszterelnök a politikusoknak azt az infor­mációt adta, hogy az antant hadvezetősége még ebben az évben döntést akar a világ­háború sorsát illetőleg. Lloyd Oeorye beszéde a nemzetek szövetségéről. AMSTERDAM, augusztus 2. Az iparo­sok küldöttsége előtt Lloyd George a kor­mány gazdasági politikájáról beszédet tar­tott, melyben többek között ezeket mondot­ta: Fökötelességként vállaltuk magunkra, hogy e borzasztó háborút megnyerjük. Azon az utóm vagyunk, hogy aj mostani időkben bekövetkezett borzalmas támadást teljesen meghlusitsuk. Még egy további hónapig ag­godalmat keltő lesz 4 helyzet. Sokat beszélnek a nemzetek szövetsé­géről. Én azok közé tartozom, akik hisznek benne, azonban van már két megflévö nép­szövetség: az egyik az angol a másik a köz­ponti hatalmak ellent nagy szövetség. Akár­minő fejtegetésbe Is bocsátkozunk a népek szövetségéről, annak olyan szövetségnek keh lenni, melynél karöltve haladhájturik azokkal a nagy népszövetségekkel, atroe­lyeknek tagjai vagyunk.

Next

/
Thumbnails
Contents