Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-20 / 190. szám

Szeged, 1918. augusztus DBEMIMJYAKÜTESZÁ » L szóvjetkormáng nem engedi az > idegen légióba lépni az orosz katonákat Moszkva, augusztus 19. Az a felhívás, I amelyet a népbiztosok tanácsa a Franciaor­szágban levő orosz csapatokhoz intézett, a következőképben szól: Tekintettel először arra, hogv Oroszor­szágnak a hadviselő hatalmak kötelékéből való kilépése után a szovjetkormánv ismé­telten követelte a Franciaországban levő orosz csapatok visszatérését Oroszországba és ugv ezeknek a francia hadseregben vato további visszatartása, mint ama katonáknak állandó üldöztetése ellen, akik az idegen lé­gióba nem akartak 'belépni, tiltakozott, má­sodszor tekintettel arra. a hogv a szovjetkor­Jná^hbz hü Franciaországban lévő katonák minden üldözés ellenére az egész idő alatt állandóan vonakodtak belépni az idegen lé­gióba és tekintettel harmadszor arra. hogy jelenleg francia csapatok az orosz köztársa­ság és forradalom ellen valóban ellenséges cselekedeteket visznek ^gbe és minthogy en­nélfogva a francia hadseregben szolgáló orosz katonák közvetve tényleg résztvesznek., .az orosz forradalom és köztársaság elleni há­borúban: a népbiztosok tanácsa fölszólítja a Franciaországban tartózkodó orosz polgáro­kat, hogy minden lehetséges eszközzel küzd­jenek a francia hadseregbe vaíó besorozta­tásuk ellen. Amaz orosz állampolgárokat, a kik ilyen besoroltatást támogatnak, vagy önkéntesen csatlakoztak hozzá, a népbiztosok tanácsa a köztársaság és a forradalom ellen­ségeinek jelenti ki. Miről tanácskoztak a német főhadiszálláson? — Békepolitikánk változatlan. — Bécs. augusztus 19. A külügyminiszté­rium illetékes ügyosztályában a következő­ket mondták a német főhadiszálláson lefolyt tanácskozásokról: — Károly király mult heti találkozóján csak a követendő politika legfőbb irányelvei kerültek szóba. Ezek főként k£t pontban csú­csosodnak ki. Az egyik d béke kérdése. Eb­ben álláspontunk változatlan. Az antant lap­jai az utóbbi időben tendenciózusan azzal kürtölik tele a világot, hogy -mi eddig köve­tett békepolitlkánkkal szakítani akarunk. Ez abszolúte nem felel meg a valósáéiídk. A bé­ke kérdése egyébként Burián gróf külügymi­niszter személyével is szorosan összefügg,^hi­szen emlékezetes még, hogv 1916. decembe­rében ő volt az, aki a béke felé az első kez­deményező lépést tette. Mindaddig, amig Bu­rián áll a külügyi kormány élén, nem is lehet szó arról, hogv külpolitikánk iránya megvál­tozzék. Nagvon természetes, hogv továbbra H minden egyes békekezdeményezést kellő komolysággal és alapossággal fogadunk és megragadunk minden alkalmat, ajjiely a bé­ketárgyálások útját egyengetheti. — A további megbeszélések főképpen a lengyel kérdés köriül forogtak. A tanácskozá­sok legfőbb eredménye az, hogv teljes egyet­értésjött létre abban a tekintetben, hogv e kérdés elintézésénél a döntő szó magukat a lengyeleket illeti. Ez áai különösen a király­választás kérdésére. A Magyarországot, Né­metországot és Ausztriát speciálisan érdeklő kérdések" elintézése azután már a hivatott kngyel képviselőkkel és a mi illetékes szer­veinkkel vailó megbeszélések pl apján fog meg történni. Kotlár Rudolf, / - is fai Hajdú József, fényező-mester. Telefon 2-87., SZEGED. Mintaraktár és rajziroda: Takaréktár-utca. 8 sz. Festő-mühely (Uj Csongrádi-palota.) iparmővészetl rajzóié. Telefon 2—87., Horváth fflibály-utea 9 sz. Tanoncok fizetéssel felvételnek.

Next

/
Thumbnails
Contents