Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-17 / 188. szám

ffeeffed, 1918. augnsztue 17. D-RUtAGYAROSKEA® 3 Orvos nélkül a szegedi szemkórház. <Saját tudősitónktől.) A háború sok fur­csaságot idézett elő, az emberiséget a szen­vedésen kivü! megtanította a nélkülözésre és az úgynevezett legszebb erény gyakorlásá­ra: a lemondásra. Lemondtunk már sok min­denről, a •fcsonttaian húsról éppen ugv. mint a ihuscs napokról, a kávétaían kávéról mint a teátlan teáról. És sok mindenbe beletörőd­tünk, á többek között a hústalan, a zsírtalan, a lisztleien, a cukortalan, az örömtelen és a különféle telen-taJan napokba. Sok-sok el­képzelhetetlen helyzetet el kell türnünk és szenvednünk és tűrjük és szenvedjük is szót­lanul, beletörődve a változhatatlanba, A sok és képtelen helyzet között azonban akad olyan elképzelhetetlen eset rs, ami mellett nem lehet szó nélkül elhaladni, amit tárgyal­ni kell, mert a közegészségügybe ütközik. Ez az elképzelhetetlen és felháborító eset és ázsiai állapot nem más, minthogy a szegedi állami szemkórház már két nap óta orvos nélkül áll. Tudni kell. hogy a szegedi szemkórház a legnagyobb az országban és a tavasszal adtuk hírül, hogy a nagyszerű és nagysze­rűen vezetett intézményt 80 ágyas mellék­kórházzal bővítették ki. A szemkórházban ál­landóan sok a beteg, jelenleg is vagy 150 bennlakó beteget kezelnek benne, illetve ke­zel benne az igazgató-főorvos: dr. Leitner Vilmos, akí a háború óta egyedül, minden segitőorvos nélkül végzi az áldásos és em­berfeletti munkát Két nap óta mát ő sem végzi Orvos nélkül áll az állami intézmény* a szembetegségekben szenvedő emberiség­nek ez az áldásos aziliuma. Magunk sem tudnánk, hogy orvos nélkül áll a szemkór­ház, ha a felvételre jelentkező betegek nem jelentkeztek volna a szerkesztőségünkben, a hol elpanaszolták, ihogv a .szegedi szemkór­házban nincs Senki, aki kezelésbe venné őket, mert ott írmagja sincs az orvosoknak. Nem adtunk hitelt a panasznak, az elképzelhetett len vádnak, mert józan ésszel el nem kép­zelhető, hogv egy kórház, ahol állandóan sok a beteg, orvos nélkül maradjon. Megkérdez­tük tehát a kórházat, hogv igaz-e, hogy or­vos nélkül áll? — Igaz. — volt a válasz. — És hol az igazgató-főorvos ur? — kérdezősködtünk tovább. — Nem tudjuk, csak azt, fiosv katona­ügyben elutazott. Mi sem. tudunk mást mondani, minthogy a botrányok-botránya, hogv az állami szem­kórház orvos nélkül maradhatott. És vizs­gálatot kérünk, hogy mint volt lehetséges, hogy a betegek orvos nélkül maradtak. és már napok óta nem részesülnek orvosi ke­zelésben. ' Malvy a visszatérés gondolatával foglalkozik Berlin, augusztus 16. A Berliner Tage­blatt Svájcon át érkezett jelentése szerint a száműzött Matvyt San-Sebastianban nagy melegséggel fogadták Barátai. Franciaország volt belügyminisztere, kinek ügye még ma is állandóan élénken foglalkoztatja az egész francia közvéleményt, azt mondotta barátai­nak. hogy spanyol földön nem akar belső po­litikai ügyekkel foglalkozni, csak annyit mondhat, hogv néhány hónapon belül ismét Párisban lesz. abban a városban, amelyben — mondotta — ma már sokkal jobban inog a jogtalanság és a. brutalitás uralma, mint ál­talában hiszik, Malvy szerint utolsót ütött azoknak az órája, akik az egyes néposztá­lyok és a népek között gyűlöletet szítanak. Kifejezést adott annak a reményének, hogy ha hazatér, egy boldogabb PáristJog viszont látni, mely közelebb áll majd a békéhez. * Nyaraló osztrák gyermekek Csanád-megyében Fogadtatás és elhalyezés Klszomborban. Kiszomborból irják nekünk: A mult hét péntekjén 1131 kis osztrák gyermek utazott keresztül Szegeden 46 kísérőjével. A gyer­mekek Csanádmegye székhelyére és közsé­geibe: Makóra, Kiszombonba. Apátfalvára és Püspökielére igyekeztek, ahol akkor már folytak az előkészületek a kis nyarailók sze­retetteljes ünnepélyes fogadtatására. A gyermekszállitó vonatra fölszállt dr. Tursányi Imre igazgató-főorvos, kir. taná­csos. hogy a gondjaira bízott gyermekek fo­gadtatásánál és elhelyezésénél Kiszombor­ban jelen tehessen. A Kiszomborba törekvő 204 utas Deszk elhagyása után izgatottan, örömtelten készülődik a leszállásra, hátukra csatolva a hátizsákjukat, amely nem egynek összes ...Hah' und Gut"-jait tartalmazza. Elő­kerülnek a zsebkendők, megindul a nagy kendőlobogtatás. Cigányzene hangjai üdvöz­lik a gyermekeket, akjík elfogódva, várako­zástelten szállnak te a vonatról, hogv né­gyes sorokban. — egyelőre még a vonaton maradt társaik irigységétől kisérve — vo­nuljanak az állomást ellepő, várakozó, ün­neplő közönség felé. A közönség élén kiszom­bori Rónay Béla és neje fogadják az érkező­ket. Kinn voltak még az állomáson: (Rónay Dóra. Rónay Lajosné, Rónav Imre, herceg Croy Dóra, Ilona. Erzsébet és Mária, Ár­pás Oyula plébános, Oille András' jegyző. Mészáros jegyző és neje, Balla János , biró és neje, Hofbauer Andor és neje. Regényi és neje, a Lászlóffy-csal.ád Rusztek Dezső őr­nagy, Viola István. Ökrös József igazgató és neje és a vendéglátó szülők teljes számban. A község kis leánykái fehér ruhákban, nem­zetiszínű zászlókat lobogtatnak, virágokkal várják a vendégeket és nemzetiszínű kokár­dákat tűznek a mellükre. Gille jegvző német nyelvű üdvözletét megköszöni Löw főfel­ügyelő. A vonatról leszállt Knabenkort ze­nekar meglepi a közönséget azzal, hogy ma­"T darabokat játszik, köztük a Himnuszt. Mészáros Annuska szives, meleg, német sza­vakkal üdvözli az osztrák testvérkéket és azt kívánja nekik, érezzék magukat a körünkben otthon. A szivhezszóló, meleg fogadtatás után a menet Rónav Béla tágas gazdasági udvará­ba vonult, hol a virágos, föllolbogózott „Will­kornmen" föliratú diadalkapu mögött uzson­na várta valamennyi osztrák gyermeket. A vendéglátó háziasszony megvalósította a gyermekek álmát, tejjel és fehér kaláccsal várta a vendégeket. A kicsinyek helyet fog­laltak az asztalok körül és megilletődve, gyö­nyörködték. Elfogódva, lassan szürcsöltékv a fehér nektárt, félve, gondosan, szinte áhítat­tal törték meg a kalácsot. Selmeczi Antalné megtetézte az élvezetet sajátkezüleg sütött édes, foszlósbélü kiflikkel'. Uzsonna után Gitté jegyző és Bulla Jánosné magkezdették a gyermekek elosztását. Né\j: zerjnt szólítot­ták az ellátásra jelentkezett, zomboriasan „iratkozott" szülőket. Kaptak fiút avagy leányt, számosan párosával vitték az apró­szenteket. Meghitt jelenetek végnélküli sora, ki győzné azokat följegyezni, tanúságnak megőrizni. Megriadt, csudálkozó gyermek­szemek, fáradtak, törődöttek, vágynak a pi­henés után. Kis, forró kezecskék szorongat­ják a „kis pajtás kezét, akiben támaszt, ol­talmat remélnek a sok idegen ember között. Pedig örömmel ölelgetik, becéző szóval ille­tik, de a kicsike tovább is görcsösen szoron­gatja a pajtást, nem tud. nem mer elszakad­ni attól, aki egyedül emlékezteti itt. az ide­genben, az elhagyott otthonra. Sírását nem érti az uj mama. de beleéli magát a gyer­mek érzéseibe, lelkivilágába és elkéri a paj­tást is, viszi boldogan, megelégedetten a kis emberpalántákat, hogv hat hétre, kertészük­ké. gondozójukká szegődjék. Rónayék felszólítására elhagyom a ki­osztást, hogv elkísérjem az áltáluk kiválasz­tott legapróbb, legnagyobb gondozásra szo­rult 50 apró fiúcskát az állami elemi iskolá­ban rögtönzött internátusba. A menet az ün­nepi hangulatot mutató községen keresztül vonul az iskolába. A földíszített kert aj tóban az igazgató felesége üdvözli német szóval a kicsinyeket és a kísérőket, akik meghatottan mondanak köszönetet. A kertben a kis 4 éves Hofbauef Bandika várja őket aranyos, kis dikcióval Szól a cigányzene a kertben, be­vonulnak az épületbe, ahol megnyílik előttük a paradicsom. Scha nem sejtett rend. tiszta­ság és kényelem várja az osztrák kicsinye­ket. Nem is internátus ez, hanem szanató­rium. a berendezés* a falra kiakasztott étlap és napirend szerint az. Hófehér ágynemű, mosdófölszerelés, fogkefék és fogpor sem hiányzik, tágas étkezőterem, testisuly mé­résre alkalmas mérleg és a felügyelőknek kényelmes, ülésesen berendezett társalgó­szoba, kórterem esetleges megbetegedés ese­tére (ott nyert elhelyezést a kisérőszemély­zethez tartozó medika is), fürdőberendezés, tágas udvar, gyümölccsel és mindehhez a háziak féltő gondja, végtelen figyelme, sze­retete: Hat hétre kidolgozott változatos pro­gramot A kicsikék kézmosás után uzsonnáznak, ők is tejet, kalácsot kapnak. Virággal meg­terített asztalok, cigányzene, biztató szó* gyöngéd tekintetek. Hála. megelégedettség sugárzik a halvány orcákról. Uzsonna után a gyermekek, lemondva a csábító vacsorá­ról, ágyba ktyánkoznak. Nagy, alapos mos­datás után, a három nagy teremben elhelye­zett kicsikék, imádkoztak, majd édesen el­szenderedtek. Amerikai csapatok a német foglgokat leggllko!|ák Berlin, augusztus 16. A WW-ügynökség jelenti: A Morningpost augusztu 3-iki száma szószerint a következőket ,irja: Az ameri­kaiak nem engedik, hogy német katona két­száz méteren belül megadja magát. Ez az eljárás annak a mértéktelen uszításnak a következménye, melyet most Amerikában űznek. Az amerikaiak tulajdonítsák maguk­nak azokat a következményeket, amelyeket német részről ez a brutális eljárás maga után fog vonni. Angol és francia vezérkari jelentés. Az angol vezérkar jelenti augusztus 15-én: A Raineecourttól keletre folytatott sú­lyos harcok a mi javunkra dőltek el A hely­ség szomszédságában vonatainkat kissé elő­retoltuk. Az Avre és az Aillette között szü­net nélkül harcoló járőreink szoros sérintke­zésben voltak az ellenséggel Több uelven további előrehaladást értünk el. A Moncdi­diei—Avre-fronton a IV. brit hadsereg au­gusztus 8-ika óta 21,844 foglyot ejtett, az I. francia hadsereg által ejtett foglyok száma pedig 8500, összesen tehát 30,344. A francia vezérkar jelenti augusztus 15-én: Az Ávre és az Oise között az éjszakát meglehetősen heves tüzérségi tüz jellemezte. Egy ellensé­ges rajtaütés a Carppagnebart Marquise vi­dékén eredménytelen volt. Japánok és kínaiak Szibériában Berlin, augusztus 16. Az Express Kor,­respmdenz moszkvai távirata szerint Kar­binba négyezer, főnyi tábori fölszerelésü kí­nai csapat érkezett négy üteggel. Vladivosz­tokban eddig majdnem kizárólag japán tü­zérség szállt partra, amely angol és japán gyalogsággal nyugati irányban folytat had­műveleteket. Ujabb összeesküvés a cárlzmus visszaállítására Berlin, augusztus 16. Pétervárott ujabb összeesküvésnek jöttek nyomára. Az össze­esküvők szellemi vezére Rodzianko, a dumai volt elnöke. Az összeesküvés célja a cáriz­mus visszaálltása volt.

Next

/
Thumbnails
Contents