Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-15 / 186. szám

Szeged, 1918. augusztus 15. UE1M A«U ftt) fSrt/. A « Szeged meghivta a királyi párí. A közgyűlés öt millió koronát szavazott meg az uj közkórházra. (Saját tudősitónktiól.) A szerdai 'közgyűlésen programm szerint történt minden. A közgyűlés^ méltóságosan lelkes határozattal kimondta, hogy meghívja Szegedre a királyi párt, a felségek itt tartózkodásának napjain elhelyezi az uj közkórház alapkövét, az uj közfcórház építésére pedig öt millió koronát szavazott meg azzal a kikötéssel1, hogy •az épitési költségek többi részét az állami adja. A közgyűlés végén Szabó Gyula szóvá-. tette azokat a hírlapi közleményekét, amelyek a tervezett királyi látogatással kapcsolatban két budapesti lapban láttak napvilágot. Ezek szerint dr. Becsey Károly azt mondta volna, hogy diadalkapuk épitése helyett mutassák meg Szegedet a királyi párnak abban az „elhanyagolt" állapotban, a melyben a háború kitörése óta piszkos utcáival, kövezetlenségévet stb. van. A budapesti lapok közleményei erőteljesebb és Szegedre kedvezőtlenebb szövegezésüek voltak. Már most Szabó Gyula — nem túlságos szellemmel — ugy vélt Szegednek elégtételt szolgáltatni, hogy fölállt a közgyűlésen és azt mondta, hogy azt az embert, aki ilyen tudósítást ad rólunk Budapestre, ki kéli Szegedről korbácsolni. Becsey Károly is korbácsolt, közben kijelentette, hogy ő senkinek se tett olyan értelmű nyilatkozatot, aminőt neki a két budapesti lap tulajdonit. A legsajnálatosabb, hogy akadt felszólaló, aki azon a cimeji, hogy a kikorbácsolásra elitéit nem tudatik, szükségesnek tartott , valami visszautasitás-félét az egész szegedi sajtó nevében. Azok, akik a „sajtó munkása" megtisztelő címnek semmi diszét és előnyét nem élvezik, ellenben nap-nap után görnyednek a -lapcsinálás terhes munkája alatt, tehát az éjjel-nappal lelkiismeretesen dolgozó és fáradhatatlanul tanuló újságírók jiálás köszönettel látnak minden védelmet, még ha arra ok vagy szükség nem mutatkozott is. A jelen esetben azonban szerintünk még egy jóhiszemű közgyűlése/felszólalás keretéhen sem szabad az egész sajtót exponálni. Legföljebb arról az elvi kérdésről lehet szó, hogy a szegedi közgyűléshez nem méltó hírlapi közleményjeknől olyan módon biráskoidni, mint ahogy történt és hogy a hírszolgáltatás szabadsága érdekében tiltakozni kell az ellen, hogy akármilyen ihirt — előzetes perrendszerü eljárás nélkül — megbélyegezzenek. A kérdésnek ezen elvi része mellett minden egyéb azt az egy urat illeti, aki a kérdéses közleményeket közreadta. Bár a névtelenség, amit az újság mindenkinek biztosit, különösen a mai korrupt világban nagy biztositéka a véleménymondás szabadságának, mégis nagyon üdvös Jenne, ha az érintett közlemények szerzője jelentkeznék. Egyesek esetleg meggondolnák a kikorbácsolást. A szerdai rendkívüli közgyűlésről, amelyen dr. Kelemen Béla elnökölt, ez a részletes tudósításunk számol be: (Az uj közkórház.) Az első tárgy: tanácsi előterjesztés a 'város főispánjához intézett belügyminiszteri leiratra, a városi közkórház- építése táírítyában. Dr. Gaál Endre ismerteti az ügyet. Részletesen kiterjeszkedik az előzményekre és csaknem félórás előadásban érvel a 'közkórház haladéktalan fölépítése mellett, majd fölolvassa a tanács ismert javaslatát, amely öt millió korona hozzájárulás megszavazását kéri a „Zita királynő kórház" fölépítéséhez. Dr. Becsey Károly az első felszólaló. Azzal kezdi, hogv a kórházi bizottságban már állástfoglalt a kórházépítés ellen. Most ismét elmondja a maga érveit. Nem tud igazat adni azoknak, akik azt állítják, hogy a mai közkórház valóságos botrányfészek . . . röikiáltááok: Az! Botrányfészek! Jól mondta. (Nagy zaj.) Dr. Becsey Károly: . . .-hogv az nem felelne meg még 15—£0 évig. amíg majd jobb viszonyok között hozzáfoghatunk a kórházépítéshez. Persze, eddig is lehet a szükséges javításokat elvégezni. Pusztán arról van szó, hogv a kórház főépületének alsó osztályait kell kitelepíteni, ezek helyett kell uj pavillonokat épiteni, a szomszédos telkeken. A kormány önmagával jön ellenkezésbe. amikor most megengedné az építkezéseket. holott a iháboru elején eltiltotta azt. Mert pusztán emiatt nem hajtották végre a mostani közkórház restaurációját. Nem hiszi azt sem, hogv ezt a határozatát végrehajthatná a törvényhatóság, föltéve, hogv határozat lesz a tanács javaslatából, mert hiszen a mai viszonyok között egyáltalán lehetetlen építkezni. Nem hiszem azt sem, — folytatja, — hogy a kormány, amely a békében csak egy negyedét volt hajlandó vállalni a költségeknek. most kétharmadát lenne hajlandó vállalni. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Éppen ázt akarjuk mégtudrbi. Back Jenőó En hiszem! (Zaj.) Dr. Becsey Károly: De ha hiszi is, hogy esetleg a kormány most nagylelkű kíván lenni Szegeddel szemben, bizonyos, hogy Wekerle Sándor belügyminiszter nem gondolt arra, hogy itt egy 22 milliós közkórház építkezéséről van szó. Nem lehet reális számitáson alapuló a mérnökség számítása sem, mert hiszen a főmérnök ur maga kijelentette, hogy csak akkor lesz 22 milliós az építkezés. ha pótanyagokat használnak hozzá. De különben is ilyen hatalmas intézmény föntartása állami föladat. Hiszen a mai kis kórházra is ráfizeünk! Ez is évek óta állandóan deficittel dolgozik; rá kell fizetnünk az ápolási dijakra. Régen mindig meg takarított a város tekintélyes összegeket. Dr. Hollós József: Ugyan-ugyan.' Dehogy takarított! Becsey Károly: A tanácsi javaslat elfogadása a város anyagi csődjéhez vezet. Gva inti a várost az ilyen bizonytalan vállalkozástól. Első feladat a városrendezés, hogv a betegségek terjedését megakadályozza a város. Ha magunkra vállaljuk most a közkórházépitést, évtizedékig tiern gondolhatunk más közmunkák megvalósítására. Ha az egyetemtől már elesett a város, sok lesz 26 hold föld a kórház céljaira, mert a 26 hc'dat a Kórház és egyetem céljaira ajánlotta föl akkor a város. Az öt millió koronát csak akkor leltet megszavazni, ha a tanácsi javaslatban világosan benne lesz. hogv az öt mirlión föEli költséget az állam magára vállalja. Indítványozza, mondja ki a közgyűlés. Ikgy miután az ügy l^ellőleg .előkészítve nincs, visszaadja az. ügyet a tanácsnak azzal, hogy csak akkor terjessze azt elő, amikor, már az állammal is megkötötte a város a szerződést a hozzájárulás hangoztatott mértéke szerint. Scháfíer Vilmos örömmel üdvözli a tanácsi javaslatot és magát a tanácsot is. hogy éppen a háború viharai között hozta a közgyűlés elé ezt a kérdést Ragyogó emléket állitöP ezzej magának a tanács az utókor előtt is. A mai kórház botrányfészek. A város bevételeit könnyen lehet fokozni. Elfogadja a tanács javaslatát Dr. Hollós József: Mikor a háború megköti ny be és pénzbe fog az kerülni. Most ismét nem szabad kérdést föltenni, mert most kvtöődött, senki sem kérdezte mennyi jajba, a betegség ellen kell háborút indítani. Ez is önvédelmi háború, mint a másik. Hiszen tele van az ország tüdővésszel, szifiiliszükussal, idegbajos emberekkel. Ezek ellen a betegségek ellen nem lehet mással, csak kórházzal védekezni. Szól a mai közkórház állapotairól. A telke sem megfelelő. Nem félti a kórházépítés ügyét, ez már benne van a köztudatban. az uj kórházat meg kell valósitani. Elég szégyen, hogy szegedi embernek a gyulai közkórházba kell járni magát gyógykezeltetm. Kéri a törvényhatóságot, hogv minél nagyobb számban fogadja.el a tanács javaslatát. Dr. Turciiányi Imre üdvözli a tanács javaslatát. Éppen a mai időkben kötelessége álamnak, városnak, társadalomnak összefogni. hogy a közegészségügy szerveit fej-i iesszék. Különösen szükséges ez Szegeden. A modern kórházaknál, ahol sok a kiadás, a belügyminiszter is nagyobb ápolási költségeket á'lapit meg, ugv. hogv az eddigi veszteség kiegyenlítést nyerhet. Elfogadásra ajánl* ja a tanács javaslatát. Dr. Balassa Ármin polemizál Becsey Károllyal és azzal az állitással, hogv a kórházak létesítése elsősorban állami föladat. A közegészségügyi törvény alapján csak nagyon sürgős és különös esetekben ismeri el az áiiam, hogy az ő föladata a kórházak épitése. Most ez a sürgős és különös ok fenforog. A város semmit sem kockáztat, ha a tanács javaslatát elfogadja. Vagv elfogadja a kormány a város ajánlatát, vagy nem. Ha eifogaaja, minden rendben van, lesz egv kórházunk öt millióból, ha nem. ugv a város semmi obligót nem vállalt magára. Lalogh Károly azzal kezdi íölszólalását, hogv több izben kifejtette már a kórházépítés .ügyében álláspontját. Javasolja, hogy a közgyűlés ne fogadja el a tanács javaslatát. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben indítványozza: mondja ki a közgyűlés, hogy a Korb-féle tervek alapián létesítendő nagy kórház fölépítését az állam föladatának tekinti, azonban a régi városi kórház helyén az elavult épületek lebontásával és a kikerülő anyagok fölhasználásával praktikus és olcsó tervek alapján a régi kórházat 500 betegágyra újjáépíti s az építkezést azonnal rnegkezd:, mihelyt az épitési tőke rendelkezésére á l. Hogy ez előbb megtörténhessék, a közgyűlés most a kórházépítésre 15 éven át célvagyon gyűjtését rendeli el. Ennek a határozat} javaslataiiaik elfogadását kéri a tanács javaslatával szemben. Az uj kórház nem segít semmit, hiszen ezt a mai „botrányfészket" fenn akarják tovább is tartani. Nem a kórházépület bűne az, hogy el-hanyagolt, hanem a föntartójáé. Ha elhanyagoljuk az uj kórházat majd, két év múlva az is olyan botrány fészek lehet, mint a mai. Kerülni kell minden fényűzést és összefogva meg kell csinálni azt, amit ma meg lehet és kell csinálni. Szeged teljesen magára van hagyatva, senkire netn számhhat, ezt a várost mindenki, mindig meliőzi. A város megőrizte háztartásanak egyensúlyát négy háborús évben és talán egyetlen ma már az országban, amely megőrizte, nem szabad ezt az egyensúlyt most Potemkin-épitkezés kedvéért veszélyeztetni. Határozati javaslatának elfogadását kéri. Dr. Végman Ferenc: Ismét a keskcnyvágányu és szélesvágányu tanyai vasúthoz értünk el. Pedig a tanácsi javaslat teljesen tiszta helyzetet teremt, különösen azzal a kiegészítéssel, amit Becsey javasolt és ami már benne is van. hogv a város azzal a föltétellel szavazza meg az öt millió koronát, ha az állam rendelkezésre bocsátja a költség többi részét. Az elnök ezután szavazásra tette íöi a kérdést. A közgyűlés hét szavazat ellenében 61 szótöbbséggel a tanács javaslatát fogadta- el. (A királyi pár meghívása.) Következett a tárgysorozat második \