Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-14 / 159. szám

Szegeti, !M8. Julira IX r msÖtSÉÖÉÖSlii, Közgazdasági krónika. — Légi póstaközlekedés. — földművelésügyi adminisztráció decentralizációja. — A magyar Duna, — írta: Bizony Lászlói Budapest. 1918. julius 14. Néhány esztendővel ezelőtt ínég talán teljesen lehetetlennek tartottuk volna a repülőpostát, mely most a inult hét csütörtökje óta élő valóság, iügy áHutáik előtte, mint elődeink az első gőzvasut előtt, de minthogy azok is bizonyára megérezték, liogy ez a vasút néhány évtizeden belül átszeli és behálózza az egész világot, ugy mi is tisztában vagyunk azzal, hogy az első tura. amelyet líaíIl-Marville kapitány alig két óra alatt Budapest és Bécs között julius 4-én megtett, egy uj korszaknak: a légi közlekedés korszakának beköszöntője. Még akadinak sorainkban kételkedők, aggodalmaskodók, mint utódai azoknak, akik a régi jó időkben is valami ördöngös eszközt láttak a vasúti mozdonyban. De mindenesetre kevesebben varinak, mint azok, akik annak idején (nem hittek a vasúti közlekedésben, mert í^.óta eltelt évtizedek nagyszerű alkotásai egy egészen különös, szinte fanatikus, hitelt plántálták immár a mai generációba a technikai vívmányok iránt. A kezdet természetesen itt: a légi közlekedés terén is a kezdet-kezdete s a Budapestbécsi repülőpostaközlekedés nem egyéb, .mint kicsiny embriója az elkövetkezendő rendszeres légi forgalomnak, igen szerény hírnöke az uj kornak, melyben a nagyvilági forgalom !ebotnyolifásának súlypontja áthelyeződik a levegőbe és szinte szédületes perspektívát nyit meg az emberiség ama természetes törekvése előtt, melynek célja a távolságoknak a közlekedés fejlesztése által a lehető minimumra való csökkentése. De máris látjuk, sőt jelzik, is a fejlődés legközelebbi lépcsőfokait, hiszem a légipostaközlekedés rövidesen rendszeres lesz ugy a kelettel, mint a Balkánnal s maholnap az „express" postai forgalom — az express szónak, ime a"légi postai közlekedés egészen uj jelentőséget adott •— ez a forgalom az Északi- és Fekete-tengerek között teljesen a levegőben fog lebonyolódni. A légi közlekedésnek gyakorlati közgazdasági jelentősége egyelőre abban van, amit voltaképen tnyujt, t, i. a postai forgalom rendkívüli meggyorsulásában. Igazi jelentősége azonban csak akkor fog kibontakozni, ha a légi közlekedés kibővül a személy és esetleg kisebb mértékben iaz áruszállítással is. Akkor a közlekedésügyinek teljes átalakulásával kell majd számolnunk, mely átalakulásban a vasút a kisebb távolságok közti forgalom lebonyolításának eszköze marad, a nagy távolságok gyors áthidalója azonban a repülőgép lesz. Miklós Ödön államtitkár, aki hosszabb ideig tanulmányozta a svájci mezőgazdasági viszonyokat, a minap egy előadásban számolt be tanulmányairól az OMGt E-ben. [Előadása befejezéseid, tanulmányai alapján is annak szükségét fejtegette, hogy minél előbb decenl•tralizálini kell nehézkessé és túlságosan bürokratikussá vált földmivelésügyi adminisztrációnkat. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság j terén a többtermeles tekintetében reánk váró j óriási feladatok sikeres megoldása érdekében J ez a decentralizáció előbb-utóbb mnlbatatlanI ná fog válni, de a mai állapot semmiesetre sem lesz sokáig fentartható. Ha nem is ilyen határozottan, de voltaképpen ennek a gondolatinak adtam én is kifejezést egyik könyvemben, melyben a földmivelésügyi minisztérium kirejideltségi szerveiről i,s szólottam s megírtam ezekről, mily nagy jelentőségű missziót teljesítenék éppen azáltal, hogy ott vannak a helyszínen s közvetlen érintkezhetnek a néppel s közvetlenül irányithatják és támogatják a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törekvéseket. Azt irtam akkor, hogy ezeket a bevált szervezeteket szaporítani kellene s mig a múltban inkább a perefériák kaptak ily szerveket, nevezetesen Munkácson, Zsolnán, Marosvásárhelyen, addig a jövőben ezeket a szerveket főleg' az Alföldön kellene megszaporítani, liogy ott, a magyar mezőgazdasági termelés legnagyszerűbb talaján lássanak hozzá a néppel karolt ölt munkában az agrikultura nemes magvetéséhez. Ha ennek a gondolatnak most oly propagálói akadnak, mint Miklós Ödön, s ha a mezőgazdasági közvélemény kitartóan sürgetni fogja a földmivelésügyi adminisztráció decentralizációját '' * - felvetett kivánságok meg is fogna* •Híknlturáink ügyéndk mérhetetlen V.M-. - -totfáik U Most tartotta meíik & Sar/po a (Magyar Hajózási Egylet, am y 1 ;<esiilet elnökp: MJatlekovits Sár: b megnyitó beszédet mondott. J , a, magyar Dunáról s ennek jőve-• • x. Rámutatott arra a kimagaslóan ; ••• outeontos'szerepre, amely a magyar üinpf? a xolyamnak e legjelentékenyebb részét kereskedelmi és forgalmi tekintetben méltán megilleti és amelyet mindenkép ki kell vívnunk. Propagandát kell folytatni — mondotta azután — hogy a Duna és mellék folyóinak szabályozása a hajózási érdekeknek megfeielőleg folytattassék és hogy a Dunát a Tiszával és a Szávával összekötő csatornák a Dunamenti községek és a folyam között megfelelő utak, esetleg kisvasutak épüljenek, amiáltul a folyammenti rakodók bármikor könnyen megközelíthetők lennének. Kifejezést adott végül annak a meggyőződésének, hogy az eddigi elhibázott vasúti politika helyett a jövőben oly vasúti politikát fognak követni, amely számolva azzal, hogy a vizi forgalom fejlesztése a nemzet gazdagodásának és anyagi fejlődósének egyik főemeltyüje, feladatának fogja tekinteni a vasút és a hajózás közötti harmonikus együttműködést. Szeretném hinni, liogy e komoly tudósunk szavai nem maradnak hatástalanok s a legilletékesebb faktorok figyelmét is odaterelik a felvetett kérdésekre, amelyeknek megoldása a magyar jövő szolgálatában a legszebb feladatok közé tartozik. Hertling a belga kérdésről. Berlin, julius 12. A TFo/J-ügynökség jelenti: Azokról a fejtegetésekről, amelyeket a kancellár ma a főbizottság előtt a belga kérdésről tett, a nyilvánosság elé olyan közlemények kerültek, amelyek félreétréseket idézhetitek eJő. (Ennélfogva a kancellár beszédének ez ügyben tekintetbe jövő részét az alábbiakban részletesen közöljük. A birodalmi kancellár tegnapi fejtegetésével kapcsolatosan a következőket mondotta: Ami Belgium jövőjét illeti, mint már tegnap mondottam, Belgium megszállása és jelenlegi birtoka azt jelenti, hogy kézizálog van kezünkben a jövő tárgyalások .szempontjából, A kézizálog foglamában rejlik, hogy I azt, amit zálogul kezünkben tartunk, nem I akarjuk megtartani, ha a tárgyalások kedvező I eredményre vezettek. Nem szándékozunk Belgiumot bárminő formában megtartani. Mi pontosan azt kívánjuk, mint már február 24-én mondottam, hogy a háború után újból feltámadó Belgium mint önálló állam, amely senkinek sincs alávetve mint vazallus, velünk jó, .barátságos viszonyban éljen. Ez az, az álláspont, amelyet a belga probléma ügyében kezdettől fogva elfoglaltam s amelyet még ma is elfoglalok. Uraim! Politikámnak ez az oldala teljesen összefüggésben van azokkal az általános irányvonalakkal, amelyeket tegnap önök előtt kifejtettem; A háborút mint védekező háborút folytatjuk, (Minthogy védekező háborút folytatunk, kezdettől fogra minden imperialisztikus, minden világuralomra irányuló irányzat távol állott, ennélfogva békeeéljaink is ennek felelnek meg. Amit mi akarunk, az területünk sértetlensége, a szabad levegő népünk fejlődése szempontjából, főleg gazdasági téren és természetesen a szükséges biztosítás jövendő nehéz viszonyok esetére is. Ez áll teljesen arra az álláspontra is, amelyet Belgiummal szemben elfoglalok. Hogy ezt .az álláspontot azonban részleteiben hogyan lehet megállapítani, az a jövendő tárgyalásoktól függ. Erről most nem tehetek kötelező nyilatkozatokat. Jl iave üsző Bajnokai ISzegedi fiuk, szegedi emberek, kik négy esztendővel ezelőtt elszakadtatok a meleg családi otthontól, a hűséges hitvestől, a gügyögő aj:ku gyermektől és bejártátok azóta a hullaszagu, véres harcmezőket, melletekre egyik a másika után kerültek föl, vitézségtek jeléül a csillogó ordók, ugy-e bár, sosem hittétek, hogy, valamikor a szőke Tiszán gyakorolt úszási tudományotok fogja megmenteni ifjú életeteket. Emlékszem, hiszen .magam is szerettem gőzhajók kerekei nyomán támadt hullámok tetején bukdácsolni, mikor ti, mint pelyhedző ajkú ifjúk, szegedi gyerekekhez illő bátorsággal .karoltátok a sekély Tisza vizét és a túlsó part fövényéről kacagva mutogattátok rózsaszínre perzselt, formás testeteket, mély győzedelmes úszás után, sokaikban irigységet keltett akkortájban. Emlékszem, hiszen + 1 -röUutodí a tiszai fürdős bámultak, tinéktek tapsoltak délelőttökön a túlsó kabinok fehérbőrű, frufrus babái, kik kéjelegve csodálták meg- karjaitokon a pompás izmokat és szemetökben a bátorság tüzét, amig a fürdő előtt végeztétek a távuszást, S eltűnt a szép kor, mint .az álom, ti elmentetek a hazát védeni, szegedi hősök dicsőségét növelni, közben megjöttetek egykét .napra, forró ölelésre, édes csókra. Azután lekerültetek a borzalmak legújabb mezőjére a Piave mellé, tul azon is, s im most jön a .szép, a dicső hir felőletek, szegedi fiuk, szegedi emberek, hogy miként menekültetek meg a biztos halál elől. A hir, hogy bátran, elszántan dobtátok bele magatokat a Piave rohanó vizébe, ugy, mint .egykor, regein a nyári Tisza lusta vizébe és jöttetek rakástól a sodró áradatban épp oly biztosan, épp oly nyugalommal, mint akkor, régen, régen . . . Nem féltetek semmitől, mert éreztéték, hogy egy folyó átúszása nektek könnyű munka, a rohanó viz ereje csak edzi az izmotokat. Az Isten veletek volt, ragyogó keze elhárította tőletek amitől félhettetek, a golyókat, a süvítő halált, mely ugy hullt körülöttetek, mint nyári zápor kövér esőcsöppjei. Szívesen jegyeznék fel a jövő részére neveteket. Szívesen irnók fel, hogy kik voltak ennek a bravúros úszásnak hős bajnokai, de nincs módunkban, csupán három nevet tudtunk meg és ezt a három nevet sietünk megörökíteni, hadd aranyozza meg őket a hősi dicsőség. A háború első percétől harcoló dr. Szakáll József, a tüdőlövesse! négy év óta szolgáló Gerle Sándor és a daliás vitéz Poos Béla hadnagy nevét hozta hozzánk .a hir, mint a Piave bátor bajnokuszójaiért, szegedi fiukét, szegedi emberekét... —V. Hölgyek! Nem kell púder és festék itt van a iá 99 szines puderkrém! Kapható rózsa és fehér szinben. ÁRA: 3 korona. Estélyi krém, KEegiskor. Kérje minden gyógyszertárban és drogériában. Szétkíildi: „DIOO" kozmetikai vállalat. Budapest, VII., Almásy-tér 15. szám,