Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-14 / 159. szám

Szeged, 1918. julius 14. «V — — MlMTYÁBÜiBBES® Miért maradt el Pálfy József interpellációja, A kormánytól határozott ígéretet kapott a köztisztviselők helyze­tének javitására. — (Saját tudósítónktól.) Budapesti tudósí­tónk jelentése alapján megírtuk, hogy Pálfy József, Szeged első kerületének országgyű­lési képviselője a képviselőház interpellációs könyvébe interpellációt jegyzett be a köz­alkalmazottak természetbeni ellátása tárgyá­ban. Az interpelláció — tizenkettedm-agával — a Ház szerdai ülésére volt kitűzve. Szerdán éjjel azonban ugyancsak budapesti tudósítónk jelentette, hogy Pálfy József, amikor inter­pellációjára sor került volna, nem volt jelen és igy interpellációját törölték. Mi, akik Pálfy József kötelességtudását ismerjük, valószínűtlennek tartottuk, hogv az interpelláció azért maradt volna el, mert nem jelent meg a Ház ülésén. Pálfv József pro­grambeszédében és a választás során nyoma­tékosan a tisztviselőérdekek védelmére tett fogadalmat. Tudtuk, hogv igéretét a legelső kinálkozó alkalommal be fogja váltani. Egé­szen természetesnek tartottuk tehát, hogy — még mielőtt mandátumának házszabály­szerű igazolása megtörtént volna is — szór emel a képviselőházban a köztisztviselőkért. Ha mégis interpellációját nem mondotta el, ez nem mulasztásból, hanem fontos okok miatt történhetett. Ez ügyben szombaton alkalmunk volt beszélgetést folytatni Pálfy Józseffel, aki teljes egészében megerősítette föltevésünket. — Interpellációm benyújtása után — mondotta dr. Pálfy József — a köztisztvise­lők természetbeni ellátása, a háborús segé­lyek fölemelése, továbbá a hadiözvegyek és hadiárvák ügyében beható tanácskozást foly­tattam dr. Wekerle Sándor miniszterelnök­kel. A megbeszélés során meggyőződtem ar­ról, hogy mindazokra nézve, amiket inter­pellációmban előterjeszteni akartam, tör­vénytervezet készül, amelyet legkésőbb ösz­szel a képviselőház elé bocsát a kormány. Beszéltein Vass Tamás miniszteri tanácsos­sal is, aki a pénzügyminisztériumban a tiszt­viselőügyek referense, akitől szintén meg­nyugtató felvilágosításokat kaptam. — A miniszterelnök ur kijelentette, hogy a kormány a közszolgálati alkalmazottak természetben való ellátására haladéktalanig megteszi az intézkedéseket. A jövő évi liszt­ellátás körül lehetőleg kedvezményt fog nyúj­tani, az állami gazdaságokat pedig sürgősen aként rendezi be, hogy az ott termelendő anyagok révén a beszerzési csoportok utján való ellátás olcsón biztositható legyen, to­vábbá intézkedés történt, hogv a beszerzési csoportokat általában természetben ellássák és többen társulva hizlalás utján szerezzék meg a szükséges zsirt és húst, A kormány a közszolgálati alkalmazottakat olcsó ruhá­val és cipővel is el fogja látni, beleértve a családtagokat is. — Foglalkozik ezenkívül a kormánv a közszolgálati alkalmazottak részére szüksé­ges .közegészségügyi intézmények létesítésé­vel, a nyugdijasok helyzetének javításával, a hivatalos órákon kívül teljesített munka dí­jazásával, a kiküldetési napidijakkal, a csa­ládi pótléknak a feleségre és a nyugdijasok­ra való kiterjesztésének kérdésével, továbbá tüzelőanyagoknak önköltségi árban való nyújtásával és egv független birói hatalom­mal felruházott kormánybiztos kiküldésének ügyével. — Miután mindezekre nézve a miniszter­elnök úrtól határozott Ígéretet nyertem, nem láttam szükségét annak, hogv ezek után in­terpellációmat előterjesszem, bár éreztem, hogv a nagv nyilvánosság, amely az inter­pelláció elmaradásának körülményeiről nem tudhat, esetleg képviselői hivatásom körüli mulasztásnak minősítheti eljárásomat. Épen ezért szerdán este telefonon érintkezést ke­restem a DétnMgyafország szerkesztőségé­vel, hogv amiket most elmondtam, közöljem, de — sajnos — egv órai várakozás után sem kaptam kapcsolást. Nagyon örülök tehát, hogv most a DélmagyWófSzág alkalmat adott a valódi tényállás feltárására, mert nagy súlyt helyezek arra, hogy azok. akiknek kép­viseletére vállalkoztam, egv pillanatra se legyenek kétségben afelől, hogv mindenkor jelen leszek — aminthogy nem hiányoztam a kérdéses alkalommal sem, amidőn igazsá­gos és jogos ügyük védelme cselekedetre szólít. Ujabb javaslat a pótadő emelésére. (Sajái tudósítónktól.) A pénzügyi bizott­ság szombat délután ülést tartott és hogy következetes maradjon, ismét javaslatot tett a pótadó emelésére. A pénz ismét tisztvise­lőknek kell és más fedezetet, mint a pótadó emelését, ismét nem találtak. Foglalkoztak még, szintén elég furcsán, a közúti hid javí­tásával. Bokor Pál, polgármester-helyettes az ülés megnyitása után jelentette, hogv a napi­rend egyik régóta vajúdó tárgya a közúti hid kijavításának iigve. A hid rendbehozásá­val ugyanis a háború végéig várni nem lehet. 1916-ban a város ismételten a kereskedelmi (miniszterhez fordult és szakértő kiküldését kérte, ámde a kormánv nem intézkedett. Az uj főmérnök, Berzenczey Domokos hivatal­balépése után tanulmány tárgyává tette a körúti hidat és az ő sürgetésére most ismét szakértő kiküldését kérték, aminek folytán le is jött Buday (miniszteri tanácsos, aki bár sokkal nagyobb deformációkat nem állapított meg a hidou, mint amilyeneket 1912-ben már tapasztaltak, mégis odanyilatkozott, hogy ajánlatos a javítási munkálatot náelőbb vég­rehajtani. Ezután a tanács Budapestre kül­dötte a mérnökség két tagját, azzal, hogv a festéshez szükséges anyagokat szerezzék be. Két ajánlat érkezett be ezekre, amelyek kö­zül az elfogadhatóbb a Krayer-cégé, amelyik 700 koronájával szállítaná a festéket. Ez 118 ezer koronába kerülne, a festés munka­dija 45—150 ezer koronába, a szegecselési munka 20—22 ezer koronába. A szegecselést a Kecskeméti Antal cég végezné. Obláth Lipót azt tartja, hogv nagyon sokba kerülne a munka, anélkül, hogv. ala­pos munkát végeznének, mivel a hid faalkat­részéi is rozogák és korhadtak. Szerinte ez a munka nem is a várost terheli, hanem a kormányt, amely a hidat épittette. Wimmer Fülöp nem tartja olyan sürgős­nek a tatarozást, amely egy negyedmillióba kerülne, mivel a kormánv szakértőjének vé­leménye szerint a hid állapota nem aggályo­sabb, mint volt 1912-ben. Amennyiben azon­ban mégis végrehajtják a munkálatot, tilta­kozik az ellen, hogv ezt a költséget kölcsön­ből fedezzék. A hid használatáért vámot fizet a_közönség, tehát abból fedezendő a karban­tartás költsége. Bokor Pál a szakértő jelentéséből azt olvassa ki, hogv olv mérvű tatarozás, ami­lyen tervbe van véve, elodázhatatlan. Ami a fedezetet illeti, kénytelen a város azt kölcsön­ből fedezni, mivel a háborús áremelkedés oly, nagy. hogv a fenntartási alapból nem fedez-^ hető, annál kevésbé, mivel a hid bevételei a törvény értelmében a város háztartásának költségeire fordíthatók és csak tiz százalék fordítandó a hid karbantartására. Épen ezért reméli, hogv ezeket a költségeket egészben vagy jórészben az állam megtériti. Balogh Károlv a fedezetre nézve javasol­ja, hogv kölcsönt vegyenek föl, de ez üz összeg a hid bevételeiből törlesztessék. Nemi hiszi ugvan, hogv a kormánv megtériti ezt a költséget, de azért a munkálatot el kell vé­gezni, i Scultéty Sándor főszámvevő szerint, ha ki is mondják, hogv a hid bevételeit lekötik a hid javitási munkálataira, végeredményé­ben mégis csak a város háztartását terhelik meg vele, mivel igv a költségvetésnek egy évi 60—70 ezer koronás bevételi tétele esik el. A pénzügyi bizottság vegre is azt java­solja, hogv a hid javitási költségeire kösse­nek le a hid jövedelméből annyit, amennyi­vel az 6 év alatt törleszthető. Ezután áttért a bizottság a tisztviselők ruhasegélyének ügyére. A közigazgatási tisztviselők, illetőleg a városi alkalmazottak akiknek száma a családtagokkal együtt 623, összesen 685,180 koronát kapnak és pedig 4 csoportban. Az I. csoport 1000, a második 800, a harmadik 600 koronát és a családtagok egyenkint 400 koronát. Ezt az összeget az állam fizeti és ez már rendben is van. Nincs azonban rendben a nem szorosan vett köz­igazgatási tisztviselők ruhasegélyének ügye. Ilyen közvetlen városi1 tisztviselő 220 van (beleértve a családtagokat) és jár nekik 240 ezer 640 korona. A javadalmi hivatal alkal­mazottainak száma 63, akiknek 70.840 ko­rona jár. Az árvaháznak, szegényháznak, köztisztasági hivatalnak és közélelmezési hi­vatalnak 15 olyan alkalmazottja van, akik néni szorosan vettek és ezeknek 15.360 ko­ronát kellene kiutalni. Ehez jön még a fő­gimnáziumi tanárok_ ruhasegélye 23.000 ko­rona összegben, összesen 270.000 koronára rug ez az összeg, amelyre nincs se jóváha­gyás, se fedezet. Balogh Károlv tanácsnok, aki ezeket előterjesztette, kijelentette, hogy erre a célra nem tud fedezetet találni a költ­ségvetésben, miután a rendkívüli alapok ki­merültek és ennek fedezésére nincs más le­hetőség, mint a pótadónak 12 százalékkal Wó felemelése. Weiner Miksa néni pótadóemelés utján akarja a ruhasegélyt előteremteni, hanem kcjfisöjiből. Taschler Endre utal a belügyminiszter­nek egv a közelmúltban kelt végzésére, a melyben nem hagyta helyben a tisztviselők­nek 1917-ben megszavazott segélyének köl­csönből való fedezését. Bizonyos, hogv a miniszter ezt sem hagyja jóvá. Dr. Becsey Károlv e felvilágosítás dacá­ra ellenzi a pótadóemelést és a kölcsönből való fedezést ajánlja. Ennek kamatait állít­suk költségvetésbe és ha ezt majd nem tud­TERNBER6 "EGED? 30.-Kitünő hangú, szép munka K ., , , I( . Hangverseny hegedű, mesés hangja páratlan! jóhangu K eo.­BUDAPEST VII, Rákóczi-ufi 60., saját palota. ^é8nél

Next

/
Thumbnails
Contents