Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-12 / 157. szám

Szöged, 1918. julius 12. BELMAG Y A KOKS'ZA <5 — Budapesti tudósítónk telefonjeleutése, — (A munkapárt nyílt kérdésnek tekinti a nőik választójogát.) A munkapárt csütörtökön • este Beöthy László elnöklésével ' pártérte­kezletet tartott, amelyen a választójogi tör­vényjavaslat második §-át és a nők válasz­tójogát tárgyalták. Dr, Balogh Jenő ismer­tette a javaslatot. Javasolta, hogy a javas­lat 2. §_át a bizottság szövegezésében, vala­mint Szilágyi Lajosnak ehez a csütörtöki ülésen, előterjesztett módosítását szavazzák meg. A pártértekezlet igy határozott. Azután áttértek a nők választójogának kérdésére. Balogh Jenő előadó hangoztatta, hogy bizonyos korlátozások mellett a nők­nek meg kell adni a választójogot. Meg kell adni a jogot az elemi,'' polgári és felsőbb leányiskolái tanítónőknek, valamint a gim­náziumi és reáliskolai érettségivel biró nők­nek. A polgári iskola 4. osztályát, mely az eredeti javaslatban önálló jogcím volt, nem lehet ennek meghagyni, hanem csak annyi­ban lehet jogcímnek megállapítani, ameny­nyiben ilyen képesítésű nők mezőgazdasá­got folytatnak vagy önálló iparosok vagy kereskedők. Megadná a választójogot azok­nak a nőknek, akik maguk vagy gyerme­keik gazdaságát önállóan vezetik vagy leg­alább 100 korona egyenes állami adót fizet­nek, ipart vagy kereskedelmet folytatnak, ha az illetők családfentaríók is. Teleszky János nem elvi ellensége a nők választójogának, de nem járul hozzá Balogh indítványához. A női választójog kritériumá­vá azt teszi, hogy választójogosultsága van annak a nőnek, aki családifentartő és akinek nincs férje, vagy a férje nem választó és ha az illető megfelelő anyagi és értelmi cenzus­sal rendelkezik. Tisza kijelenti, hogy a nők választójogá­ra vonatkozó semmiféle indítványhoz nem Hárul hozzá. A politikai ellentéteket nem szabad a családba belevinni. Nem fogadja el sem Balogh, sem Teleszky indítványát, ez utóbbiét azért, mert nem tudja a maga né­zeteivel összeegyeztetni, hogy politikai jo­gokat adjon a nőknek, de épen az anyát és feleséget ne részesítsék benne. .Hogy festene a parlament, ha a nőket is passzív választói jogban részesítenénk. A passzív választójo­got nem lehet megadni a nőknek. Ennek alap ján semmiféle javaslatot em fogad el a női választójogra nézve. Antal Gézát Tisza fejtegetései- sem tud­ják meggyőzni arról, hogy a nők választó­joga nem kívánatos. Beöthy a vitát bezárta. A felszólalók nyilatkozataiból és az egcsz értekezlet han­gulatából azt állapította meg. hogy a párt ezt a kérdést nem óhajtja pártkérdéssé tenni és ehez képest mondja ki a határozatot, hogy ez: a kérdést a párt nyílt kérdésnek hagyja. A német kormány a lefegyverzett csehek kiszolgáltatását követeli. Genf, julius 10. A Secoló-nák jelentik Stockholmból, hogy » német kormány felszó­lította az orosz kormányt, hogy nocsak a fegyvereket vegye- el -a • csehektől, hanem szol­gáltassa ki őket közvetlenül a magyar és osztrák hadvezetőséginek. jFsr oooo Tőzsde. Budapestről telefonáljaratudili tőnk; Az értéktőzsde élénk forgalöífPmellet .szilárdan indult. Bécsből magasabb ^jegyzé­sekről érkezett hirek -megjavították^ az ár­nívót, de később nyereséglebonyohlásokra elért áremelkedés megcsökkent, te! 1299—97, Osztrák Hitel 884—81. Agrár. Bank 1088—82, Fábank 996—% Forgalmi Banlf 628, Kereskedelmi Bank 5805Jfflf$yar Bank 948—50, Beocsini 1075, Salgótarjáni 1163—70. Urikány 845—50, Rimamurányi 1118—39, Schlick 480—81, Államv 986, Közúti 805—12. A budapesti keleti vásáréi Említést tettünk már róla, hogy az 16—>22. napjain rendezendő budanSjflt1BJHP vásár minden tekintetben nagyszabásúnak ígérkezik. Eddig 500 m-agyarország-igéjíjkeleti gyáros és kereskedő jelentette be, hogy mint kiá-llitó résztvesz a vásáron és ,b®«jaro rug azon. kereskedők száma, akik azon szándéku­kat jelentették be, hogy a vásárt tfláí$* akar­ják látogatni. A nehéz szállodai viszonyokra való tekintettel a vásár igazgatósága 'megál­lapodást létesített a Székesfővárosi, idegenfor­galmi -hivatallal (Budapest, IV., Harisbazár 1,\ hogy az vállalja a (Budapestre feljfr kereskedők elszállásolását. Ennek A&! le azonban az. hogy akik lakásra reffe nak, szándékukat az idegenforgalmi hivatal­nál ajánlott levélben minél előbb jelentsé&g"be. A cipörendelet határidejénél!^ itteg­hosszabbltása, A kereskedelmi minisálr fen­„deletet adott ki, mely szerint cipészek és ci­pőkereskedők az április 29-én birtokukban volt cipőkészleteiket nem junius 30-ig adhat­ják cl a maximális áron felül, hanem julius 31-éig. E rendelet kiadására azért volt szük­ség, mert a legtöbb helyen a hatóságok a ci­pőutalványokat csak késedelmesen tudták ki­állítani, ugy hogy a kereskedőknek idejük sem volt. az eredeti rendelet rendelkezései szerint junius 30-ig eladni azt. a készlete), a melyet ők még maximális áron felül vásárol­tak. A pótrendelet egyúttal a téli cipők és csizmák maximális áron felüli eladását augusztus 15-ig, illetően kiskereskedők ésu iparosokra nézve november 30-ig teszi lehe­tővé. Erre a határidőre is szükség volt, mer| a téli lábbeli-áruk szezoncikkek és ezeknek iiinii yii ujj J-. „ hu .jln<[i;' c.rty-a/iiMiig e/.'.k Étobo'Jiuunn vgu y> tiötp «iíh aej -ohnod aöm ápHíit ős u.í;<I\ÍÍÍ(«vhol « góM •ii; xá * antul. íiióT imKÖdííb őSlobit ,t<? nsiit r-ö'föv gífiiíil b cttöiiiöfó .HíViárl .lidiuüxshHl'tn') iiov.-g-giwf Jb'IJ es-edeii feH'éíeleWéW^i •J(iq-ji hiil i; nlv-gmlt.fc .llusa nem ja'nő xA j •todlfi! ddöíAH .«d km&WV hivatalo^J kő nvbuenh sn álátrááergák^u a ..tt<| •!i!íí BÜ is atgolgntí .Jjrígodol atuixK romosj .őfo xíjM B ívtüHcmd BOO .Úti V,'\iL , . . uol -BX8 B-i SB 7g liV ős (lUni'.'lfü'I/lx'IT KÖ'IÖV hnOXK->.VK>0 'Hifii Bnojl>Lo 'TT/IÖ \T' Őö'ífi'iiij t'>"LjP9ÚS wjL! ^li n •> -1 ő I'» ni >1 iiiiilfi/ ösbJÍ'> '/lfiUff; ••'ufB xf? cm.b'i ne lori/i /goneu ,i)<hib'1 Irta: Cserzi/ JtfiWfifiA lódnál-­xkő xA .ÍB-'<iwiB»i a ílhggél .fneniiá nü-lxA 59 fBf.iit a .fosom n H öixomirí fR'JdoBBTÍv óohíx­,PkvK kó bÍWWW.sx . -ouíxv >d ' Wrfee"'öfeWHfc feíig"k'érésztül N-ék-'áií-' ei Wf1 sílvéo' sMnegiréMsHtét'té/rnindéb''' izütóS l',;,N11 m (• iciíidi.Bi i. •••;•»•.'•>-•-./!. bdnv­1! «Msií#,''itíint'1 Vart'1 féliói- fepiE (ihh.dÖbL< 1 móWdt'á1' "''"'Ibi « íbxtt ./u/ih*kujVí t:, l'>g:«<i»s> . ^"It.ühag^briii; álöra^átíf! •*>»»>•<') -mv I tliii'ii; uioleJiijYi a i-r—nl m .ínobiwni • A ,napsütötte borii, parasztasszony rane­. fTb-ui-'H'. .vr, aoil/m vcT, 'ni-"/)®, n xcvm izetí.a leányra s..ugy tett, mintha gondolkoz"­1uií«v ,no/lonmy nf^vtéísa ,b JmJiu/'j riiVi-.'.'OKOTviuy .. . . t- Hova mész? -p ker , f'lillfll ob'lSBUKU rgf) iirill!) ílB • 1S­cnr.1 jtával a bodomi rétre. — Tóth Listával (f—"ínfeáta hitetlenül. ­kétséggel? r'. tötted az Istőn szerel­iiniér az őszödet?! . . . Sehova, édos anyám, itt van a szivem árnsitása most, sem kezdődött. a ínvár folyamán még meg ÖOOOQQOQOQQQQOOm O lön P Spitzer bácsi a Belvárosi Kabaréba. töOQQOQQOOQQOÚOO félévre isegyedévre ©jgyhónfipra egy évre . félévre negyedévre 36.­18.­kor. ^ 'ben, ...„„...Aaumii, iaaimm*aBy$stt..i™.te­zá: a szivem alatt. KiJswmyé* éfMiéfpamy1"^ I -t'j lea/riau .notft nsyg toígoyísn nya szayát»if8'jvüin .avtaai Haism ' Ez az éjBtés.iaattHfeai *WQpj»*íp«iet.t tova­'Ünt. a lejkéhőh mitit. a. nansiités.tia szettől zivében: ^ví a A a és hol égy más neme rendült meg >nd«ápki triaÉ amai^qgy' jvillaira, melv alatt ki tudja, mi N mié Azért nem lágyult el A munkában, a ne­l- Hát ereggy! Uram Ist-enem, mit- is mondh|itott volna 'í, Sotó^S^SaX^^f'ffifíSS^SJf^­1 Lándóan a megaláztatás a lúnesaílenség .éaa ibii vMti^ü p^iriMi, ipftkSMRP ; dsak e*eléd«&» ; ihétófAé^^iíktseltfJ .—görnyedve kell búzni az igát, bo^^k&gtifrjfe*<L! ESÉS®®®®®®®®®®!®®© ^z.j^eiyrtp.m^ioq IBOÍEV) Ezt mondta T.óflíi(í.Uiiw>Hí >U!;t« rauízfiMr-óiiaB^ odaát a jegenye-mi pvegőég.rfi ^áfJitmzercit »H*? at«4id ár naqií V

Next

/
Thumbnails
Contents