Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-12 / 157. szám

Szeged, 1918. julius 12. DÉLMA GYAEORSZAG 3 Ujabb akadályok a sertéshizlalás körül. Harmincöt sertésbizományi körletre van beosztva az ország. — (Saját tudósítónktól.) Közélelmezési szempontból egyik legfontosabb kérdés az országnak a zsírral való ellátása. A kérdés helyes és megnyugvást keltő megoldását a közönségnek ama rétegei várják, amelyeknek nem ál! módjukban sertést hizlalni és beszerezni. Mert az ma már nem kérdés többé, hogv a nagybani hizlalás kifizeti-e magát az érdekköröknek. Annyi már köztudomású, hogv a kormány ezt a rendkívüli jövedelmező vállalkozást oly alapokra fektette, hogv abból ismét csak a nagytőkések fognak elsősorban busás hasznot húzni. A hizlalási engedélyek kiadását a kormány a minap megalakult Sertést orgahnt Tanácsra bizta. A tanács élén az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kitűnő igazgatófia, Rubtnek Gyula áll, mint elnök és kívüle a mezőgazdasági intézetek és a kormány kirendeltjei foglalnak helyet a tanácsban. Az agrár érdekek védelme tehát kitűnő szákkezekbe van letéve és most már azok a vállalkozók, gazdák stb., akik akár házi. akár gazdasági, avagy1 közcélra akarnak sertést hizlalni, a hizlalásra szükséges takarmányt az Országos Sertésforgalmi Iroda utján kell, hogv kérjék, a kérelmeket az uj Sertésforgalmi Tanács felülbírálja, illetve a kiutalás fölött végérvényesen dönt. Tehát alakult még egy közvetítő fórum, ami a takarmányok kiutalását, illetve az azokhoz való hozzájutást az eddiginél is nehézkesebbé fogja tenni. Ma takarmányt egyáltalában nem lehet kapni, köztudomású, hogv a többszörös rékvirálásokkal kapcsolatban a takarmány eltűnt. A sertések, kivéve az érdekeltségek sertéseit, amelyek bizonyára erősen készülnek a köz javát szolgálni, soványak, éheznek és ha némi legelő nem lenne, elhullanának, mert várhatiák a takarmány kiutalását, mely most hizlalás céljaira csak árpa lehet, hiszen csak ezt utal ki a tanács és iroda. Hogv mikor kapja meg a gazda, a kishizlaló — az más kérdés. Az is köztudomású, hogv a kiutalásokkal nem igen sietnek. A tanács már a napokban meg is kezdte működését, amennyiben megállapította azt a szerződési formulát, amelynek alapján a Sertésforgalmi Iroda a sertéshizlalókkal a hizlalás módozatait és arányait szobályozhatja. Az ország területére harmincöt sertésbizományos lett kinevezve. Ezek a bizományosok egy percent jutáiékot fognak kapni, amelyet azonban nem az állattartó, hanem az iroda fog fizetni. A bizományosoknak természetesen különleges ellenőrzési jogaik lesznek. A Sertésforgalmi Tanács pár hétig nem fog beavatkozni a sertésforgalomba, ha azonban azt fogja látni, hogy a házi és gazdasági szükségletre ráutalt gazdák nem jutnak a szükséges sovány sertésekhez, ugv rekviráltatrii fogja azoktól az állattartóktól, akiknek házi és gazdasági szükségletein felül nagyobb sertésállományuk van. Ez mindenesetre üdvös intézkedés lenne, ha gyakorlatilag gyorsan és eredményesen megoldható. A Délmagyarország több izben foglalkozott már a közélelmezés eme kérdésével és a gabonaárak ujabb felemelésével kapcsolatban mint kézenfekvő következményre mutatott arra, hogy az árpa és tengeri árának nagyarányú felemelése a sertés-, illetve zsirés húsár ujabb emelését fogja maga után vonni. Ez most rövidesen be fog következni. Addig, amíg a terméseredményt nem ismerik, bajos az árakat véglegesen makszimálni, arra azonban él lehetünk készülve, hogy az őszvégi vágásokig nem is egyizben fogják az. árakat emelni. Mert ugy szép az élet, ha minél jobban elősegítik az árdrágítást, illetve az árak emelését, ami nélkül el sem képzelhető ez a zsírjától megfosztott ország. •aiSKHseusHaisif 1 R Ház általánosságban megszavazta a választójogi javaslatot. — Wekerle a kormány álláspontjáról. — megkezdték a részleges vitái. — Bethlen indítványát elvetették, — A képviselőház ülése. — ! Budapesti tudósítónk telefőnjeleniése.) A képviselőház csütörtöki ülését háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Scitovszky Béla alelnök. Az elnöki előterjesztések után Münnich Kálmán, a pénzügyi bizottság előadója, beterjesztette a bizottság jelentését a Szeged, Székesfehérvár. Pécs és Nagyvárad városok részére engedélyezett rendkívüli házadómentességről, továbbá két bizottsági jelentést a szabadraktári vállalatokról és a szesz eladási árából megtartható összegek felemeléséről. » Ezután betöltötték a Hammersberg •László lemondásával megüresedett jegyzői állást Kovácsv Kálmánnal, továbbiba betöltötték a képviselőház huszomiégy "különböző bizottságában az idők folyamán megüresedett tagsági helyeket. A választások után áttértek a napirendre. Elsőnek Ossoimc András szólalt fel a választójog'. javaslathoz. Az egyes intézkedéseket a fiumei, viszonyok szempontjából bírálja és azt mondja, hogy ez a javaslat Fiúméra, nézve nem annyira iogkiterjesztést, mint inkább jogfosztást jelent. Reméli, hogv a részletes tárgya'ásnái kijavítják a hibákat. Általánosságban elfogadja a javaslatot. Csermák Ernő: Örömmel konstatálta, hogy grófok állanak a nemzet élén és hogy ők képviselik a nemzeti irányt. Magyarországon ez nem volt mindig igv. itt a grófokkaf szemben állt a nemzet, ínég csak magyarul sem tudtak, szerencsére azonban a nemzet beolvasztotta a grófi tömeget. Kéri a f grófokat, r<e aggodalmaskodjanak a magvar I nemzettel szemben. Egy hatig: Az uj grófok! Csermák Ernő: Nemcsak az ai grófökrói beszélek. Konzervatív szempontból nem az a lényeg, hogy azok vezessék a nemzetei továbbra is, akik eddig vezették. A vezetéshez erkölcsi erő kell. Csermák felszólalása után, miután töíbb szónok nem volt feliratkozva, elnök az általános vitát bezárta. (Wekerle beszéde.) Öt perc szünet után Wekerle miniszterelnök szólalt fel. A választójog uralja — mondotta — .ma az egész közfelfogást és a Ház tanácskozásait is. A kormány olyan javaslatot terjesztett be, amely a választójognak olyan messzemenő kiterjesztését tartalmazta, hogv joggal hihettük, hogy alkalmas lesz a kérdés nyugvópontra juttatására. A tanácsko zások során arról győződtünk meg. hogy ebben a parlamentben ilyen terjedelmű választójogot keresztülvinni nem lehet és nem marad más hátra, mint a választásokhoz nyúlni. Szerintem azonban csak végszükség esetén nyalhatunk ehez az eszközhöz. De hogyha a háború még sokáig húzódik, végül is kénytelenek leszünk hozzányúlni ehez az eszközhöz. Kijelentem, bármennyire ultima rationak tartom is a házfeloszlatást, ha kormányzati ügyek vitele, vagy más kérdések elintézése akadályokba ütköznék, akkor a választások eszközéhez nyúlnánk. A választásokkal legalább egy évvel kitoltuk volna a választójog kérdésének megoldását, igy! állandó lett volna a nyugtalanság. <Nemzeti biztosítékok.) Vázsonyi, helyesen állította, hogy nem választójog, hanem más intézkedések azok, amelyekkel biztosítani lehet Magyarország nemzeti jellegét. A közoktatás államosításáról nem beszélhetek, mert az nem volt kormányprogram, azonkívül a közigazgatás és birtok-reformot jelölte meg Vázsonyi, amelyhez a magam részéről az államrendőrség megszerevezését, a hadsereg nemzeti kiépítését, a gyermekvédelmet, az egészségügyi biztosi társát teszem hozzá. Legelső sorban pedig azoknak az intézkedéseknek megtételét, amelyek keleti és déli határaink biztosítására feltétlenül szükségesek. Ezek a kérdések sokkal fontosa bbak, mint a választójog kérdése, mert a választójog hiányait később pótolhatjuk, de ha a most felsorolt kérdésekben nem tudunk helyes eredményeket elérni, •kérdés, mikor jön el az idő. amikor a hibák javíthatók lesznek. Az előttünk fekvő javaslatot nem tekinti magáénak, a többség sem tekinti magáénak, a kisebbség és én sem. Egy hang közbeszól: Nem kelt senkinek! Rolónyi Géza replikázik; Azért jó (Derültség.) Wekerle folytatja: Mégis ideiglenes nyugvópontot fog teremteni az országban, Megengedem, hogy a javaslat kisebb számmal indul útnak, mint az eredeti javaslat, viszont azok a szamok, amelyek alapján a végeredmény kijön, csak kornbinativek.' Elismerését fejezi ki azoknak a képviselőknek, akik a statisztikai adatgyűjtés munkáját végezték. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) A javaslat Szerint a választók száma 2,/00.000, korom. (Derültség.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Bocsánatot kérek, egyéb foglalkozásom is van, azért mondtam korona. Tehát a választók'száma 2,700.000 és ha hozzászámítom a nőket, akik közül 250.000 és a Károly-kereszteseket, akik 400.000-en kapnak választójogot, akkor az apasztás mégsem lesz olyan nagy mint amilyennek Vázsonyi hirdeti. (A kormány álláspontja.) A választójog általános kellékei fen tartatnak változatlanul, fennmarad a 24 éves korhatár, az Írni-olvasni tudás, az állampolgárság, a domieilium, viszont a bizottság a 4 elemi helyett a 6 elemit vette fel, a javaslatba. A kormány továbbra is a 4 elemi álláspontján áll. Azt hiszi, hogv a Károiy-keresztesek jegeimét rövidesen kénytelenek leszünk teljes egészében respektálni, talán már a véderőreíormnái. A kultuszminiszter a felnőttek intézményes oktatására gyökeres intézkedéseket fog tenni. Ráfnutat a nők szerepére. akik sok tekintetben döntő tényezők. A nők választójoga mellett foglal állást, a kiknek meg kell adni a szavazati jogot. — Szükségesnek tartja a választök hivatalból való összeírását. A választások tisztaságánál: a birák szereplését azért mellőzték, mert a birák nem akarták vállalni ezt a szerepet. A fuvarköltséget a választásoknál teljesen nem mellőzhetjük. A titkosság a választókerületek egyharmad részében lesz meg. Egyelőre tovább nem mehetünk. Az erdélyi magyarságot meg kell védelmezni, politikailag és gazdaságilag meg kell erősíteni. Egyes képviselők ama kívánságára, hogy mondjon le, megjegyzi, bizzák csak rá. hogy meddig maradjon állásában. Beszédét azzal végzi, hogv amikor a választójog, megvalósítására vállalkozott, azzal a feltétellel tette. jíincs főbbé pnmihiány. Rongyos és használhatatlan kerékpár külső gummiját vigye felújítás vegett ntfDV f?F\T7 varrógép herékpár és ASl*iKVI k^UL-i giamofon raktáréba. Szeged, Kiss-utca Keleti-palota.