Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-11 / 156. szám

RORSZÁG Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305, ELŐFIZETÉSI ARA: 1 egész évre 36.-- K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Egye. iszáin ára 14 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9, SZÁfflu A kiadóhivatal telefonja: 81. Szopod, 1918. VII. évfolyam, 156 szánt, Csütörtök, julius II. A tisztviselők adóssága. Hosszas szünetelés után végre megkez­dődik a parlamenti alkotó munka. Wekerle Sándor beterjesztette a vidéki rendőrségek államosításáról szóló törvényjavaslatot, leg­közelebb pedig a tisztviselői adósságok kon­vertálásának nagyfontosságú ügye kerül! a parlament elé. Már a háború előtt a legsürgő­sebben megoldandó feladatok közé tartozott a tisztviselők helyzetének szanálása. Sok má­son kiviil ezzel is adós maradt az akkori képviselőház, amely még ma is a régi. csak a tisztviselő már akkor is gyökeres orvos­lásra szoruló 'helyzete változott meg alapo­san. A háború előtt valahogy még meg tu­dott élni a tisztviselő. A fizetésén ki.vül voltak egyéb jövedelmei is. ha más nem, az adós­ságcsinálás, amire keresni — szerető és JÓ­SZÍVŰ hitelezők szíves előzékenységgel nyúj­tottak teret az állam életfogytiglan szegény­ségre itélt, de biztos fizetésű szolgájának. A háború alatt a helyzet lényegesen meg­változott. Az a kevés, de biztos, amit az ál­lam nyújtott, egyre, kevesebb és bizonytala­nabb lett. Végre is nem egészen lehet biztos­nak nevezni azt, ami esetleg hét év múlva eléé desz a megélhetésre, de addig csak az éhenhaiásra elég. Tudni kell a hét szűk esz­tendőt átbőjtölni. De ha egyszer kiderül, hogy a hét szűk esztendő annyira szűk, hogy az­zal szemben minden emberi tudás: szerény­ség, egyszerűség, takarékosság, (lemondás, találékonyság csődöt mond, akkor e bármi­lyen ékes, de mégis véges emberi tulajdon­ságokban gazdag hősök segítségére kell siet­ni, erős, izmos karokkal a hónuk alá kell nyúl­ni, hogy el ne pusztuljanak a hét sivár esz­tendő keserves vándorlásának sivatag utjain. Az erős, izmos segitő kart a tisztvise­lők számára ezzel a javaslattal nyújtja első ízben a kormány. Minden háborús segély a tisztviselőn átmentileg is csak nagyon kis mértékben segített. Ezt bizonyára a kormány is jói tudta. Elképzelhetetlen, hogy azt is ne tudja nagyon jól, hogv egymagában a tiszt­viselők adósságainak konvertálása sem segit gyökeresen a bajokon. Örömmel kell azért üdvözölni ezt a humánus, okos, megvalósí­tásra rég megérett szociális tervet, amely nagy nemzeti érdekeket és értékeket, is szol­gál. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogv az adósságok konvertálása önmagában nem alkalmas arra. hogv a sivár és szégyen­teljes tisztviselő-nyomort eltüntesse. Ha nem egyszerre, legalább gyors egymásutánban több újításra van szükség. A háborús drágaság vasmarokkal: szorít­ja a tisztviselőt. Ha nem biztosítják számára a megélhetést, megszabadulván régi adóssá­gai nyomasztó terhétől, ujakat lesz kényte­len csinálni. Ha ettől elzárják, ugy járnak el vele, mint akit a levegőtől megfosztanak, mert lakni, ruházkodni kell, piszkos gallér­ban sem járhat, a tisztviselő és azért sem le­het rá haragudni, mert az ,ö gyerekei is kér­nek enni. Nagyon helyesen cselekszik a kor­mány. ha nyomban a választójog elintézése után a tisztviselő-kérdést tűzeti a képviselő­házi tárgyalás napirendjére. Helyes, hogy rendezi a tisztviselők adósságát, csak (jól ren­dezze, ne olyan tessék-lássék rendeződ le­gyen az, mely esetleg indokolatlan szükkeb­liisége vagy kicsinyessége révén tüskét hagy a szívben. De arra is legyen gond, hogv öt év múlva ne kerüljön újból olyan helyzetbe a tisztviselő, hogy az ezüst jubileumig kelljen újból harcolni a rendezéséért. 'Haladéktala­nul intézkedni kell. hogy a tisztviselő megél­ni tudjon, hogv ne mindjárt kerüljön a hite­lezők, a gond, a kamatok és a nyomor kár­mai közé. Legalább olyan érdeke ez az ország jó adminisztrációtiának, a társadalom béké­jének, mint a munkás, hivatását és önmagát megbecsülő tisztviselőnek. Gróf Mirbach koporsóját Berlinbe szállifotfák. - Károly király részvéte szovjefkormány leverte Gróf Mirbach koporsóját nagy gyász­pompával Berlinbe'szállították. Ezzel az ak­tussal a fájdalmas világszenció hullámai, ugy látszik, elcsendesednek. A szovjetkormány az ellenforradalmat leverte. Megállapítható, hogy az antant a politikai gyilkosság terve­zésével és végrehajtásával épen ellenkező célt ért el, mint ámire számított. Nemhogy sikerült volna neki a bresztlitovszki béke megszegését kikéiiyszeniiteni, hanem na­gyóbb közeledést hozott létre Oroszország és Németország között, amelynek eredmé­nyei alkalmasint a közel jövőben már mu­tatkozni fognak, talán a közös katonai akció vagy — ez sem lehetetlen — a politikai szö­vetség formájában is. Nem valósult meg az antantnak az a re­ménye sem, hogy a bolseviki kormány ural­mát megdöntse, bár az eszközökben épen nem volt válogatós. A szovjetkormány hely­zete nemcsak Moszkvában szilárd, hanem Szibériában is biztató. Trockij szerencsére nem aiz az ember, akit meg lehet tántoríta­ni és ugy látszik, az orosz nép, amely a for­radalommal megváltotta szabadságát és ki­vívta az ország békéjét, nem hajlandó fejét az antant igájába hajtani és vérét ontani — bármennyire csábítgatják és erőszakolják is — az antant érdekeiért. * Az oroszországi helyzetről szóló leg­újabb jelentéseink a következők: MOSZKVA, julius 10. Hétfőn délután a német képviselet házában gróf Mirbach né­met követ koporsója mellett gyászünnepélyt tartottak. Este a koporsót a pályaudvarra vitték, hogy Németországba szólítsák. A német bizottság tagjai követték a virágokkal díszített koporsót a pályaudvarra. A pálya­udvaron Csicserin külügyi népbiztos még­egyszer kifejezte az orosz föderatív köztár­saság részvétét a német követ meggyilko­lása ügyében, aki a békéért halt meg. Bécs, julius 10. Károly király melegjlian­Vilmos császárhoz, az ellenforradalmat. A gu részvéttáviratot intézett Vilmos császár­hoz Mirbaoh meggyilkolása alkalmából. A császár szintén táviratban mondott kirá­lyunknak köszönetet. Bécs, julius 10. A berlini osztrák-magyar követ a német birodalmi kormánynak, gróf Mirbach meggyilkolása alkalmából az osz­trák-magyar kormány részvétét fejezte ki. KIEV, julius 10. Az orosz népbiztosság közleményt tesz közzé, amely igy szól: A baloldali szociálforradaimárok, akik néhány órára hatalmukba kerítették Mosz­kva városának egy részét és a távirdahiva­talt, provokáló híreket terjesztenek, ame­lyek szerint a tanácsok hatalmát állítólag a moszkvai helyőrség segítségével, amely hozzájuk csatlakozott, megbuktatták. Ezen­nel tudtul adom, hogy a maroknyi örült go­nosztevők által szított lázadást nagy nehéz­ségek nélkül nyomta el a moszkvai helyőr­ség, amely a munkások és parasztok ügyé­hez hü maradt. A lázadókat letartóztattuk, a városban ismét helyreállott a rend. Varanev, a katonaügyi népbiztosság hadműveleti osztályának vezetője. MOSZKVA, julius 10. A kormány egy hirdetményében a szociálforradaimárok fel­kelését levertnek jelentette ki. A város a rendes képét mutatja. Állítólag 1000 embert letartóztattak. A vasúti forgalom egyelőre megszakadt. KOPPENHÁGA, julius 10. A szovjet­kormányhoz közelálló moszkvai újságok szerint a bolseviíkieknek sikerült raegállapi­taniok, hogy az egész ellenforradalmi moz­galmat Gucskov volt dumaelnök inspirálta és vezette. Gucskov, akit Anglia temérdek pénzzel látott el, a madzsurlai Karómban tartózkodik és onnan szervezi és irányltja a maximálistáknak a központi hatalmak el­len irányuló mozgalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents