Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-10 / 155. szám

4 DMMAíG Y AROJiSZÁ G Szeged, 1918. julius 10. izgalmiakra, amelyekre nézve mindig azt val­lotta, hogv a háborúban nerii lehet választani. Védi a munkapártot Apponyi vádjával szem­ben, mintha kapitalista és társadalom-ellenes Jenne. Áttér a magyar hadsereg kérdésére, megállapítja, hogv e tekintetben csak a mun­kapárt álláspontját tartja gyümölcsöt hozó­nak. A nemzetiségi programról szólva, aiárija a kormánynak, terjesszen elő az államosítás­ra vonatkozó javaslatot. Teremtse meg a népoktatás felügyeletét. Ezután kérte, hogy beszédét délután folytahassa. A Ház hozzá­járult. (A délutáni ülés.) A délutáni ülésen Szitovszky Béla elnö­költ. Tisza folytatta beszédét. Ha a magyar nyelvet belevesszük a törvénybe, akkor az el­ső szakaszba kell venni. Statisztikai adatok­Ital bizonyltja, hogy a 6 eleminél a magyar­ság számaránya kedvezőbbb, mint a 4 elemi­nél. !Hogy|ha elfogadjuk Fedassy Árpád indít­ványát, egy kis százalékot nyerünk -a ma­gyarságnak. A négy' elemivel azonban kiszol­gálhatjuk a Magyarságot a demagógiának. A munkaper.tnaik nehéz feladata volt, hogy az anarchiát elhárítsa az országról. Az a véle­ménye, hogy az ország nagy többsége bele-' nyugszik a választójogi megegyezésbe, még a választójognak úgynevezett harcias cso­portja is. Hiába állítja Andrássy, hogy az ipa­ri munkásság elégedetlen, azok meg lehet­nek elégedve szavazati jogukkal. Nem ismer­heti el a szakszervezetnek azt a jogát, hogy vk dUapitsdk meg a. szavazati jogot és nem az országgyűlés. Gróf Tisza István: Andrássy igyekezett a munkásságot felizgatni és sztrájkra bírni. Andrássy közbekzóH: Nem igaz! Rágatpm! •Hazudik!) Tisza f oly tagi a: Hogy Andrássy kívánta-e a sztrájkot, azt nem tudom, de hogy mindent elkövetett, hogy a munkásság elke­seredését fokozza, ezt állítom. (Zajos helyes­lés jobbról, tiltakozás balról.) Ha nem akarta elkeseríteni őket, akkor engednie kellett vol­na, hogy mások nyugtassák meg a munkás­ságot. Hála Istennek, a munkásság körében semmiféle elkeseredés nem keletkezett, bár 3 sztrájk is volt. Mindezekből azt következ­teti, hogy mihelyt a választójogi javaslatból törvény lesz, az egész országban megnyug­vást fog kelteni. Mélyen sajnálja, hogy nem •sikerült megnyerni a pártokat a magasabb korhatárnak. A mai demokratikus korhala­dásnak legjobb biztosirékát éppen a korha­tárban találta volna. Ezzel szemben más ol­dalon sokkal messzebb menő engedménye­ket lehetne tenni. De nemcsak az alacsony korhatárt fogadta el, hanem a hat elemis cenzust is. Az ipari munkásságra nézve a többség már 913-ban messzebb akart menni annál, mint ahogy a törvény végrehajtásában sikerült. Mert a munkapártit-kormány szük­ségesnek látta, ihogy a választójogi törvényt a munkásságra nézve irqvelláris uton módo­sítsa. Vázsonyi beszédéről szólva elismeri, hogy az tárgyilagos volt, A választások tisztasá­ga tetkintetében Vázsonyi bizonyos jogos szkepszissel fogadja a .bizottságnak ama kí­vánságát, hogy a választások tisztaságát fo­kozott törvényhozási rendelkezésekkel kell biztotsitani. Vázsonyival szemben hangsú­lyozza, hogy a mai viszonyok között nem lenne helyes a bírói intézményt a választá­sokba még jobban belevonni. Vázsonyi erős kritikát gyakorol a javaslatnak a büntető szankcióra vonatkozó részén. ÍSzembeá^itja az előadói javaslatot az eredetivel. Kimutat­ja, .hogy z előbbibe sokkal súlyosabb szank­ciót állítottak be. A fuvarköltségeket illető­leg az a nézete, hogy a törvényes fuvar nem ad módot a vesztegetésre. A fuvarköltségek íentartása mindenesetre demokratikus dolog. A bizottság a tárgyalás sorár kifejezést adott anak, hogy iha sikerült megfelelő módosítást találni a fuvarköltségek elszámolásának nyil­vános jelienőrzésére, ahhoz szívesen hozzá­járul. Mi sohasem állítottuk, hogy a törvény­hatósági választójognak olyannak kell len­ni, mint a képviselői választójognak, csak azt állítottuk, hogy természetes következménye­ként fog jelentkezni, hogy ott is meg fogják próbálni a gátat keresztültörni. A községi és törvényhatósági választójogot ugy kell majd megalkotni, ahogy a mi meggyőződésünk szerint a közérdeknek egfelel. Nem egyeseket, hanem a népet kelt iutídmazni. Beszéde vé­gén kijelenti, hogy a napirenden levő válasz­tójogot örömmel fogadja el. (Személyes kérdésben.) Tisza beszéde után szünet következett. Szünet után Andrássy szólalt fel. Visszauta­sítja Tisza állítását, mintha a munkásságot sztrájkra buzdította volna. Miután meggyő­ződött, hogy a munkásság nagyon izgatott, figyelmeztette a kormányt politikájának kö­vetkezményére. Most rá akarják tolni a sztráj­kért a felelősséget. Ezt visszahárítja azokra, akik rossz politikát csináltak, elsősorban Ti­szára, aki banálisnak nevezte a sztrájkot. (Tisza közbeszól : Nem a sztrájkra mondot­tam) Andrássy folytatja: Ilyen beszédek pro­vokálják a nép hangulatát. Visszautasítja Tisza állítását. Tisza ugyancsak személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, nem a sztrájkra értettte a banalitást, Andrássy mégis ugy tüntette fel a dolgot, mintha a munkásság közé való lövetést tartotta volna banálisnak. Gondolja meg máskor, mit beszél, mert ilyen tudato­san a tényekkel ellenkező állítás perfid inszi­nuáció. ('Nagy lárma tört ki erre a kijelen­tésre. A Károlyi-pártotn kiabálták; Rendre! Rendre! Elnök Fényes Lászlót és Huszár Károlyt többszjBr randreutfipitja.) • i (Gróf Andrássy Gyula: Ugy látja, hogy ebben a Házban rendreutasitás nélkül lehet sértegetni. Méltóságán alulinak tartja véde­kezni Tisza sértegetéseivel szembebn. Ezért nem kivan a megtorlás jogával élni. Ezután folytatták a vitát. Létay Ernő felszólalása után, aki a Ház munkaképességének és az or­szágg nyugalma érdekében a megértés szük­ségességét hangoztatta, az ülés este 8 órakor véget ért. • Wekerle törvényjavaslatot nyujott be az államrendőr­ség szervezéséről. (Saját tudósítónktól.) Amit régen terveztek és amit régóta sürgettek, végre megvalósul. Wekerle Sándor, mint belügyminiszter, t örvény­javaslatot nyújtott be a képviselőházhoz a ma­gyar királyi állami rendőrség szervezéséről A javaslat szerint a biídapesíi m. kir. ál­lamrendőrség nem kerül az uj törvény rendel­kezése alá, ellenben a határrendőrség és fiumei rendőrség beolvad á magyar királyi állam/ rendőrségbe, a melyet a törvény alapján meg­szerveznek és amely az összes törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban életbe lép. A belügyminiszter azon kivül még egyes községekben és községi csoportokban is felállíthatja az állami rendőrséget. A javaslat szerint központi nyomozó ható­ságot és országos nyilvántartó hivatalt fognak szervezni és a belügyminiszter elrendelheti, hogy ott, ahol állami rendőrség működik, beje­lentő hivatalt állítsanak fel. Az államrendőrség mindenütt közbiztonsági, igazgatási és rendőrbiráskodási hatáskört fog betölteni. A rendőrtiszteket a VI. rangosztálytól [ felfelé a király, azon alul a belügyminiszter ne­vezi ki. Az őrszemélyzet tagjait a kerületi főka­pitány nevezi ki. A belügyminiszter minden al­kalmazottat szolgálati érdekből áthelyezhet. Mihelyt a 'törvény életbe lép, és mihelyt valamely városban megtörtént az állami rendőr­ség megszervezése, a jelenlegi községi, vagy egyéb jellegű rendőrszemélyzei rendelkezési ál­lapotba kerül és az államrendőrség fegyelmi hatósága alá jut. Az átmenet ideje alatt előlép­tetésnek, kinevezésnek vagy külön jutalomnak helye nincs. A jelenlegi rendőri személyzetből az uj törvény alapján csak azokat fogják kinevezni, a kik a javaslat indokolása szerint hivatásuk magaslatán állanak és rátermettségüket már bebizonyították. Az állami szolgálatba át nem vett személyzetet nyugdíjazzák. A városokban az államrendőrség élén ren­dőrkapitányok állanak, a kik elsőfokon fogják gyakorolni a rendőri bíráskodást. Több kerületi rendőrkapitányság élén a kerületi főkapitány áll, a ki a másodfokon gyakorolja a rendőrbi­ráskodási jogot. Legfelsőbb fokon az ország egész területén a belügyminiszter gyakorolja az összes rendőrhatósági jogokat. Szeged, mint jóval, már a törvényjavaslat elkészülte előtt híresztelték, kerületi székhely lesz. A kerület élére dr. Szalay József főkapi­tány kerül. Angol hivatalos jelentés. Sajtóhadiszállás, julius 9. Az ausztráliaiak vonalaikat háromszáz vardari vonalon kissé előreszoritották a Sommenál és ez alkalommal foglyokat ejtettek. A La Bassé-csatornától délre sikeres támadásokat intéztünk. Az auszt.áliaiak benyomultak a Haasebroucktól keletre lévő ár­kokba és foglyokat szállítottak vissza. A Somme mindkét oldalán vállalkozásainkkal kapcsolat­ban, valamint a Beumont-Hameltől és Aethu­nétól nyugatra az ellenséges tüzérség tevé­keny volt. N NAGY BUTORÁRUHÁZ, Régi elismert kárpitos üzletemet és műhelyemet kibővítve egy nagy bútoráruházzal, melyet a Kárász-utca és Klauzál-tér sarkán (Gaál-paiota) megnyitottam, hot a legjobb kivitelű uriszalonok, ebédlők, hálószobák, ugy mint teljes lakberendezések méltányos árakban kaphatók. Tisztelettel Braun Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents