Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-07 / 153. szám

)Ö émtut «& íuiitá 7," SPORT oooo Városok egymás ellen a zöld gyepen A futballsportot kedvelők hagy táborában élénk megelégedést keltett .az a tegnapi hi­riiiik, hogy ma Szeged—{Szabadka válogatott játékosai Temesvár és Arad reprezentatív­jaival mérkőznek a Szak ujszegedi sporttele­pén. A futballmeaesek eme szegedi nóvumát a szokottnál is nagyobb érdeklődés kiséri. Nálunk városközi mérkőzés nem volt eddig, jóllehet az jlyen meccsek izgató, nívós, és fő­leg igen érdekfeszítő küzdelmeket produkál­nak. A Szak uj alelnöke és egyutal a Labda­rugó szövetség déli .kerületének elnöke, Sáf­rány ur eszméje volt a városközi mérkőzés megrendezése, .akit az első találkozás létre­hozása körül kifejtett buzgalmáért elismerés illet meg. Tekintettel a déli kerület fejlett futbail-tudoményára, elsőrendű .sportattrak­cióban lesz részünk. Erre garanciát nyújt a sikerült válogatás is. Az eredményt megjó­solni nem lehet, mindkét csapatnak egyenlő esélyei vannak a. győzelemre. A nyugati fél javára esik az, liogy a Szak embereiből egy­séges fedezetsor vonul fel, a keletiek viszont abban vannak előnyben, hogy soraikban több békebeli rutinirozott futballista játszik. Bé­kés fővárosi szövetségi biró vezeti a játékot és a meccs fontosságára való tekintettel szö­vetségi határbirák szekundéinak neki. A mérkőzés kezdetét pontban hat órára tűzték ki. Helyárak a rendesek. A Szak választmányi ülését vasárnap délelőtt 11 órakor tartja a Magántisztvise­lők (Egyesületének helyiségében (Vár-utca 7.) MOZI. oooo AZ URÁNIA SZÍNHÁZ MOSÓRA: Péntektől—vasárnapig: „Tavaszi vihar" dráma 4 felv. a főszerepben Corthy Mira és Dm Norbert. Hétfőn és kedden: „Jogot az élethez" erkölcsdráma 5 felv. a főszerepben Ellen Richter. Szerdán és csütörtökön: „A félmilliós bankrablás" Fred Horst detektív uj esete, detektivdráma 4 rész. Péntektöl-vatárnapig; „Az ősember" fantasztikus dráma 4 felv. írták: Győri Ernő és Somlyó Zoltán. Azon­kívül „A kis gézengúz" vigj. 2 felv. A „VASS"-MOZI MŰSORA : Vasárnap jul. 7-én „A Pál-utcai fiuk" Molnár Ferenc világhírű regénye. Vasárnap 14-én „Egy éjszaka törtenete" apacsdráma 3 felv. és a „Házasulandó fiatalember" vígjáték 2 felvonásban. * Jogot az élethez. Ellen Rlchternek, az ismert kitűnő filnimü vesznének legértékesebb szerepe. Minden tekintetben izgalmas és ér­tékes téma, amely <a törvénytelen gyermekek .nagy és érdekes problémájával foglalkozik. A kitűnő műsort, kedves .mellékképek egészi­tik ki. Felélős szerkesztő: Pásztor Józseí. Kiadótulajdonos: Vár*ay L. Vasárnap teljesen uj műsor. Hunyadi mint kalauznő Arnyai mint Illemtanán A vízit! Szökő Szakái bohózata! Lánc, lánc, eszterlánc. Ér.ek és tánctrió és a társulat többi tagjai uj magánszámokkal. Kávéházi Italok. :: Cigányzene. :: Bufett. ligyBli előre uilftattlt a Pefő-iéle tőzsdében. Előadás kedvezőtlen Időben a Tiszában. Régi világbél. * — Szegedi iörténetek. ­Irta: Cserzif Jélihály. AZ ÜRES ÍRÓASZTAL. 57 Idővel változott a redakcié képe. Uj em­berek jöttek. A régiele egy fejjel megnőttek és egyrésze a fővárosba, másrésze másfelé került. Az íróasztalok gazdát cseréltek. Az öreg, elnyűtt asztal' mellé más ikerült, más ember tolla sereegtette a megfagyott ember és a rendőri estek tragikus történetét. Ö be­került § tapétás fülkébe segédszerkesztőnek, majd később „fel'elős'i-nek. Azonban itt is a régi robotos maradt. Ép oly lelkesedéssel dolgozott és éppen ugy töprengett a lelke a közügyekért, mint kezdetben, a tyúklopások megírásánál." Továbbra is megmaradt egy; szerű faliórának, mely nemcsak mutatja, ha­nem üti is az órákat. Járt hivatalróbhivatal­'ra és gyűjtötte a lap részére az adatokat, mint valami szorgalmas méh. A város és a közön­ség volt a képzeletbeli oltára, és ugy érezte, hogy ezeknek kell csak áldoznia. Azért a mú­zsához sem lett hűtlen. A vonal alá is kerül­tek olykor az írásaiból és boldog volt, ha itt­amott egy-egy kötelességszerű elismerés ju­talmazta lelkének ilykép elhullajtott virá­gait. A tolla természetesen kiélesedett ekkor­ra, mint az ekevas és most már abban a sa­játságos alakiján jelentkeztek előtte az em­berek, amelytől csak egy hajszálnyira van a szolgaiság. Hajlongtak messziről, üdvözölték kalaplevéve és boldog volt az, aki egy vagy más hirrel terhelhette. Igy került az egykor lelkes poéta abba a sivár és felelősséggel já­ró nehéz munkakörije, ahol csak föladatok vannak és összeütközések teremnek. Ahol so­ha nem lehet igazat tenni, bármily tárgyila­gos és részreha j lati an az ember. Ahol nagy­ságokat teremt a sajtó munkása, akik részé­ről soha nincs köszönet és hála. Ahol ezrek érdekei mellett kell állandóan őrt állani, min­den jutalom nélkül. Ahol az emberi sziveket kell megtörni, hogy jótékonyságukkal eny­hítsék mások nyomorát. Ahol a társadalmi (kötelességek folytonosan készenilétben tart­ják az újságírót. Ahol gyakran ostorozni kell a legjobb barátot és simogatni az ellenfelet. Ahol üres fejeket kénytelen parafadugó gya­nánt a fölszinen tartani. Ahol a közigazga­tás legutolsó embere fölött, is birálatot kell vonni. Ahol a közéletet rombolásra és terem­tésre kell serkenteni. Az éjszakát nappallá kell varázsolni. Ahol gyakdan körmére kell koppantani a törtetőnek ós ahol óránkint más-más eseményt vonultat el az élet, mint a megáradt folyam, melyen száraz galyak és lehullt virákszirmok tűnnék szinte észrevétle­nül tova. És ebben az óriás kaoszban, ebben a sok­oldalú kísértésben ngy állt hosszú éveken ke­resztül mint valami vizmenti gránitkő, me­lyet állandóan vernek a hullámok s amely ahelyett, hogy gyengülne, idővel egyre acé­losabb, ellenállóbb lesz. -Az ő jelleme is remdithetlen maradt. Megedződött a munkában. A lelke azonban gyengült, egyre töréke­nyebb lett. Az a finom szerkezet, melynek titokzatosság volt csak nagyobb 'a kitartó prőnél, mindegyre lassabban birta .hajtani az egymásba kapaszkodó kerekekot. És ami­kor a redakcióhan eltöltött negyedszázad az utolsó lombhnilajtó őszével is elsuhant fölöt­te, akkor érezte, hogy a világosság hanyatló­ban van, szürkülni kezd és a nap piros fény­nyel áldozik. Érezte, hogy sokat dolgozott, sokat, nagyon sokat ... A lelke fáradt, 'ki­merült . , , Egy napon összepakkolt és itt hagyta a szerkesztőség fojtó levegőjét, az öreg íróasz­talt, az aranykötésü könyveket, kntyanyelve­ket, itt hagyott mindent, ami a szivéhez volt nőve. Elment a fehér, hideg tél elől oda, ahol tavasz nf'ilik és fiíáfot nftffel a napáttgáí*. , . . iMost, liogy bevetődök olykor az új­ságírás iniililyébe és megpillantom az ü*e£ íróasztalt, olyasféle érzés lep meg, mint mi­kor a .nézőtérről valami nagy tragédiát látok lejátszani (Föllebben előttem a kárpit és lá­tom a festett gzinpadot; az életet, melyben az emberek fölragasztott álbájakkal és spi­nes mázakkal arcukon eljátszák szerepei­ket A tragédia kidomborodik, bár a színját­szók szemeiből csak kötelességből peregnek a könnyek s a szenvedés képmutatása mö­gött kacagó mosoly ük Amíg erős idegekkel itt dolgozott ez a be­csületes és melegszívű ember, addig a vele érintkezők valóságos művészettel játszották a liii és őszinte barát jeleneteit, Osztoztak a bá­natában. örültek a sikereinek. Igazat adtak súlyos, felelősséggel járó bírálataiban; di­csőítették minden sorát és tömjénillatot 11­begtettek léptei előtt . . . Má az sem kérde­zik, merre van. Mit ffsinál? Kacérkodik^® még a Múzsával? Gondol-e a képzeletbeli ol­tárra, melynek mindent áldozatul dobott? Az irásai sem hiányoznak már. Etánt, mint a napfényes hajnal, melyet holnap pontosan fölvált a másik. Csak az ő ködbe vesző utján haladó fiuk gondolnak reá és őrzik kegyelet­tel itthagyott öreg íróasztalát. Nem ültetnek mellé senkit, mert várják, egyre várják és érzik, hogy visszajön, okvetlen vissza • kell neki jönni. • Most az emberek útravalóját: a hálátlan­ság és a feledés tövis-koszomjót ápolgatja szive vérének lehulló cseppjei vei messze, idegen földön, akolj varőféfiyt pa/tak:zik) á^ landóan, ahol örökkön kék az ég s ahol az •erdő fáiról lepottyant citromban a maga éle­tét látja jelképezve, azzal a különbséggel, hogy itt, ahol nem terem, előbb kifacsarják az utolsó nedvességig s azután rúgják odább az útfélen. I És az. elzárt, nagy fájdalmakat magába záró irólélek hallgat , , . Nem panaszkodik... (Féltve őrzi a titokzatosságát . . . • Az emberek mégis kíváncsiak. i Szeretnék tudni: van-e az Írónak igazi bánata, érez-e viharokat, melyek nyomán sö­tétség jár. , Folyt, íköv. Szőnyegek, moquette plöschök, ágy­és asztalteritők, csipke és szövet függönyök legnagyobb választékban Mn liláig és Fii szőnyegáruházában Szeged, Kárász-utca (Wagner-palota. Rézgálic kiosztás julius 17-én 1­18-án 801­„ 19-én 1601­„ 20-án 2401­-800 bárcaszámig -1600 -2400 -végig mindenkor délelőtt 7—11 óráig a tűzoltólaktanyában. apröhirdetesTÉJKT Kőris és tölgy kerék talpak akácz küllők és szerszámfák eladók Tóth és Paré. Keresek 2—3 darab jóminőségü. ""hizlalásra alkalmas sertést megvételre. Ajánlatot a kiadó­hivatalban K-né cimére. Veszek régi, jókarbarT livő Lünyveket. Aján­iatok a kiadóba. Bőrgarnitúra, díványok, ottománok, maha­gon szekrények, hálószobák, leányszobák, tük­rök, képek jutányos árban beszerezhetők Ken­deresinéi, Feketesas-utca 16. Telefon 836. Belvárosban régi "jó vendéglő kerthelyi­séggel betegség miatt azonnal eladó, Bővebbet Kövesi Béla, Margit-utca 28.

Next

/
Thumbnails
Contents