Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-07 / 153. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁiA A szerkesztőség telefonja: 3©5 ELŐFIZETÉSI ARA: egész évte '36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . » 58.— K. egy hónaps a 3.— K. 'ipye. mazAm nx t% fillér. Kiad 6 hivatal: SZEGEO, KÁRÁSZ-U1CA 9. SZAfW. i A kiadóhivatal telefoo'a: 8t. Szeg ed , 191 a Vli. ávfoiyam, 153. szám. Vasárnap, julius 7. Kis ?^apoleonok. Irta : juhász Gyula. A fiatal ügyvéd, aki egy dinasztia buktatásával kapcsolatosan hirtelenül föltűnt a világtörténelem 'horizontján, ki lángoló igékkei élére került egy forradalomnak és aki. , seregeinek tavalyi veresége után lángoló igékkel folyamodik Londonban az. angolok, az amerikaiak, az egész müveit világ rokonszenvéhez: igy külsőre, igy prima vista hasonlatosnak látszik minden idők egyik íegelragaldóbb ügyvédjéhez és szónokához, a fiatal, a lángoló, a tüzelő. Kossuth Lajoshoz. Mert Kerenszkijnek valójában ez a különössége és ez a tragikum?.- uraságok tó! levetett eszmékkel és eszközökkel próbálta ügyvédi okleveléhez a világhírt, a hatalmat, ha lehet, a köztársasági elnökséget, ha kell, magát a császárságot is megszerezni. Minden oroszok kis Napoleonja óhajtott fenni, tűzzel, vassal boldogítani Dosztojevszkij népét, ha műszál e nép ellenére is. Felemás egyénisége a múlt század romantikus politikusainak gazdag és tarka kelléktárából kölcsönözte kopott kosztürnjeit: a' forradalmat a liberalizmussal, a szabadságot az imperializmussal, a radikáiizmust a háborúval óhajtotta egyesíteni. Desinit in piscem: halban végződnék igv a szép nő, a százszorszent égi szabadsáv, a revolució pedig egv kis koronában, természetesen a Kerenszkij fején. Mert az antant eordiale háborús szállítóinak ez az orosz" kedvence a végletekig menő háborút hirdette Németország ellen, termé- , szetesen főleg Vilmos császárra gondolva, mint Napoleon Ferenc császárra. JVUgt a kis Napoleonok az ilyesmiben csodálatos hiven tudják másolni a nagyot. Marengo, Jéna, Austerlitz és a többi nem igen megy, a kortárs Goethében meglátni az Fmbert, Egyptom ősi gúlái alatt az újkor tudósainak teret adni. uj törvény koflexét megcsinálni: ezek nehéz dolgok, ezek»t nem igen lehet imitálni, de a üataloin gyönyöre, a frázisok öröme, ez az. ami olv könnyen, bár olv rosszul áll a parvenünek. Hogy most mi is van és mi is ,lesz tulajdonképpen az orosz földön és az orosz telkekben: ezt az erdőt a szabadon idomítható és kormán ylr/Jha tó hirek iájától' nem láthatjuk elég világosan és egész részletesen. De annyit ma már erre is látunk és tudunk jól. hogy Kerenszkij a háborút jelenti és Lenin és Trockij a békét. Hogv Oroszországban forradalom vart. az sokaknak nagyon szomorú és sokaknak halálos valóság, de ami van. azzal számolni kell. Ezt a forradalmat a cárizmus csinálta, Széchenyi receptje szerint: Amelyik hatalom nem akar reformokat, az forradalmat csinál. Oroszországol: egy vak rendszer, egy ostoba és gonosz unno.m (minden gonoszság voltaképpen butaság) odáig vitte, hogv csak két dolog között lett választása: cárizmus vagy forradalom. Mert az orosz kolosszus igv is. ugy Is lekésett vagy egy fél világtörténeti' korszakkal azt európai fejlődés menetrendiéről. Lekésettek pedig részeg vonatvézetői, a Nikolajevicsek. Az ilyen késedelmet csak revolucióval tudják behozni Oroszországban, amelynek hiányzik középkora, amelynek nem vdlt reneszánsza és amely nem ment át a klasszikus műveltség európai iskoláján. Most persze, mint az ujbor. forr, benne frissen felszabadult rengeteg erőinek tömérdeksége. De bármily bolondul forr a must. azért mégis bor lesz belőle és az a hatalmas és ígéretes káosz, amely ma 'Pétervártól. Vladivosztokig alakúk reméljük, egy porából és véréből íncgéledett Európa uj. erőinek motorját fogja békére és munkára hajíani. Dosztojevszkij egy ui humanitás, egy uj evangélium, egv uj hit hirdetésében és propagálásában látja Oroszország eljövendő hivatását. Annyi bi| t • • ->. • • j zottyos, hogv se Wilson, se Lloyd George, ' :se .Clemenceau, se Kerenszkij, a kis Napoleonok., akiknek keze és lelke többé-kevésbé vérioiícs, nem látszik alkalmasnak arra, hogy uj töfvénytáblákat állítsanak a saját maga ellen háborúzó világ elé. Ezek a gvil- . kos urak nem akarják kezdeni a népek békés boldogitását egyelőre. Pedig ha sokáig invitálja az egyik ;> másikat, how csak ön után uram, akkor nemcsak a gróf. dc a nép xs a vizbeful... Oroszország szövetséget akar kötni a kozponli hatalmakkal. — Tbockij rendelete a fflurniavi-parlvidéik védelméről.Szibériábancsapatokatszeri/eznek az osztrák-magyar és német hadifoglyokból. — A moszkvai német követet az araiam! béreiaeel megölték. — Most már teljesen bizonyosnak látszik, hogy iz antanÉűsápatoknak a Marman-partvidéken történt parfcraszáMsá nagy bonyodalmakat fog előidézni. Oroszország idejében föhsmerte, hogy Angira Görögország sorsára akarja juttans és második Szalonikit szándékozik berendezni a Murman-parvidéken. Angliának ez a ravasz erőszakossága azohan aligha-fog sikrülni. Az affitapt vakmerősége, amellyel fel akarja bontani Orosz •ország békéjét, óriási flháborodást keltett és a szovjet-kormány erélyes intézkedésekre határózta ei magát. Mindjobban előtérbe kerül annak a valószínűségé hogy Oroszország szövetségre fog lépni a központi hatalmakkal, hogy az antant terrorja eliten védekezhessen. A szovjet-kormány álitólag már ultimátumszerű határozatot is hozott erről és a szibériai osztrák-magyar és német hadifoglyok már is szerverednek az antantcsapatok legyőzésére. Az oroszországi fejleményekről szóló mai jelentések a következők: PÍTERVÁR, julius 6. A lapok Trockli következő rendeletét közlik: A külügyi biztos kifejezett tiltakozása ellenére idegen katonaság szállott partra a Murman-partvidéken. A külügyi biztos intézkedett, hogy védő csapatok induljanak a partvidékre, hogy a Fehér-tenger partvidékét külföldi imperialisták terüleffoglalásával szemben megvédelmezze. Ennek folytán elrendelte a következőket: 1. Aki köjzvetve vagy közvetlenül segítségére van az idegen csapatoknak, hazaárulónak tekintendő és haditörvényszék elé állítandó, 2. Fegyveres avagy fegyvertelen hadifoglyoknak Archangelszkbe vitele szigorúan tilos. Az ez ellen vétők hadbíróság elé állíttatnak. 3. A Fehér-tenger partvidékére való utazáshoz ugy orosz, mint külföldi alatt valóknak meg kel szerezniük a hadblztoiiság! hivatal engedélyét. Az utasok, akik ily engedéllyel nem bírnak, fetartóztatandók. Helsingforsból leientik: A szenátus határozatából kifolyólag az északi bizonytalan helyzetre vaké tekintettel fegyverbe szólították az 189'2—96. évíolyambeli védköteles egyéneket. A „Pesti Dlapíó" bécsi munkatársa jelenti: Az uíolsb néliány napon egyre nagyobb jelentőségűvé váltait azok a hírek, a melyek Oroszországban mind határozottabban a központiak' befolyásának erősödéséről számolnak be, A bresztütovszki béke ratifikálásával semlege ssé vált a nemzetközi jogi viszony köztünk é« Oroszország között ós ez a viszony rövidesen .valamilyen' formájú szövetséggé alakulhat át, különösen az antant mesterkedése miatt. Az antant a Mur, maa-ügyben egészen népszerűtlenné tette az oroszmentö angol tetrveket. RádiójelenJtések szerint a moszkvai kormány ultimátumszerű határozatban a Németországhoz való csatlakozásai fenyegette meg az Antantot. Szibériában a volt magyar, osztrák" és német hadifoglyok az antantcsapatok ellen önként szervezkedtek. Szibériában majd nem mindenütt a magyar és német segítséggel győztek a szovietcsapaíok a cseh brigádokkal szemben. Irkucknál állítólag már négyezer főből álló osztrák-magyar csapat áll, Tomszkban pedig Taube tábornok vezetésével 20 ezer. A csehek ujabb árulását természetesen szintén az antant machinációjára vezetik vissza.