Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-05 / 151. szám

BtMiMAlGYARORSZÁG iSzeged, 1918. julius 5. Vázsonyi a kormány választójogi javaslata ellen. A képviselőház ülése. fBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtöki ülését 11 órakor nyitotta meg Száz Károly .elnök. Folytatták a választójogi javaslat általános vitáját. Az első szónok Latidauer Béla volt. A javaslatot , általánosságban elfogadja azzal, hogv nem ért egyet annak minden részletével. Nem fogadja el a hat elemi jogcímét a négy elemi helyett. A katonák választójogát és az ipar! munkások nyilvántartási rendszerét sem1 helyesli ugv. ahogy a javaslat előírja. A választási költségéket mellőzni kell. (Helyeslés.) Vázsonyi Vilmos: Akkor miért szavazza meg a javaslatot? Landauer Béla (gúnyosan): A hatalomért! Vázsonyi Vilmos: A hatalom nern sokat ér! Landauer Béla: A megegyezés hive és odaadóan támogatja azt a kormányt, amely nemzeti érdekből eltűri az ilyen nem kifogástalan törvény megalkotását. Választania kellett a nemzet és az utca között. Ezért fogadja el a javaslatot. 'Vázsonyi beszéde.) Vázsonyi Vilmos szólalt fel ezután. Hock János (gúnyosan Landauerre célozva): Most jön az utca! Baila Aladár: Halljuk az utcát! Vázsonyi Vilmos; Objektivitással akarja beállítani a két javaslat közötti különbséget. Természetes, hogv felszólal, mert a különbségekre rá kell mutatnia. Ezért minden személyi és pártpolitikai szempont nélkül fog beszélni. Ha nem volna ez a javaslat az ő javaslatánál terjedelemben .is sokkal szűkebb, lényegében egészen más, ha csak a Károlykeresztesek jogát törölték volna, anár olyan nagy különbséget idézne elő ez a két javaslat között, hogy erkölcsi tehetetlenség, lenne annak elfogadása. Hock Járros: A néppártból indult ki a Károly-keresztesek törlése! iRakovszkv István ! Egy hang: Huszár Károly! Vázsonyi Vilmos: Ha elesik a hős. márványba kerül a neve és a nemzet bálával adós emlékének, ha azonban életben marad, akkor anár jogcim is kell ahhoz, hogv szavazati jogot kapjon. Hock János: A hatottaknak adnak jogot! Vázsonyi Vilmos: Annál feltűnőbb, ez, mert a választójog szőnyegre kerülésnek épen a harcosok joga volt az alapja. Épen ez hiányzik most belőle. Mi nem ejthetjük el a harcosok választójogát; ezt megcsúfolni lehetetlen. A kisebbségi Ikorjnánv azért jött, hogy megalkossa a gyökeres választójogi reformot. Ehelyett a kisebbségi kormány a többség akarata szerint csinYfc, meg a reformot. Ezáltal a kormány minden alkotmányjogi alapja megszűnt. A mostani javaslat nem a nemzetiségek elleni védekezés, mert például a szlávoknáí az irni-olvasni tudók száma félszázalékkal jobb. mint a magyaroknál. Nemzeti jövőnket csak ugv biztosithatjuk, ha szaporítjuk.a jkisexisztenciák számát. Kimutatja annak tarthatatlanságát, hogy elejtették a választók hivatalos összeirását. Kifogásolja az ötvenhatodik szakaszt, amely szerint a gyári munkásoknak nem lakóhelyükön, hanem gyári székhelyükön van szavazati joguk. . h ; Vázsonyi kettőkor félbeszakította beszédét. A délutáni ülésen Simontsits elnöklésével folytatták a választójogi vitát. Vázsonyi folytatta beszédét, A nők választójogának fejtegetése során abszurdumnak mondja, hogy egy tanárnőnek ne legyen választójoga, mikor az isikolaszolgának és a fűtőnekvan. A külföldön is mindenütt bevezették a nők választójogát. Cáfolja a nők választójoga ellen felhozott érveket. A középiskolát végzett nőknek 82 százaléka magyar. Csodálja, hogy a nemzeti szempontot hirdetik és viszszautasitják a nők választójogát. Kívánja, hogy a 4 polgári: iskolát vagy 8 középosztályt végzett nők, valamint a családjukat fentartó hadiözvegyek választójogot kapjanak. A beterjesztett javaslatot általánosságban elveti. (A többi felszólalás.) Návay Lajos a választójognak a megegyezés utján kölcsönös engedmények általi való megoldása mellett foglal állást. A négy elemihez kötött választójogot kívánja. Szükséges megadni a választójogot a Károlykereszteseknek is. Az ipari munkások választójogát illetőleg csatlakozik a bizottság határozatához. A családfen tar tó nőknek megadná a választójogot. A titkos szavazás mellett van, de ellenzi a szavazási kényszert. A Winter Armínné született Seífmann Mina, ugy a maga, mint az alulírottak és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett férje, a legjobb apa, nagyapa és rokon W8NTER ÁRMIN életének 72-ik évében hosszú, türelemmel viselt kínos szenvedés után a mai napon elhunyt. Temetése f. hó 5-én d. u. 5 órakor lesz a Kossuth Lajos-sugárut 109. számit gyászházból. Szeged, 1918. julius 4. Winter Etelka és férje Radó Gézaj Radó Ernő, Winter Géza és neje Radó György, Czinner Hajnalka, Radó Alice, Winter Emil és neje Haas Margit, * Radó Bandi, Winter Nándor, Winter Piroska Winter Gyula unokái, gyermekei. Minden külön értesítés helyett négy osztályú cenzushoz követeli a magyarul irni-olvasni tudást. A javaslatot megszavazza. Utána Jitfiga János szólal fel. A javaslatot nem fogadja el, mert nem általános választójogot teremt. A titkos választójog, úgyszintén a nők választójoga mellett foglal állást. A magyarul irni-olvasni tudásnak jogcíme igazságtalanság a haza .nem magyarul besízélő lakosságával szemben. Ezeket nem szabad idegenül kezelni, mert az a veszély állhat elő, hogy idegennek fogják érezni magukat e hazában. A vitát ekkor félbeszakították, pénteken folytatják. Az ülés háromnegyed nyolckor véget ért. A délszláv kérdés a horvát országgyűlésen. Zágráb, julius 4. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A horvát országgviilés szerdai iiléséiy az indernnitás tárgyalása során dr. Krnic Starcsevics-párti megtámadta a koalíciót, mert az Magyarországgal és különösen Magyarország olyan- politikai tényezőivel dolgozik együtt, amelyek nem: demokratikusak. Panaszkodik az ellenzéki sajtó üldöztetéséről és azt állítja, hogv a koalíció a valódi nemzeti politika útjában van. Hangsúlyozza, hogy a népek önrendelkezési joga sem a dualizmussal, sem pedig a kiegyezéssel nem köthető össze. Az ő pártjának kell tehát mutatni a nép számára az utat. hogyan kell a népakaratot győzelemre vinni. Bertics koalíciós közbeszól: A nemzeti politikát okosan és pártszenvedétv. nélkül keü vezetni. Krnic folytatja: A koalíció a kiegyezés hive és a nemzeti törekvéseknek Szent István koronája alatt való megvalósítására törekszik Dr, Medakovics elnök helyreigazító felszólalása után dr. Prebeg Frank-párti emelkedik szólásra. — A Frank-párt az egész, horvát népnek önálló államban való egyesítését kívánja. Kritizálja a koalíciót, amely tul engedékeny a magyarokkal szemben. Polemizál dr. Kriskivics osztályfőnökkel, majd kijelenti, hogy Magyarországtól pénzügyileg emancipálni kell magukat, mivel a magyarokkal ugv sem tudnak megegyezni. Ugy sem tudunk kijönni abból, amit Magyarország a mi bevételeinkből átenged; mindenféle irányban meg vagyunk kötve. A nemzetek önrendelkezési jogára vonatkozólag sem Budapesttől, sem Bécstől nincs várnivaló. A dinasztiában van bizalma. A délszláv propaganda ellen beszélt, olyan horvát államot akar. ahol a szerbeknek nincsen keresnivalójuk. Addig, mig a délszlávok a horvát nevet el akarják tüntetni, ellenük vagyunk. Dr. Hervoi (Staresevies-pártí): Ünnepélyesen tiltakozom ilyen állítás ellen! Prebeg: Önök ile akartak mondani horvát nevükről és délszlávoknak nevezni magukat. Hervoi: Ez nem igaz! Prebeg: Én a dé'lszlávokról beszélek, nem pedig a St aresevics-párt.ról. Hervoj: Akkor miért foglal bennünket velők egv kalap alá? Semmiféle délszláv állam kedvéért nem adjuk fel a horvátságot. mu erno bank- és válióüzlete Ki«jyó~utca 5. szám. a VIH. nvsgyar HAD!-., KÖLCSÖN hivatalos! aláírási helye. |