Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-05 / 151. szám

1 DÉLMAG Y A RORSZAG Szeged, 1918. julius 5. A Piave torkoSatánál tart a csata. — Rendkívül élénk tüzérségi harc a front számos szakaszán. Angol rohamcsapatvállalkozások meghiúsultak. — BUDAPEST, julius 4. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A tüzérségi harc a délnyugati front számos szakaszán rendkí­vül élénk. Asiagonál és a Monté Sisemokm angol rohanicsapatváHalkozások meghiúsul­tak. A Piave torkolat vidékén a harcok to­vább tartanak, A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Olasz offenzíva a MontellofóS a Piave torkolatáig. — A támadásokat mindenütt visszavertük. — A cs. és kir. sajtóhadiszállásról jelentik a Magyar Jávirati Irodá-nak julius 3-án: Több napi aránylagos nyugalom után, ame­lyet mindenekelőtt az ellenség szenvedett súlyos veszteségei idéztek elő, az olasz had­vezetőség egyes szakaszokon /ugy a hegy­vidéken, mint a síkságon, offenzívakra szán­ta el magát. A heíyenMnt pergőtüzzé -foiio­zódott tüzérségi tevékenység a Montellotól a Piave torkolatáig terjedő fronton ellensé­ges előretöréseket vezetett be. Az utóbbi helyen az ellenség ugy köz­vetlen rohammái nyugat és dél felől, mint szállító eszközökkel a tenger felől hozott olasz gyalogsággal igyekezett benyomulni a folyó torkolati vidékére. Elkeseredett harc után, amely a sötétség beálltáig tartott, mindenütt visszavertük és rendkívüli vesz­teségeket szenvedett. Az olaszok csak Chiesa Nuovánál, négy kilométernyire San Dona dl Piavétói délke­letre a Síién való átkelés után íydták meg­vetni lábukat egy sziik területsávon a delta nyugati szegélyén. Tovább északra Censon­nál egy olasz ellenséges osztagnak a'zt a kí­sérletét, hogy csónakokon érje el a Piave keleti partját, tüzelésünkkel /meghiúsítottuk. Kevésbé egységesen, de szintén igen szivósan törtek előre az olaszok a hegyi fronton a Brentától kétoldalt. Az ellenség­nek mindama kísérletei, hogy itt a junius 15-iki harci vonalain tul tért nyerjen, meg­hiúsultak derék gyalogságunk megrendithe­tetlen állásain, még pedig részben már tü­zérségünk gyors beavatkozásának hatása alatt. Olasz hivatalos jelentés az offenziva megkezdéséről. Sajtóhadiszállás, julius 4. (Olasz leintés julius 3-áról). A Piave alsó folyásánál teg­nap egész sor előretörést hajtottunk végre és területet nyertünk az ellenség SZÍVÓS ellent­állása dacára. Az ellenség arra igyekezett, hogy a. részben elöntött terület minden elő­nyét kiaknázza. Körülbelül 1000 foglyai szál­lítottunk be, köztük 45 tisztet, számös gép­fegyvert, lövészámkmazsamt és mindénféle hadianyagot. A Qrappától északnyugatra le­vő vidéken az ellenséges ellentámadásnak vitézül ellentállottunk. A Lorenzo-yölgv felső végénél a IX. hadtest csapatai berendezked­tek a tegnap bravúros támadással elfoglalt állásokban. A foglyok száma 25 tisztre és 596 közemberre emelkedett. Ezenkívül sok gép­fegyvert és jelentős tömegű hadiszert zsák­mányoltunk. Az asiagoi fensikon francia osztagok Zolii vidékéről fényes rajtaütés után vissza­tértek állásaikba. A Val Dellán az utóbbi napok harcaiban a 9. és 10. „királynő dan­dárénak újból alkalma volt megmutatni meg ingathatatlan ellenállási erejét ésjiagv vitéz­ségét. A regioi dandár 45. gyalogezredének magatartása a junius 15. és 18-iki harcokban a Montellon olv fényes volt, l»ogv arról kü­lön kell megemlékezni. Német repülők kimenekülése az esztendei és seebrüggei kikötőből. London, julius 4. (Reuter.) Az alsóház­ban Lambert György megkérdezte a kor­mánytól, igaz-e, hogy Ostendéből és See­brüggéből junius 27-én német rombolók me­nekültek ki, noha a kikötőt elzárták és igy a német rombolók csak a holland semleges­ség megsértésével menekülhettek a Sebeidé­be. Macnamara válaszában kijelentette, hogy erről az eseményről nem tud. Lambert megkérdezte továbbá, vájjon Seebriigge és Ostende el van-e ugy zárva, hogy ellensé­ges rombolók se ki, se be nem tudnak men­ni. Macnamara kijelentette, hogy ah őz, amit a mult héten e kérdésről mondott, inást nem fűzhet. Ha azonban a tengerészeti vezérkar főnökével akar beszélni, akkor meg fogja neki mondani, miért nem hiszi, hogy ilyesmi előfordulhatott. Scheidemann cselekedeteket kövefel a béke érdekében. — Beszédét viharos helyesléssel fogadták. — Berlin, julius 4. A birodalmi gyűlés teg­uapi ülésén a költségvetés harmadik olvasá­sánál váratlanul érdekes vita támadt. Schei­demann, a többségi szocialista párt vezére, akit csak nemrég választottak meg a biro­dalmi gyűlés egyik alelnökévé, rendikivül hevesen megtámadta a kormányt és a had­vezetőséget. El/mondotta, hogy nemrég Mánnheiimban volt és látta, hogy ellenséges repülők bombákat dobtak le, megöltek szá­mos nőt és gyermeket. Követeli, hogy a birodalmi kormány kezdjen tárgyalásokat az ellenséges államokkal arról, hogy a front mögött való repülőtámadásokat megszüntes­sék. mert eeek csak embereket pusztítanak, de a legcsekélyebb katonai kárt sem okoz­zák. Scheidemann ezután ismét szóvátette Kühlmann államtitkár legutóbbi beszédét és hibáztatta, hogy a legfelsőbb hadvezetőség beavatkozik a politikába. Kühlmann kény­telen volt -meghátrálni a főhadiszállás előtt. Hok van az a polgárember, — kérdezte — -aki megmondja a nagyfőhadiszállásnak, hogy a világbékét, amelyet a német nép minél előbb kiván, katonai sikerekkel sohasem ér­hetjük el? Nem lehet tovább is csak ugy egyszerűen évekig hulzni a háborút. Köve­teli, hogy a kormány határozottan cseleked­jék a béke érdekében és ne tűrje, hogy a hadvezetőség túlságosan beleavatkozzék a politikába. Minden suszter maradjon a maga kaptafájánál! Ennek a kormánynak még a költségvetést sem tudják megszavazni. Scheidemann beszédét nemcsak a szo­cialista párt, hanem a centrumpárt is szinte viharos helyeslései fogadta. A centrumpárt is megmutatta, hogy hibáztatja a legfelsőbb hadvezetőség túlkapásait. Payer alkancellár megkísérelte, hogy védje a kormányt és a hadvezetőséget és -ismét hivatkozott arra, hogy ellenségeink kezdenek jobb belátásra jutni. A hadvezető­ség — mondotta — nem áll ugyan minden kritika felett, de nem szabad elfelejteni, liogy eddig mily sokat tett a német népért. Nincs ország, ahol ne volnának ellentéteik a hadvezetőség és a kormány között. A további vitában Scheidemann újból felszólalt és adatokkal bizonyította, hogy a hadvezetőség mily károsan avatkdzik bele a politikába. A hadvezetőség a hibás, hogy az ostromállapot még mindig fennáll és hogy a cenzúra egészen lehetetlen szélsőségekre ragadtatja magát. A kancellár fogadni akar­ta a litvánok küldöttségét, de a hadvezető­ség nem engedte. Ugyanez történt egy eszt küldöttségeg-1, mire ezek a küldöttségek az antanthoz -mentek. A német nép helyzete ilyen körülmények között folytonosan tűrhe­tetlenebbé válik. Scieidemann második beszédének is vi­haros hatása volt. Berlin, julius 4. A „Vorwaerts" Scheide­mann tegnapi beszédét az igazság offenzi­vájának mohija, ellenben a TaegHche Rund­schau, a Deutsche Tageszeitung és Neueste Nachrichten Scheidemann beszédét élénk kritikával kísérd. A bolsevikiek letartóztatták az archangelski kormányt Washington, julius 4. Fraucis, az Egye­sült-Államok jelenlegi Vologdában tartózko­dó nagykövete jelenti a hadügyminiszter­nek, hogy a bolsevikiek letartóztatták áz archangelszki ideiglenes kormány tagjait és a vologdai dumát is őrizetbehelyezéssel fe­nyegették meg. IHegszűnt a cseh-tót veszedelem. Bern, julius 4. Az itteni orosz követ fel­hatalmazta az Intelligenzblatt szerkesztősé­gét annak közlésére,'hogy az Oroszországot fenyegető cseh-tót veszedelem immár telje­sen megszűntnek tekinthető. Lévay József meghalt. Miskolcról jelen­tik a Magyar Távirati Irodának: Lévay Jó­zsef koszorús költőnk csütörtökön este 10 órakor Hunyadi-utca 6. számú lakásában meghált. A 93 éves költő 3 hét óta gyengél­kedett, de azért mindennap felkelt és Író­asztalához ült. Csütörtökön reggel már oly erőtlen volt, hogy ágyát nem tudta elhagy­ni, de azért egészen eszméleténél volt. Este fél tiz órakor elvesztett öntudatát és 10 órakor csöndesen meghalt. Utolsó költe­ményét a mult hónap elsején irta afe Isonzó •menti „Tárogató" cimü katonai lapba „Öröm tűz az olasz fronton" címmel. Temetése fe­lől eddig semmiféle intézkedés nem történt, afnig a budapesti irodalmi társaságokkal megegyezés nem jön létre. Azt hiszik azon­ban, hogy a temetés alkalmasint vasárnap lesz. í

Next

/
Thumbnails
Contents