Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-31 / 173. szám

Szeged, 1918. julius 31. ftKLMAG.Y AMMUSZA® 5 HiUsc is filsülii gorena — Elkészüli a Scultéty Sándor városi főszámvevő elké­szült az 1919. évi költségelőirányzati terve­zettel és azt a városi tanács el® terjesztette. A költségelőirányzatot, amely igen alapos és a város érdekeivel okosan számoló mun­ka eredménye, itt ismertetjük: Tekintetes Tanács! Szeged szab. kir. város 1919. évi közkölt­tógelőirányzatának tervezetét tisztelettel be­terjesztem. | (A költségvetés mérlege,) A költségvetés mérlegét a következőkben ismertetem: , .•>•, Kikdás Bevétel Hiány .1919 évi 9,484.151 7,918.533 1,565.618 K 1918 éói 8,076.111 6,823.164 1,252.947-K Az 1918 évi költ­ségvetés eredmé­nyével szemben több ... . 1,408.040 1,095.369 K A Költségvetési hiányként jelen tldezŐl 1,565.618 korona az előző évi 3,131.326 korona egyenes állatni adó után kirovandó 5 száza­lékos városi pótadóból nyer fedezetet, vagyis a pótadó mérvét az 1919. évre is változatlanul 50 százalékban irányoztam elő. Összehasonlító kimuíptás.) Az előző évek költségvetéseinek vég­eredménye szerint: Kiadás Bevétei Hiány 1913-ban 6,169.218 5,303.208 866.017 K 1914-ben 6,585.914 5,562.266 1,023.648 K 1915-ben 6,478.581 5,447.725 1,030.856 K 1916-ban 6.653.341 5,615.554 1,037.787 K 1917-ben 7,078.946 6,041.178 1,037.768 K 1918-ban 8,076.111 6,823.164 1,252.947 K 1919 évi elő­irányzat 9,484.151 7,918.433 1.565.618 K vagyis költségvetésünk mérlege állandó emel­kedést mutat. ? A( városi Sháztalrtásl /pénzügyi egyen,&nfi Ajyának megóvása érdekéből, a költségvetés reális összeállítására kiváló súlyt helyeztem, agy a bevételi, mint a kiadási tételek elő­irányzásánál szigorúan mérlegeltem a mai íhóhorus alakulatokat és számításaim min­den egyes tételénél erre figyelemmel voltam. (Főbb változtatások.) A bevétel városi átiratási dijból 100.000, tápéi réti földekből 54.090, fübér dijból 118.000, gőzfürdődijakból 36.000, állami keze­lés Alatti erdőkből; 128100(0, vigalmi adóbóBj 250.000, tandijakból 87.000 és az 50 százalékos városi pótadóból 238.000 koronával több és, más dijaknál 47.000 koronával kvesebb­A kiadás: a vízvezetékre 91.000, a gőzfür­dőre 66.000, a vágóhidra 101.000, a szivattyú­telepekre 30.000 a kövezési költségekre 46.000, irodai költségekre 77.000, hatósági munkaközvetítőre 14.616, rendőrök korpótlé­kára 5.000, rendőrök ruházatára 47..000, isko­lák fentartására 126.000, Somokyi-könyv­tárra 13.000, városi színházra 19.000, az uj­szegedi járványkórházra 17.000, köztisztaság* ra 30.000, a segélyalapra 30.000, a lovak élel­mezésére 56.000, előre nem láthatókra 317.000 koronával több és különféle címeken 76.000 koronával kevesebb, ', 'Hl (Indokolás.) A bortermelési adóból a városi háztar­tást illető jutalékban az 1918.' évi I. t.c. 13. §-a alaipján beszedési és kezelési költség fe­yJéjbeit /heikttllitermkint 2 koronávalj i04.OQ6j hektoliter után 128.012 koronát irányoztam elő. Ez a bevételi tétel uj jövedelmi forrást képez és háztartási költségvetésünkben első izben szerepel. A fübérdijak 118.000 korona, emelkedést mutatnak, mert az 1018. évben fühérdijakbóil befolyt öszeget 50 százalékkal felemeltem és egyben előterjesztem, hogy a fühérdijakat újból, a már felemelt dijak ala­pul vételével 50 százalékkal emelni, illetve ily értelmű javaslatot a közgyűlés elé ter­jeszteni szíveskedjék. Javaslat® melfogádá­sa esetén a mai 18.700 katasztrális holdnyi a fíris jiWő Ifi tiiifca. költségvetés. — kiterjedésű legelő a városi háztartás javára igy is csak 315.314 korona jövedelmet haj­tana, vagyis holdankint 24 korona 80 fillért, amely bevétel a mai marhaárákhoz, de még (kejvósíbéi van arániyban ,a tmai takarmányt árkhoz akkor, amidőn egy métermázsa szé­na 60 korona 80 fillér. A szegedi legelőkre a gazcfaközönség részéről sók a panasz, hogy rossz s igy el vagyok készülve arra, hogy a fübérdijak emelése a gazdaközönség részéről panasz tárgyát fogja képezni, d® egy kis szá­mitást téve merem állítani, hogy bármilyen rossz is a mi kö^iegelőnk, a jószágok kivál­tásával a gazdaközönség még mindig igen jó üzletet csinál, igy a fübérdijak felemelése nemcsak indokolt, hanem elsőrendű feladat. A vizvezetékljöyedelem cimén eltflrány/­zott összeg változatlanul maradt. Már a mult évben felhívtam reá a tekintetes Tanács figyelmét és javasoltam, hogy a mai vízve­zetéki dij szabály rendeletet módosítsa és a lakrászenkint megállapított dijfizeést török­je és helyette a fizetendő házbér arányában percenuális arányban állapítsa meg a vizdi­íjakat. ,Ez az előterjesztéseim élintézetlen, igy a vízvezeték is terhes tételként szerepel; háztartásunkban, mert a mai 107.548 korona vízvezetéki dij bevétellel szemben a beruhá­zásókkal 339.000 koronába kerül a vízvezeték íentartása, vagyis a város háztartása óven­kint a vízvezetékre 142.000 koronát fizet reá, holott mi sem természetesebb, hogy bár a vizmü üzeme haszonra ne dolgozzék, de a Jjferúházás amortizációját és) az üzemi ki­adásokat kepl, hogy fedezze. Miét is ismétel­ten kérem a tekintetes Tanácsot, hogy a vár ros anyagi érdekeinek figyelembe vételével a vízvezetéki dij szabályrendelet módosítá­sára tett javaslatomat sürgősen letárgy al­tatni sziveskedjék. A városi gőzfürdő után a bevételek 36.000 korona emelkedést mutatnák, a gőz­fürdő dij tételeknek emelése folytán. A fürdő­használati dijaknak ilyetén való felemelése dacára a gőzfürdő üzeme még igy is nagy deficittel nehezedik a városi háztartásra, a mennyiben a gőzfürdőbe befektetett beruhá­zást nem is számítva, az 1910-es költségve­tésben 65.390 koronával kell a gőzfürdő üzem kiadásaik pótojlni. A közvágóhíd után előirányzott bevétele­ket 25.000 koronával kellett apasztani, a mult évi előirányzattal szemben, dacára, hogy ugyanekkor a vágóhíd kiadásaira 101.000 ko­ronával többet kei'lett előirányozni. A vágó­faidi bevételek visszaesésének oka abban rej­lik, bogy az 1918. évi előirányzatban számol­tam azzal, hogy a felemelt vágóhiddijak fel­sőbbhatósági jóváhagyást nyernék, sajnos azonban, hogy az még a mai napig sincs vég­legezve és igy kénytelen Szeged város a vá­góhíd üzemére 72.000 koronát ráfizetni. Miért is kérem a tekintetes Tanácsot, kegyesked­jék sürgősen intézkedni, hogy a módosított ^ágóhiddif-szabályrendelet sürgősen élet be, léptethető legyen. Az állami kezelés alatti erdők jövedel­ménél 102.000 korona a bevételi emelkedés, részben a nagyobb kitermelés, részben a fa­árak emelkedése folytán. A színházi költségekből megtérítendő ki­adásokból 12.000 koronával több irányozta1­tott el®, mert a színházi helyáremeléssel kapcsolatban a színigazgató a fenti összeg­gel1 több térítésre köteleztetett^ A. vigalmi adóból várható bevételek cimén 250.000 ko­röna irányozhatott elő. Az e cimen előirány­zott bevétel megvalósulásához ma már két­ség nem férhet, mert a vigalmi adó szabály­rendelet életbeléptetése óta bevált eredmény biztos támpontot nyújt arra, A tandijaknál jelentkező 87.000 koronás bevételi többlet a zenedei és főgimnáziumi tandijak felemelé­séből állott elő. A mult évi előirányzattal szemben a ki­adásoknál mutatkozó eltérésekre röviden B csak annyit kívánok megjegyezni, hogy ezek a kiadási emelkedések majd kivétel nélkül mind a háborúval kapcsolatos árdráfíiAptsak­nak tudható be, amely szembeötlő arányban jelentkezik egynémely költségvetési cijm rovat alatt. Igy a vizmü kiadósai 91.000, a gőzfürdőé 66.0(00, a vágóhí'dé 101.000, a szivattyútele­peké 30.000, az irodai' költségeké 77.000, a. hivatali helyiségek fűtésénél 34.000, .a rend-, őrök ruházata 47.000, a népiskolák fűtése 31.000, az ovodák kiadásai 51.000, a városi köztisztasági kiadások 30.000, a városi sze­gényalap segítése 30.000, a városi lovak élel­mezése 56.000 koronával több kiadást ki­várni alá Jelentem továbbá, hogy előre nem lát­ható kiadásokra az 1919. évre 466.014 koronát irányoztam elő, amely kiadási tóté] a mult évre hasoncélra előirányzott hitelnél 317.000 koronával több. HIREK 000 — Kihallgatások a királynál. Bécsből jelentik: A király kedden a szokásos előter­jesztéseket meghallgatta, majd külön kihall­gatáson megjelentek nála a következők: We­ber altábornagy, Szvmay József ezredes, Kant Frigyes őrnagy és Handel százados. Kant őrnaky és Handel százados most tértek visz­sza hadifogságból és a királyné is fogadta, őket. Kant őrnagy kihallgatásánál a trón­örökös is jelen volt, aki tudvalevőleg a 17-ik 'gyalogezrednél, ahol (Kant őrnagy szolgál, ezredtulajdonos. — Kitüntetés. Szécsi Imre 5. honvédgyalog­ezredbeli honvédet az ellenség előtt tanúsí­tott vitéz magatartása elismeréseül a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Szepesi Impét^ a szegedi áHaími /szemkórház mellé további egy év tartamára másodorvossá ne­vezte ki. — Előléptetések. Pach Dezső 5. honvéd gyalogezredbeli főhadnagyot ^századossá, Krctsznay Béla és Kolozsvári Kiss Árpád 5. honvéd gyalogezredbeli hadnagyokat főhad­nagyokká, Kidon Slavik Viktor állatorvosi ^akadémikust a^ 1. (Ihonv^d lovastjüzés pótj­üteghez állatorvossá,' Domán László 5. hon­véd gyalogezredbeli önként belépett őrveze­ftőt címzetes tizedest tartalékos gazdászaltil tiszthelyettessé léptették elő. — Változások a piaristáknál. Most jelent meg a kegyestanitórendiek szokásos évi mu­tációja, amely szerint a következő. Szegedet érintő változások, vannak: a rend koirmánya az 1918—10. tanévre a szegedi városi főgimná­ziumhoz áthelyezte Niklos János, dr, Csaba Jenő, dr. Kerkai József és Langhammer Bé­la tanárokat. A Szegeden is ismert Zimányi Gyula a budapesti rendházhoz került, nem­különben dr. Révai József. Hogyor Józsefet Debrecenbe helyezték. i§— Halálozás. A Kolozsvárott elhunyt Sand­berg József egyéves önkéntes holttestét ha­zahozatják és 31-én délután 3 órakor helye­zik örök nyugalomra a zsidó temető cinter­móből. A temetésre délután fél 3 órakor vil­lamos' kocsi indul a Dugonics-térről. — Károly-kiráJy gyermektnyaraltaiás­Azon vendéglátó családok, amelyek Szeged város belterületére osztrák nyaraló gyerme­keket magukhoz fogadtak, igazolvány alap­ján a gyermekek részére kiutalt liszt és cu­kormennyiiséget Kc4lner Mór liszt?- és ter­ménykereskedésében (Feketesas-u. 20.) átve­hetik. Az igazolványok a magyar államvas­út tápintézetében (Boldogasszony-sugárnt lö^-Aö. szám) az I. emelet IV. számú helyi­ségében átvehetők. Egy-egy gyermek után a lisztmennyiségből a 6 heti időtartamra 10, a cukorból 1 kilót adnak ki. A nyaraiitatási mozgalom vezetője figyelmezteti a vendég­5 látó családokat, bogy amennyiben a gyermek

Next

/
Thumbnails
Contents