Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-31 / 173. szám

Szeged, 1518. juímií 31. DELMJAGYAROB8ZAJG 3 Kelemen Béla főispán akciója az uj kórház építéséért® A királyi pár őszi látogatásakor legyen az alapkő letétele. belügyminiszter leirata az uj kórház ügyében. — (Saját tudósítónktól.) Dr. Kelemen Béla főispán terjedelmes tanulmánynak beillő átiratot intézett keddien a kóiüiáz ügyében dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez. Az átirattal a főispán alapos előmunkálatok után uj és 'sikeresnek Ígérkező . akciót mdit meg az uj városi közkórház felépítése érdekében. Közli az átirat Wekerle Sándor beliigymiáiszternefk a főispánhoz legutóbb intézett leiratát, amely szerint Szeged az uj kórház építésénél a legmesszebb menő erkölcsi és anyagi támogatáson tul államisegélyben is részesülne. Az uj kórház alapjait a királyi pár őszi látogatása alkalmával helyeznék el! A polgármesterhez intézett átiratában a következőket mondja a főispán: Mindenkor nagv súlyt fektettem 'arra, hogv városunkban első sorban a közegészségügyi intézmények fejlesztessenek. A közkórház felépítése, a csatornázás és vízvezeték létesítése azok a feladatok, amelyéket véleményem szerint az egész lakosság együttes érdekéből minden egyéb közhasznú • alkotást megelőzően teljesítenünk kell. Korábbi főispáni rniüködésem idejéből ismerem az uj közkórház építésének előzményeit és mint Szeged város II. kerületének országgyűlési képviselője népgyűlésen is szorgalmaztam a kórház építésére vonatkozó közgyűlési határozatok végrehajtását. Tudva azt, ihogv Tóth János v. b. t. t. őnagyméltósága a legteljesebb jóindulattal karolja föl a magyar Alföld közegészségügyi érdekének szolgálatát és nagy előszeretettel, készségesen támogatja Szeged polgárságának közérdekű törekvéseit, az ő bélügyminiszterségének' ideje alatt hoszszabb, indokolt előterjesztést intéztem a kir. belügyi kormányhoz, mélyben kértem abbeli elhatározását, hogy a sz. kir. város által kijelölt területen, a Korb Flóris építész által készített, jóváhagyást nyert tervek szerint Szegeden állami közkórház építtessen. (A főispán felterjesztése a kórház ügyében.) Felterjesztésemben hivatkoztam arra, hogv Magyarország a (hivatalos adatok, de köztudomás szerint is mostohán. van ellátva kórházakkal és állami érdeket képez, hogy a szenvedők részére a gyógyuláshoz a segítés minden eszközével rendelkező intézetek kellő számiban használatra készen álljanak. Állami közkórház helyéül Szegedet ajánlottam .azért, mert a magvar állam fentartó ereje a magyarság, ennek gyökere pedig az a nép. amely az ősi Pusztaszer vidékén települt le és ezer év minden viharán át magyar maradt, az a nép, amely a nagv magyar Alföldön lakik: első sorban tehát a magyar Alföldnek kell megadni minden eszközt, ami életerejének megőrzésére -szükséges. Fokozott állami érdek ez a mi időnkben, amikor a most dúló háborúban a legnagyobb vérveszteséget a magyarság szenvedte. A magyarság ne Legyen kénytelen közegészségi, népjóléti és általában állami intézetek után nemzetiségi vidékre vándorolni, hanem ellenkezőleg a nem magyar anyanyelvű honpolgárok közöttük találják meg azokat az intézményeket. amelyekre fejlődésük érdekéhen szükségük van. A magyar Alföldnek s általában a Délvidéknek természetes és évszázadokon keresztül fejlődött középpontja Szeged, 120.000 •lakosával az országnak Budapest után legnagyobb és legnépesebb városa. Különösen azért is ajánlottam az Alföldön már nélkülözhetetlen, nagyszabású állami 'gyógyintézet székhelyéül: Szegedet, inert a kivitelre teljesen kész tervek állanak rendelkezésre, ugy, hogy az épités késedelem nélkül, azonnal megkezdhető. ' Vázoltam ezután a jelenlegi közikórház siralmas, szégyenletes állapotát és röviden ismertettem a Korb Flóris épitész, az ország egyik legkiválóbb kórházépitő szakemberének terveit, amely tervekért a drezdai egészségügyi kiállításon a gazdasági kivitelért nyert elismerést, jeleztem, ihogv az előmunkálatok annyira készek, hogv a kivitelre az árlejtést késedelem nélkül ki lehet irni, hogy az épitést házilag megkezdeni lehet. A közkórház építésének és fen tartásának pénzügyi vonatkozásai tekintetében a következő adatokat csoportosítottam; a) Ha a város építi fel a kórházat, ugy kétségtelen, hogv a város a beruházáshoz nagyobb állami segélyre számithat; ebben az esetben az állam háztartását terhelné a segélyül adott tőke, továbbá a vagyontalanok után fizetett napi ápolási di.i. b) Ha ellenben a város által már kijelölt 25 hold területen állami kórház épül, okszerű beruházással és házi kezeléssel jelentékeny' megtakarítás érhető el. Ennek mértékére nézve a városi közkórház legutóbbi kísérletének eredményéiből felemlíthetem, hogy a maximális árnál 20 százalékkal értékelés mellett 7031 korona értéket képviselő termesztményeket öt holdas kísérleti területen 2716 koronáért állították elő az 1917 évben, tehát a háborús munkabérek mellett, ami — dacára, hogy a termés egy részét a viz elpusztította — igy is 4314 korona megtakarításnak felel meg. A kórház helyéül kijelölt területen 13—15 holdi fog. gazdasági művelésihez rendelkezésre állani a sétatereken kívül; ez a terület bőven elegendő ahoz, hogy a kórházat még kifejlesztés után is ellássa konyhai terményekkel és a szükséges takarmánnyal, de a célra Iközlegelő és terjedelmes bérföldek is rendelkezésére állanak. c) A jobbmóduak elhelyezéséhez tervbe vett külön pávilon, továbbá a rendes pavilonok külön osztályai olyan bevételeket biztosithatnak, amelyek a beruházási tőké törlesztését fedezik. Húsz külön szoba minimális napi tiz korona ár mellett is 360 ápolási napot számítva événkint 72.000 korona bevételt jelent. Ezen érveléssel javasoltam, hogv Szegeden az állam a meglevő Korb-féle tervek szerint állami kórházat építsen inkább, mint magas államsegélyt adjon a város közönségének városi kórház építéséhez. {Wekerle a, szegedi kórházról.) Az állami kórház létesitése érdekében tett ezen felterjesztésem elintézéséül Wekerle Sándor m. kir. miniszterelnök, belügyminiszter ur a következő leiratot intézte hozzám: Szegeden uj kórház létesitése tárgyában tett előterjesztésére értesítem Méltóságodat, hogv a legteljesebb mértékben méltánylom azokat az okokat, amelyekkel Méltóságod az uj kórház létesítésének szükségességére rámutat. r i. . i IS Meg kell azonban jegyeznem, hogy a kórházak hivatása a szorosan vett, betegellátáson kívül a székhelyül szolgáló város lakossága egyéb egészségügyi érdekeinek előmozdítására is kiterjed. Ennélfogva kívánatos, hogv ugv a kórház, mint a vele összekapcsolható intézmények (járványkónház, fertőző betegségek elleni küzdelem, megfigyelő, fertőtlenítő intézet, mentő szolgálat stb.) a város tulajdonában és hatásköre alatt maradjanak. Ezért előnyt kell adni annak a megoldásnak, hogy a kórház törvényhatósági jelleggel .birjon s állami kórház csak ott létesíttessék, ahol ezt egyéb nyomós okok parancsol ás a követelik. Ezeket a szempontokat tartva szem előtti és hivatali elődömnek leiratában elfoglalt álláspontját magamévá téve arról is értesítem Méltóságodat, hogv a város közönségéi a legmesszebb menő erkölcsi, sőt hivatalbeii elődöm által kilátásba helyezett anyagi támogatásán túlmenő államsegélyben vagyok hajlandó részesíteni az esetbén, ha a város legalább is az 1910 évi 831 szám alatt hozott határozatának megfelelő anyagi áldozatot meghozni hajlandó. < Az állami támogátás mértékére nézve azonban csak akkor fogdk állást foglalhatni, ha a város közönségének a kórház létesítése ügyében hozott határozatával együtt azí évekkel ezelőtt jóváhagyott építési tervek alapján a változott épitkezési viszonyok figyelembevételével uj költségszámítások terjesztetnének fel. Végül megemliteml még, hogy azok a gazdasági előnyök, amelyeket Méltóságod a telek jövedelmezőségére nézve felsorol, a város kezelésében is kihasználhatók, sőt a város meglevő szervezetével talán még jobban, mint állami kezelésben s az igv élért előnyök a fentartási kiadások apasztásával akkor is az országos közérdeket szolgálnák, íha a kórház mint városi intézmény létesülne. Megköszönve Méltóságodnak az ügy érdekében tanusitott meleg érdeklődését, ezúttal arra is felkérem, hogv a város közön-, ségét az elmondottakban vázólt irányban tájékoztatni, az ügyet továbbra is figyelemmel kisérni szíveskedjék s a kórházkérdés rég húzódó ügyét minden rendelkezésére álló eszközzel megoldáshoz juttatni igyekezzék. Budapesten, 1918 évi julius hó 19. Wekerle. Amidőn nagyságos polgármester urat és polgármester ur utján a szab. kir. város közönségét Wekerle Sándor belügyminiszter ur őnagyméltóságának a városi közkórház ügyében hozott ezen döntő elhatározásáról örvendetes szívvel értesítem, közölni kívánom azt iis, hogv a városi 'közkórház építési ügye épen akkor jutott ilyen előre haladó stádiumba, amikor a felséges uralkodó párnak Pozsonyban időzéséről, az ottani király 'látogatási napokról olvastam az emelkedett szellemű közleményeket. (A királyi pár Szegeden.) , Most már Nagyságod kezébe teszem le ezt az ügyet; számitok arra, Ihogv a város vezető értelmiségével és a törvényihatósági bizottságon kivül az érdekelt lakosság mindegyik társadalmi osztályával egyetértő tevékenységgel megvalósítani méltóztatik az összes társadalmi osztályok elsőrendű érdekét képező kórház felépítését, annak huzavona nélküli gyors megkezdését és meg fogja találni a módot, ihogv amikor évtizedes tervezgetések, tanácskozások és elhatározások után ily nagyszabású intézmény épitését megkezdeni sikerül, ez a messze időkre kiható szociális alkotás a felséges uralkodópáh nevéhez füzessen, s amikor az épület első téglája elhelyeztetik, ez legyen az a ritfka, kivételes alkalom, amikor a királyi párt meghívásunk folytán városunk falai között alattvalói hódolattal üdvözölhetjük. Meg vagyok győződve arról, hogv vár o-t sunk minden polgára belátja, hogv a közkórháznak felépítése valódi szükséglet és tovább nem halasztható közérdek, mert a közegészségügy olv főfontosságu kérdés, amely a legnagyobb áldozatra érdemes1. Kétségtelenül mindenki elősegíteni és ódaadó buzgalommal támogatni fogja a városi hatóságnak oly irányú kezdeményezését is. hogv a mí fejlődő, nagvjövőjü. tősgyökeres magyar városunkat, Szegedet, az Alföld metropolisát és annak derék, miunkás népet a felséges uralkodó párnak méltó keretekben mutathassuk be. Azt hiszem, ia későbbi nemzedék előtt is becses enriékii lesz az a ritka kivételes alka-