Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)
1918-07-04 / 150. szám
4 ©MMAiGYAKÖKiSZAG Szeged, 1918. julius 4. most megint előttünk vagy és nem mögöttünk. Messziről, a távoli szirtek hátáról ide [hallatszik egy-egy morajló ágyuszó. Mementó... És emlékezem. Június 8-án lecsusztunk a Piave mellékére. Parancsnokunk N. százados volt. Vérbeli katona, kemény, komoly szegedi ember, akinek egyetlen vágya, ambíciója végrehajtani a parancsot ugy, amint azt a harcászati érdekek minden körülmények között megkövetelik. A fürge olasz repülők elől nappal takartuk magunkat. Éjjelenkint keményen dolgoztunk. Junius 14-rőí 15-re virradó éjjel kellett megkezdenünk a csapatok átszállítását. Addig alig aludtunk naponta egy-egy órát. 15-én reggel két órakor megkezdődött •a tüzérségi előkészítés. Csattogtak az ágyuk. Összeolvadó, őrületes bömbölet zúgott a part mellékén innen és tul. A mieink gyönyörűen dolgoztak. Az olaszok tul akarták licitálni a mieinket és az elhallgattatásuk a reggel 5 óra 40 perckor megkezdődött átszállás alatt még nem sikerült. Ez azonban nem volt akadály a mi részünkre és mint az automaták teljesítettük a parancsot. Felugráltunk a pontonok mellől és a beszálló csapatokat, muníciót, élelmiszert a golyózápor alatt vittük át dagadó izmokkai, elszánt erőfeszítéssel, vad kíméletlenséggel. Valami titáni lélékerő tükröződött vissza az emberek arcán, amint a másodpercenként 2 méter 90 centiméter sebességgel rohanó Piave vize fölött csattogva szárnyaltak az evezők. Délig mint a fekete rajok loholtak a pontonok a két part között. Ezrek és ezrek nyomultak már előre a Montellon alul és mi ebben az áradatszerü előretörésben megkezdtük építeni délután az első hidat. A munkánkat büszke örömmel fejlesztgettük, amikor egyszerre az ár mint valami fekete, nagy koporsókat, dühödten hányva, vetve sodort lefelé egy háromrészes pontont, amely nekivágódott a hidunknak és eísodörta. Közben sürü zápor szőtt a viz fölött ködös hálót és mi az éjszaka alatt uj hidépitésbe fogtunk. Az erőnk fogytán volt, hisz nem emberi volt az már, amit végeztünk és az éjszaka sem kedvezett, a golyók is őrölték a jó fiukat, reggelre •megint csak az evezéshez fogtunk. De csak délig eveztünk. Délután csak megépítettük a hidat. Soha olyan büszkék nem voltunk még, mjnt amikor a hidon átrobogott az első csapat. Most íetlélekzettünk. Gyönyörűség volt nézni, hogy az elkényeztetett, többnyire pesti gyerekekből álló szappőrök mily boldogan simogatták a verejtéktől gyöngyöző homlokukat. »Nem törődött senki sem most már azzal, hogy közöttünk haláltosztó golyók röpködtek. süvöltőitek. Kész a hid!... Aztán ismét rémesen zuhogott a zápor, a viz pár óra alatt 1.40 centimétert emelkedett és a gyorsasága másodpercenkint őrületes sebességre 3.70 méterre nőtt. Éjféltájon egy hatalmas reccsenés... Szinte összeborzadtunk. Mi volt az? Mint az őrültek rohantunk a hidhoz. Akkor már magával emelte az ár. A piszkos, romboló viz. Ismét kezünkbe vettük az evezőt és igy küzdöttünk egy hétig. Közben többször megépítettük a hidat, ámde vagy az olasz lőtte össze, vagy ismét elsodorta a viz, néha nagy, bizonytalan tárgyak, hidalkatrészek. És mindeme elképzelhet len nehézségek mellett mindent . átszállítottunk. Embereket, állatokat, lőszert, -élelmet, visszahordtuk a sebesülteket és vetélkedtünk egymással erőben, 'kitartásban és csak akkor rebbent meg a szivünk, amikor közülünk egy-egy áldozatkész jó bajtárs élettelenül fordult a habokba. Hősök voltak a fiuk mind. Hősök, akiknek, minden egyesnek, aranylapra való a neve. A veszteségünk, 110-en voltunk ennél az átkelési pontnál, fájó, aránylagos. Elhulltanak legjobbjaink. Nem csoda. Qázzal is lőttek bennünket... A hetedik nap — Istenem, ugy felkorbácsolódik a szivem, ha rá emlékezem — jött a parancs. Vissza!,.. És két irtózatos éjjel, amilyen Dante poklában sem lehet különb, áthoztunk mindent. Mindent, ami tőlünk odaát volt. Át a hadosztályunk legutolsó emberét is. Ezt 23-án reggel hét órára végeztük el. Igy történt. Most ismét a régi állásunkban vagyunk. És mi, megfáradt emberek pihenünk. Élvezzük a csöndet és hazagondolunk. Vájjon otthon áldást osztott-e az ég azért a sok nagy szomorúságért, amellyel itt átkossá tette a Piavét, a bosszúálló olasz folyót, amely azért épen olyan drága most nekünk, mint a magyar földhöz simuló Tisza, hiszen magyar fiuk örök álmát ringatta haragjában is. Milyen szép mégis az élet, ha elsimult mellettünk az elmúlás borzongató vihara. K. J. Jflncs főbbé gumnihiásiy. Rongyos és használhatatlan kerékpár külső gummiját vigye felújítás vegett nÍDV pílU varrógép kerékpár és ULiI\ I L^ML* gramofon raktárába. Szeged, Kiss-utca Keleti-palota. Korzó Mozi R.-T. TELEFON 11 -85 a Igazgató: VASS SÁNDOR. TELEFON: 11-85. ••• Cütörtökön julius 4-én Mária Ca>mi felléptével A márványszivü asszony aagy dráma 4 felvonásban. Rendes helyárak. Kedvező idő esetén a 9 órás előadás a nyári helyiségben lesz megtartva. Előadások 5 7 és 9 órakor. Az angolok vérszemet kaptak a legutóbbi magyarországi és ausztriai eseményekfői. — Ausztria összeomlásában reménykednek. Bécs, julius 3. A Neues Wiener Jouraaí jelenti Hágából: Az ausztriai és magyarországi legutóbbi események nagyban hozzájárultak ahoz. hogv Angliában a háborús kedvet emeljék. Ausztriában a kenyéradag hirtelen leszállítása az angolokban már-már azt a hitet ébresztette, hogv a négy év óta tartó blokádnak megvan az eredménye. Oiy sok csalódás után most ismét azt remélik, hogv Ausztria a jelenlegi krízist nem fogja túlélni és hogy elkerülhet ellen Ausztria Öszszeomlása, ha az antant blokádpoütikájár még néhány hónapig folytatja. • Németek és angoSok eszmecseréje a békéről Svájcban. Bécs, iulius 3.. A Tele génien Kompagnh' jelenti Baselből: A Baseler Natiórtalzeitmg irja, hogv magasállásu német és angol személyiségek Svájcban ujabb békepuhatolódzásokat végeztek. Csütörtökön egv kiváló diplomatának a neve alatt az angol politikának egv képviselője volt jelen Baselben több kon zulátusj személv kíséretében. A bolsevikiek legyőzik az ellenforradalmat. Rajajoki, íionn-orosz határ, julius 1. A Pétervári Távirati Ügynökség a finn határon álló csapatokkal is közölte azt a jelentést, hogy a cseh-tótokat megverték és azok az Uraiba menekültek. Az egész elleníorikidalom leverése a legközelebbi riapok kérdése. Hazug olasz híresztelések flottánk veszteségeiről. — A Szent Istvánon kivtil minden hajónk harcképes. — A Magyar Távirati Iroda jelenti: Nemcsak az olasz lapok, hanem Olaszország hivatalos helyei is, igy pl. a tengerészeti miniszter, nyilatkozataikban annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy olasz torpedótámadások következtéijen a legutóbbi két hónap alatt az osztrák és magyar tengerészet három vagy hadihajója sülyedt el, még pedig az egyik a (irülo motoros torpedónasaáÁjiak Póla elleni, támadása- alkalmával a másik kettő a motoros torpedónaszádoknak a dalmát szigetek közelében végrehajtott vállalkozása alkalmával. Az olasz tengerészeti miniszter egy beszélgetés alkalmával azt állította, hogy Verudánál, Póla közelében, hajórbnesokat láttak, amelyek semmiesetre sem lehettek a Szent István roncsai, mert ez súlyosan megsérült és oly rövid idő alatt lehetetlen volt elérnie az emiitett helyet, hogy azután ott elsiilyedjen. 'Az olasz lapok és az olasz hivatalos helyek adatai teljesen koholtak, helyesebben hazugak, kivéve a mi illetékes helyeink által jelentett elvesztését a Szent István hajóinak, mert az olasz tengerészeti miniszternek repülőgépek földerítése alapján kétségtelenül meg lehetett bizonyosodnia, hogy a Szent István kivételével a magyar és osztrák tengerészet valamennyi hajója ütközetre készen, a hadikikötőben vein. ElÜlSlItí IlllBllil WMÉ I Előkészít gimnáziusi, reál, keresJ kedelmi, polgári iskolai nsagán-, javító-, pót- és különbözeti vizsgálatra továbbá gép-, ggor=.. és szépírásra, könyvvitelre és levelezésre. Gyönge tanulók korrepetálása Értekezni d. u. [3—6-ig Szeged, Petőfi-utca 8 szain I. emelet 4.