Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-23 / 166. szám

0zeged, 1918. julius 23. DEDMAG Y AROKSZA® 7 — A Borsszem Jankó. Molnár Jenő és Bér Dezső lapjának julius 21-iki száma a szokottnál is gazdagabb, vidámabb tartalmú. A legfrisöbb események pampára® torzított képét találja az olvasó. A szövegrészből Bechtold kapitány, Szaru Tamás, Gács Demeter, Gosztonyi Ádám, Jászai Horváth Elemér, Molnár Jenő, Somlyó Zoltán és Vértesi Gyula írásai, aZ illusztrációk közü(ll Feiks Jenő, Fodor IAszló, Garai Ákos, Mülbeck Károly, Pólya Tibor és Zorád Géza művészi rajzai emelkednek ki. A Borsszem Jankó egyes számának ára 80 fillér. Előfizetés egynegyed évre 10 'korona. Kiadóhivatal: V., Józsel-tér 13. A franciák ki akarták erőszakolni a döntést az Aisne és Marne között — Vasárnapi hivatalos jelentések. — A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből: N ágy főhadiszállás, julius 21. Rupprccht trónörökös hadcsoportja: Az Ancre mellett heves tüzérségi harcok után Beaumon t és Hamel között angol gyalogsági támadások következtek, amelyek az ellenségnek nagy veszteségeket okozva, visszautasítottunk. Ép ugv meghiúsultak az angoloknak este Hebuternetől keletre és délkletre indított támadásai. A német trónörökös hadcsoportja: Az 'Aisnetől északra az ellenség helyi támadásokat indított Nouvron és Fontenoy között, a melyeket mi ellentámadással elhárítottunk. Az Aisne és a Marne között az ellenség tegnap uj hadosztályok harcba vetésével megpróbálta a csata eldöntését kicsikarni Az ellenséget visszavertük. Nagy veszteségeket szenvedett. Két nehéz harci nap után tegnap csapataink támadó ereje ellentámadásokban újra teljesen érvényesült. Csapataink alkalmazkodtak az ellenségnek a tüzérségi előkészítés mellőzésével a páncélkocsik tömeges harc bavetésére alapított módszeréhez, amely kezdetben meglepte őket. Az éj folyamán az ellenség által meg nem zavarva, védő vonalainkat a Chateau-Thierrytől északra és északkeletre levő terepre vontuk vissza. A Marne déli partján az ellenség a részünkről az elmúlt éjjel kiürített állások ellen tegnap délelőtt négyórás tüzérségi, előkészítés után sürü tüzfedezet mellett és számos páncélkocsival egységes támadásokat intézett, amelyek az üres állásokon mint céltalanok, füstbe mentek. Az északi partról részben oldalozóan vezetett tüzérségi tüzünk az ellenségnek veszteségeket okozott. Reimstól délnyugatra is nagv erőket vetett támadásra az ellenség. A Marne és az Ardretől északra levő terep közt elhódított állások ellen. Az angolok jöttek itt segítségre a franciáknak és az olaszoknak. Tüzünkben és az ellenlökéseinkben a támadások az ellenség nagy vesztesége mellett meghiúsultak. Ludendorff, első főszállásmester. A 8-ik hadikölcsön eredet^ feltételeken Jegyezhető a hivatalos aláiró helyen: bank- és váltóüzletében Széchenyi-tér, a Városházzal szemben. A Magyar Távirati Irodának jelentik. Hivatalos jelentés, kiadatott 1918 julius 21-én: A Zúgna -gerincen ellenséges rohamcsapatokat részint tüzünkkel, részint kézigránátharcban visszavertünk. Asiagonál angol előretörések meghiúsultak. Az albániai harcok lassanként a FelsőDevail-völgy és a tenger közötti egész szakaszra kiterjednek. A vezérkar főnöke, A boüsevikiekre kedvezően fejlődnek a harcok az Uraiban és a Volgánál. Moszkva, julius 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A maximalista lapok közlése szerint Uraiban és a Volgánál az ellenforradalmárok elleni hadmüveletek a bolsevikiekre kedvezően fejlődnek. A hadosztályparancsnok jelentése szerint a szovjetcsapatok F;lopovo állomásnál egy öt ágyúval támadó 3500 főnyi osztagot visszavertek, 150 kozákot, köztük 29 tisztet elfogtak, egy ágyút és nyolc gépfegyvert zsákmányoltak. KÖZGAZDASÁG oooo Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk: Az irányzat ma elgyöngült. Bécsből gyöngébb jegyzések érkeztek, miáltal a spekuláció sitett papírjait eladni. Magyar Hitel 1329—27, Osztrák Hitel 902—891, Agrárbank 1043—62, Fabank 962—53, Kereskedelmi Bank 5770—90, Leszámitolóbank 819— 14, Magyar Bank 957—51, Salgótarjáni 1156, Urikány 840—34, Rimamurányi 1117—1100, Schlick 480—85, Államvasút 1012—07, Közúti 788—72, Városi vasút 318—22. Országos vásárok Szegeden. Szegeden az idén bárom országos vásár lesz még és pedig: julius 28-án, október 6-án és november 24-én. ; Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid á ra k ! Órákban és ékszerekben nagy raktár. -.v.\ FISCHEB K, .*.•.*.Korzó-kávéház melleit. Kint; többé pimihiíny. Rongyos és használhatatlan kerékpár külső gummiját vigye felújítás vegett Hf^RV FHF varrógép kerékpár és I l^i&JFÍu jr.amnfon rak íáeAha. illett* t } í • I < l g-aaiofon raktárába. nn ww Veszek napi árban minden menyflgl" # nyiségben, idei pergetett. Fekete boisoi, fahéjat, szégfüszeget, szerecsendióvirágot. Ml tázott árajánlatokat kérek. STFM^HF A terményiroda. Szeged, Feketer»- sas-és Kigyó-utca sarok. Telefon 10-90. Bútor- és épületasztalos készít mindenféle BÚTOR- és ÉPÜLET-MUNKÁKAT, ÜZLETBERENDEZÉST DOBÓ, hadirokkant assztalos, T>karéktár-u. 2. ismét fenakadás nélkül a „ legjobb kivitel mellett GALLÉRT, KEZE KŐT, INGET STB. korlátolt mennyiségben vállal Dugonics-tér 1., Kosuth Lajos-sugárul 10. és Felsőtiszapart 22. szám alatt. MOZI. oooo A moziipar államosítása. A magyar kormány a mozgófénykép-ügy országos rendezése címen tör vény javas latot terpesztett (tuidlvjajlievíjliejg a , képviselőház) 61$. Ez a javaslat cxisztenciájukban támadija meg a mozgófényfcép-váillalatakat, — egyszerűen a mozgófénykép-ipart konfiskálja. A törvényjavadlat szerint mozgófénykópüzemekot a jöfc vőben csak községek létesíthetnek ós tarthatnak fönn, a mozgófénykép-mutatványi iengqId^/yjek .aj töfrvényj/avtasliaiti életbeléptetésének napjától két év leteltével, minden kár téri tésr re való igény néölkül megszűnnek. A kormány a moziüzemeket községesiteni a/karja, a filmek termeOését s a velük való kereskedelmet pedig állami ellenőrzés alá akarja vonni, nemcsák pénzügyi szempontból, hanem azért is, mert az állami közérdék védelmében gátat akar vetni az üzleti éMimesség elé, ahol ez a közerfcölcsisóget, vagy éppen a társadalmi rendet veszélyezteti. A itarvényjavaisilat készítője nem ismeri a ímozgófénykétpsstiáházl-üeemekí \ "jtechjnfilkáijlát,/ mert ha isimerné, tudnia (kellene, hogy a mozgófónyképszámMzak legnagyobb rósz© bérház zakbatn nyert elhelyezést, a tulajdonosok 25— 30 éves szerződéseket voltak (kénytelenek köt* ni a bérházak tulajdonosaival, egyes üzemek 7—800.00fl( koronás átalakítási mulnfcált vél-; geztettek és egyúttal kötelezték magukat arra, hogy a hosszúlejáratú 'szerződésűik letlelténék időjében az épülieteikiet éppetni ugy viszszaálil&tják, mint ahogy azokat eredietiflieg átvették. Az igy befektetett tőke az egész országba® meghaladja a milliárdot. Ami a községek részére uj pénzforrás nyitását illeti az egyértelmű a mozgókép-ipar tönkrététélével. A községek nemerak nem éli vezhetiik majd azokat a bevételeket, amelyeket a jeienllégi tulajdonosok vigalmi és egyéb adóik, engedélyek és más közterhek cimén a községi pénztárba fizetnek, hanem a legtöbb esetbein a vállalkozás deficitjét is kénytellenek lesznek viselni. A mozgókép-ipar egyéni ötleteket, 'szakismeretet, izlést, üzleti éülalmességet és sokszor ötletszerű oily áldozatkészséget követel, amely községi, bürokratikus vezetés mellett lett sem képzelhető. Hia a javaslat törvényierőre emelkednék, nemcsak a mozgóképszínházakat, hatnetm a most megindult magyar filmgyártást is tönkretenné, mert a filmgyártás! !fle!lendüElésének alapféltétele a szabad verseny. A községesátés teljesen megszünteti a szabad versenyt. A községi mozik ugyanis versieny málkiül állanak. 'Nem veszik műsorra a nagyobb anyagi áldozatot- igénylő magyar filtméket, még akkor seim, ha azoik bemutatása elengedhetetlen hazafias ,és kukturállis kötelesség is. Érdekes eset erre, hogy a temesvári városi mozgóképszánházak még a mai napon sem mutatták be a király koronázásáról készült filmifeövétieit, noha ez az ország minden legkisebb zugában bemutatásra körülit,, csak azért, mert ennek kölcsön dija a rendesnél nagyabb volt, pedig Iköztndhmásu volt, hogy az ártöbbletet a Hladlsegéöyző Hivatal kapja A mozgókópvállalíatofc községasitésíe esötón, a jelenleg fennálló verseny mlegszümése folytán a magyar flllmgyártás nemcsak exportját volna kénytelen teljesen megszüntetni, hanem a kölosöndijak leszorítása miatt a csekélyebb költséget igénylő, tehát alacsonyszinvonallu filmeket llesz kénytelen előállítani. A községi mozik pedig (kizárólag a selejtes minőségű IküOlföidii filmek importjára lesznek ráutalva s ezzél megszűnik a magyar mozik nemzeti jellegé, erköllcsnemesátő hatása. Felelős szerkesztő: Pásztor JőcmI. Kiadótulajdonos: Véraay L.