Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-19 / 163. szám

Szeged, 1918. julius 19. DÉJJMAGYAROBSZAG R köztisztviselők adósságainak konvertálása. — 150 millió szükséges a rendezésre. — (Saját tudósitónk tói.) Á Délmagyarország csütörtöki számában ismertette röviden Po­povics Sándor pénzügyminiszter törvényjavas­latét a köztisztviselők adósságának rendezé­séről. Most, amikor az. egész javaslat előt­tünk áll, részletesebben szólhatunk hozzá. A törvény megokolása szerint a tisztviselők gondtalan megélhetésére Az államinak, mint munkaadónak van e'sŐsorbffn szüksége, mivel csak anyagi gondoktól mentes tisztviselőtől követelhet, az állam tökéletes munkát. A tör­vényjavaslat intenciói szerint tehát az állam nem térbet ki a jövőben az élői, hogy a tisztes megélhetést biztosítsa a tisztviselők részére. Mért nem elegendő a megterhelt kis fizetése­ken könnyíteni, hamm a .kisfizetésűket oly arányban kell emelni, hogy azokból meg is lehessen élni. A törvényjavaslat szerint a tisztviselőkön kétféle módon óhajt a kormány segíteni. Az egyik az, hogy régi adósságaikat 4—6 percent­tel olcsóbb feltételek mellett .konvertáltathas­sák, a másik, hogy a tisztviselők további el­adósodását lehetetlenné tegyék. A mód ez utóbbira az, hogy a tisztviselők járandóságait jövőre végrehajtás alá nem. lehet vonni, illet­ve azok más követelések fedezetéül igénybe nem vehetők. A javaslat szerint ugyanis a tisztviselők, akiknek adósságait az állam a Pénzintézeti Központ utján rendezteti, ujabb hitelt, illetve kölcsönt, csak a Pénzintézeti Köz­ponttól nyerhetnek, mert minden más hitele­ző elesik áttól a jogtól, hogy követelését .bí­rói utón behajthassa. A javaslat alapján nyújtandó kölcsönök­höz, illetve ezelk nagyságához valami nagy szociális megértés nem fűződik, mivel az, aki tisztában van azzal,* hogy mily szédületes életküzeleimen mennek keresztül a. tisztvise­lők, az a 2400 korona után nyújtandó 10 per­centé®, azaz 240 koronányi hitelt, avagy a .3000 koronát meg nem haladó 20 percentes, azaz 600 korona hitelt valóban igen-igen gyönge hitelnyújtásnak fogja elismerni akkor, amikor ma 240 koronáért rendkívüli esetet kivéve: egy csecsemőt sem lehet eltemetni és 600 koro­nából ismét rendkívüli esetet véve: egy ope­ráció költségeit sem lehet fedezni. Mitévő le­gyen tehát, egy olyan tisztviselő és ilyenek számszerint legtöbben lesznek, aki a fizetése 50 percentjéig a Pénzintézeti Központ kezé­ben van és az emiitett összegeken felül a ja­vaslat értelmében sehonnan több segélyhez, illetve kölcsönhöz nem juthat. A. kodifikál ókat ennél a pontnál vezethet­te az a jóakarat, hogy nem szabad a tisztvi­selőknek több adósságot csinálni, azonban en­nél a buroknál megfeledkeztek arról, hogy a 1 tisztviselők egész eddigi élete nem a gondta­1 lanságra voll alapozva, hanem a legkiáltóbb nyomorra. És ezt a nyomort a mai rettenetes árak mellett ki kölcsönökkel, konvertálás ut­ján felszabaduló apró összegekkel nem lehet kényelemmé, gondtalan életté átvarázsolni. Ez a nyomor kisérni fogja a tisztviselőket, mind­addig, amíg a nyomorúság . jármába lesznek hajtva. A törvényjavaslat utján az eladósodott tisztviselőknek az az előnyük meglesz, hogy adósságaik konvertálásával kapcsolatban egyetlen hitelezővel, a Pénzintézeti Központ­tal fognak szembe állani. Azokat a •követelé­seiket, amelyeket végrehajtási foglalás, en­gedményezés, elzálogosítás vagy hivatalból való levonás kedvezménye alapján a jelen tör­vény életbeléptetése előtt jegyeztek fél a hi­vatali járandóságokra, a feljegyzés rangsora­iban, a többi Ikövetelésit pedig tőkeösszegük arányában egymás között egyenlő rangsorban •kell a rendelkezésre él ló kölcsönösszeg erejéig kielégíteni. A Pénzintézeti Központ által nyúj­tott kölcsön feljegyzése után a. mór emiitett követeléseket az adós hivatali járandóságaira többé érvényesíteni nem lehet és amennyiben a hivatali járandóságokra fel voltak jegyezve, feljegyzésüket törölni kell, tekintet nélkül ar­ra, hogy ezek a követelések kielégítést nyer­nek-e a Pénzintézeti Központ által engedeí­mezett kölcsönből vagy sem. Az adós halála esetén, /a hátramaradottak ellátása érdekéf ben a kincstár is obiigóba lép és a rendezés mOiSt és a jövőben nyújtandó kölcsönök erejéig a kincstár terhére és veszedelmére történik és ez az obiigóban maradás a kincstárra néz­ve fentáll abban az esetben is, ha az adós hivataláról 'lemond,, ijletve hivatalát veszti. A kölcsönök feltételeit, mértékét, vala­mint engedélyezésüknek és folyósításuknak módozatait a pénzügyminiszter időrőltidőre rendelettel fogjja szabályozná. A törvényjap vaslat itt karol, alá a nyugdija sok alá. is, akik Ikoízijtt jelentékeny számmal varrnakt akik aktív szolgálati idejük korából nyögik az el­adósodás átkait. És ez a' törvényjavaslat az ő számukra valóban humánusnak -mondható. Az állami köztisztviselők és az államvas­titi alkalmazottak, valamint nyugdíjasok •adósságainak konverziójára szükséges össze­get 150 millióra becsüli az állam. A pénz mai értéke mellett nem olyan ijesztő, mint rebes­gették és igy erős a reményünk, hogy a többi közszolgálati alkalmazottak, mint a. törvény­hatósági, községi stb. tisztviselők adósságai­ra is hamarosan sor kerül, hisz ma már a Pénzintézeti Központ feloszlatása túlhaladott álláspont és ebből a szempontból ez a fontos. "taiiE'ravaraafteasimsrasMaMiMMMUMBim •• R 89. szakaszig letárgyalták a választójogi javaslatot. — A képviselőház ülése. —, rint mindazok felveendők az uj névjegyzék­be, akik 1914—1919. évek valamelyikének névjegyzékében már szerepeltek. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszol Platthy György felszólalására. Mindenekelőtt az; hangsúlyozza, hogv 1848-ban még nem voltak névjegyzékek. Platthy György: Él is hagyhattam vol­na az erre való hivatkozást. Ez nem fontos! Wekerle Sándor: Másképpen áll a dolog a 72-es törvénnyel. Ez a törvény ugv rendel­kezik, hogy a megelőző névjegyzék választói átveendők az uj névjegyzékbe. Ha a bizott­sági javaslat harmadik szakaszának olyan jelentősége lenne, mint amilyent Platthy an­nak tulajdonit; akkor elfogadná az indokait, de itt az analfabétákról vari szó, akik most is felvétethetik magukat megfelelő jogcímen. Bizony Ákos: Csak a negyedtelkesek nem lesznek szavazók. Wekerle Sándor: Dehogy nem, ha irni, olvasni tudnak! Az 1918-as névjegyzékben <Budapesti tudósitónk . telefanjelentése.) A képviselőház csütörtöki' ülését mérsékelt érdeklődés mellett nyitotta meg tizenegy órakor Szász Károly elnök. Az elnöki előter­jesztések után Wekerle Sándor miniszterel­nök beterjesztette a Gyöngyös 'város ujjá­épitéséről és rendezéséről szóló törvényjavas­latot azzal az indítvánnyal, hogv a képviselő­ház tegye át a javaslatot a pénzügyi és köz­igazgatási bizottsághoz" előzetes, együttes tárgyalás céljából. A Ház kimondja, hogv a pénzügyi és közigazgatási bizottság együtte­sen fogja letárgyalni a törvényjavaslatot. • A. napirenden a harmadik szakasz tár­gyalása következett Platthy György; Ez a szakasz biztosíté­kot tartalmaz arra. hogy akiknek valame'y jegeimen szavazati joguk volt, az uj névjegy­zékbe is felvétessenek, feltéve, hogv a fel­tételek nem változtak meg. Az 1848-as tör­vényre való hivatkozással sol a harmadik szakaszhoz. ff ' * módosítást java­A módosítás sze­j 350.000-re! több választó van felvéve, mint ' amennyi az 1914-esben volt. A törvény ké­szítésekor pedig ez volt az utolsó kész név­sor. ezért vették ezt a névsort alapul. Csizmazia Endre csatlakozik a miniszter­elnök álláspontiához. Az 1918-as névjegyzék­ben benne vannak mindazok, akik az 1914­esben szerepeltek, sőt megszaporodott a szá­muk azokkal, akik az 1913-as törvény jog­ciméri lettek választók. A Ház a bizottság szövegezésében a har­madik szakaszt nagy többséggel elfogadta és Platthy módosítását elvetette. A negyedik szakaszt változatlanul elfo­gadták. Az ötödik szakasznál Pető Sándor szólalt fel. Módosítást javasol olyképen. hogy mindazok állandó lakhellyel rendelkezőknek tekintendők, akiknek az összeírás idején ál­landó lakásuk van. Csermák Ernő kifogásolja ezt a sza­kaszt, mert a röghözkötöttséget jelenti és ezért túlságosan konzervatívnak tartja. Mó­dosítást javasol, hogv azok a nyugdíjas tiszt­viselők és katonai havidijasok. akik nyugdí­jazásuk következtében lakóhelyiüket megvál­toztatják, ne tekintessenek olyanoknak, mint akiknek nincsen állandó lakásuk. Gróf Batthyáy Tivadar; Pártját ugv az ötödik szakasz, mint a törvényjavaslat to­vábbi rendelkezései tekintetében mélyreható ellentétek választják el a javaslattól. Ma mindazok a népek, amelyeknek történelmi emlékeik vannak, önálló állami életre törek­szenek. Egy hang a jobboldalon: A csehek! Gróf Batthyány Tivadar: Kérem, komo­lyabb időket élünk, semmint ilyen közbeszó­lásokat tehetnénk. Itt vannak a lengyelek, itt vannak az ukránok, itt vagyunk mi magunk, magyarok. A magvar nemzet élete a háború következtében az önállóság irányában fejlődik tovább. A királv és a nemzet közt e tekintet­ben nincs ellentét és az ^nálió állami élet leg­hatalmasabb pillére, az önálló nemzeti had­sereg meg van ígérve. Ö és elvbarátai fel­vétik a kérdést, hogv amikor itt az egész vonalon végig . megváltoztatják az eredeti javaslat intencióit, hogv amikor a miniszter­elnök ur minden indítványát elveti a többség, van-e értelme, hogy ők továbbra s résztve­gyenek a tanácskozásban. Batthyány beszéde után. a Károlyi-párti képviselők tüntetőleg kivonultak a teremből és igy a Ház a Károlyi-párt nélkül folytatta a választójogi vitát. Wekerle Sándor miniszterelnök: A kép­visel) ur felveti önmaga előtt azt a kérdést, hogy résztvegyen-e továbbra is a képviselő­ház tárgyalásán. Erre ö nem adhat választ, azt azonban mindenesetre hangsúlyozza, a képviselői kötelességgel akkor nem fog össze­ütközesbe jutni Batthyány, ha nem vonja ki magát a tanácskozásból. Pető Sándor módo­sítását'nem fogadja el. ellenben Csermák módosításához hozzájárul. Az ezután következett szavazásban a többség a bizottsági szövegezés 5. §-áí elfo­gadta. Pető Sándor módosítását elveti, ellen­ben Csermák kiegészítő módosítását meg­szavazza. A ö. és 7. szakaszt változattanul elfogad­ják. , A 8 .szakasznál Bródy Ernő módosítást ajánl. Pető László felszólalása után Vázsonyi Vilmos kijelentette, jól tudja, hogv felszóla­lásának nem lesz eredménye, mégis szüksé­gesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az őstermelőknél nem szabad ugyanabba a hibába esni, mint az 1913-iki törvénynél. A 8-ik szakasz kizárja a mezőgazdasági muh­iíásck legnagyobb részét. A Ház ezután az eredeti szöveget fogadja el, úgyszintén a 9. szakaszt is. A 10. szakasznál Palányi Géza módosítást terjeszt e|6j Csizmazia előadó elfogadja Polcnyi inditványát. Fiume képvi­selője felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a magyarok Horvátországban választó­| jogot nyerjenek. Szerinte a magyar közjog magyar és horvát illetőség között nem ismer 1 különbséget. Maradjon csak meg továbbra is

Next

/
Thumbnails
Contents