Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-19 / 163. szám

Szeged, 1918. julius 19. DÉJJMAGYAROBSZAG R köztisztviselők adósságainak konvertálása. — 150 millió szükséges a rendezésre. — (Saját tudósitónk tói.) Á Délmagyarország csütörtöki számában ismertette röviden Popovics Sándor pénzügyminiszter törvényjavaslatét a köztisztviselők adósságának rendezéséről. Most, amikor az. egész javaslat előttünk áll, részletesebben szólhatunk hozzá. A törvény megokolása szerint a tisztviselők gondtalan megélhetésére Az államinak, mint munkaadónak van e'sŐsorbffn szüksége, mivel csak anyagi gondoktól mentes tisztviselőtől követelhet, az állam tökéletes munkát. A törvényjavaslat intenciói szerint tehát az állam nem térbet ki a jövőben az élői, hogy a tisztes megélhetést biztosítsa a tisztviselők részére. Mért nem elegendő a megterhelt kis fizetéseken könnyíteni, hamm a .kisfizetésűket oly arányban kell emelni, hogy azokból meg is lehessen élni. A törvényjavaslat szerint a tisztviselőkön kétféle módon óhajt a kormány segíteni. Az egyik az, hogy régi adósságaikat 4—6 percenttel olcsóbb feltételek mellett .konvertáltathassák, a másik, hogy a tisztviselők további eladósodását lehetetlenné tegyék. A mód ez utóbbira az, hogy a tisztviselők járandóságait jövőre végrehajtás alá nem. lehet vonni, illetve azok más követelések fedezetéül igénybe nem vehetők. A javaslat szerint ugyanis a tisztviselők, akiknek adósságait az állam a Pénzintézeti Központ utján rendezteti, ujabb hitelt, illetve kölcsönt, csak a Pénzintézeti Központtól nyerhetnek, mert minden más hitelező elesik áttól a jogtól, hogy követelését .bírói utón behajthassa. A javaslat alapján nyújtandó kölcsönökhöz, illetve ezelk nagyságához valami nagy szociális megértés nem fűződik, mivel az, aki tisztában van azzal,* hogy mily szédületes életküzeleimen mennek keresztül a. tisztviselők, az a 2400 korona után nyújtandó 10 percenté®, azaz 240 koronányi hitelt, avagy a .3000 koronát meg nem haladó 20 percentes, azaz 600 korona hitelt valóban igen-igen gyönge hitelnyújtásnak fogja elismerni akkor, amikor ma 240 koronáért rendkívüli esetet kivéve: egy csecsemőt sem lehet eltemetni és 600 koronából ismét rendkívüli esetet véve: egy operáció költségeit sem lehet fedezni. Mitévő legyen tehát, egy olyan tisztviselő és ilyenek számszerint legtöbben lesznek, aki a fizetése 50 percentjéig a Pénzintézeti Központ kezében van és az emiitett összegeken felül a javaslat értelmében sehonnan több segélyhez, illetve kölcsönhöz nem juthat. A. kodifikál ókat ennél a pontnál vezethette az a jóakarat, hogy nem szabad a tisztviselőknek több adósságot csinálni, azonban ennél a buroknál megfeledkeztek arról, hogy a 1 tisztviselők egész eddigi élete nem a gondta1 lanságra voll alapozva, hanem a legkiáltóbb nyomorra. És ezt a nyomort a mai rettenetes árak mellett ki kölcsönökkel, konvertálás utján felszabaduló apró összegekkel nem lehet kényelemmé, gondtalan életté átvarázsolni. Ez a nyomor kisérni fogja a tisztviselőket, mindaddig, amíg a nyomorúság . jármába lesznek hajtva. A törvényjavaslat utján az eladósodott tisztviselőknek az az előnyük meglesz, hogy adósságaik konvertálásával kapcsolatban egyetlen hitelezővel, a Pénzintézeti Központtal fognak szembe állani. Azokat a •követeléseiket, amelyeket végrehajtási foglalás, engedményezés, elzálogosítás vagy hivatalból való levonás kedvezménye alapján a jelen törvény életbeléptetése előtt jegyeztek fél a hivatali járandóságokra, a feljegyzés rangsoraiban, a többi Ikövetelésit pedig tőkeösszegük arányában egymás között egyenlő rangsorban •kell a rendelkezésre él ló kölcsönösszeg erejéig kielégíteni. A Pénzintézeti Központ által nyújtott kölcsön feljegyzése után a. mór emiitett követeléseket az adós hivatali járandóságaira többé érvényesíteni nem lehet és amennyiben a hivatali járandóságokra fel voltak jegyezve, feljegyzésüket törölni kell, tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések kielégítést nyernek-e a Pénzintézeti Központ által engedeímezett kölcsönből vagy sem. Az adós halála esetén, /a hátramaradottak ellátása érdekéf ben a kincstár is obiigóba lép és a rendezés mOiSt és a jövőben nyújtandó kölcsönök erejéig a kincstár terhére és veszedelmére történik és ez az obiigóban maradás a kincstárra nézve fentáll abban az esetben is, ha az adós hivataláról 'lemond,, ijletve hivatalát veszti. A kölcsönök feltételeit, mértékét, valamint engedélyezésüknek és folyósításuknak módozatait a pénzügyminiszter időrőltidőre rendelettel fogjja szabályozná. A törvényjap vaslat itt karol, alá a nyugdija sok alá. is, akik Ikoízijtt jelentékeny számmal varrnakt akik aktív szolgálati idejük korából nyögik az eladósodás átkait. És ez a' törvényjavaslat az ő számukra valóban humánusnak -mondható. Az állami köztisztviselők és az államvastiti alkalmazottak, valamint nyugdíjasok •adósságainak konverziójára szükséges összeget 150 millióra becsüli az állam. A pénz mai értéke mellett nem olyan ijesztő, mint rebesgették és igy erős a reményünk, hogy a többi közszolgálati alkalmazottak, mint a. törvényhatósági, községi stb. tisztviselők adósságaira is hamarosan sor kerül, hisz ma már a Pénzintézeti Központ feloszlatása túlhaladott álláspont és ebből a szempontból ez a fontos. "taiiE'ravaraafteasimsrasMaMiMMMUMBim •• R 89. szakaszig letárgyalták a választójogi javaslatot. — A képviselőház ülése. —, rint mindazok felveendők az uj névjegyzékbe, akik 1914—1919. évek valamelyikének névjegyzékében már szerepeltek. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszol Platthy György felszólalására. Mindenekelőtt az; hangsúlyozza, hogv 1848-ban még nem voltak névjegyzékek. Platthy György: Él is hagyhattam volna az erre való hivatkozást. Ez nem fontos! Wekerle Sándor: Másképpen áll a dolog a 72-es törvénnyel. Ez a törvény ugv rendelkezik, hogy a megelőző névjegyzék választói átveendők az uj névjegyzékbe. Ha a bizottsági javaslat harmadik szakaszának olyan jelentősége lenne, mint amilyent Platthy annak tulajdonit; akkor elfogadná az indokait, de itt az analfabétákról vari szó, akik most is felvétethetik magukat megfelelő jogcímen. Bizony Ákos: Csak a negyedtelkesek nem lesznek szavazók. Wekerle Sándor: Dehogy nem, ha irni, olvasni tudnak! Az 1918-as névjegyzékben <Budapesti tudósitónk . telefanjelentése.) A képviselőház csütörtöki' ülését mérsékelt érdeklődés mellett nyitotta meg tizenegy órakor Szász Károly elnök. Az elnöki előterjesztések után Wekerle Sándor miniszterelnök beterjesztette a Gyöngyös 'város ujjáépitéséről és rendezéséről szóló törvényjavaslatot azzal az indítvánnyal, hogv a képviselőház tegye át a javaslatot a pénzügyi és közigazgatási bizottsághoz" előzetes, együttes tárgyalás céljából. A Ház kimondja, hogv a pénzügyi és közigazgatási bizottság együttesen fogja letárgyalni a törvényjavaslatot. • A. napirenden a harmadik szakasz tárgyalása következett Platthy György; Ez a szakasz biztosítékot tartalmaz arra. hogy akiknek valame'y jegeimen szavazati joguk volt, az uj névjegyzékbe is felvétessenek, feltéve, hogv a feltételek nem változtak meg. Az 1848-as törvényre való hivatkozással sol a harmadik szakaszhoz. ff ' * módosítást javaA módosítás szej 350.000-re! több választó van felvéve, mint ' amennyi az 1914-esben volt. A törvény készítésekor pedig ez volt az utolsó kész névsor. ezért vették ezt a névsort alapul. Csizmazia Endre csatlakozik a miniszterelnök álláspontiához. Az 1918-as névjegyzékben benne vannak mindazok, akik az 1914esben szerepeltek, sőt megszaporodott a számuk azokkal, akik az 1913-as törvény jogciméri lettek választók. A Ház a bizottság szövegezésében a harmadik szakaszt nagy többséggel elfogadta és Platthy módosítását elvetette. A negyedik szakaszt változatlanul elfogadták. Az ötödik szakasznál Pető Sándor szólalt fel. Módosítást javasol olyképen. hogy mindazok állandó lakhellyel rendelkezőknek tekintendők, akiknek az összeírás idején állandó lakásuk van. Csermák Ernő kifogásolja ezt a szakaszt, mert a röghözkötöttséget jelenti és ezért túlságosan konzervatívnak tartja. Módosítást javasol, hogv azok a nyugdíjas tisztviselők és katonai havidijasok. akik nyugdíjazásuk következtében lakóhelyiüket megváltoztatják, ne tekintessenek olyanoknak, mint akiknek nincsen állandó lakásuk. Gróf Batthyáy Tivadar; Pártját ugv az ötödik szakasz, mint a törvényjavaslat további rendelkezései tekintetében mélyreható ellentétek választják el a javaslattól. Ma mindazok a népek, amelyeknek történelmi emlékeik vannak, önálló állami életre törekszenek. Egy hang a jobboldalon: A csehek! Gróf Batthyány Tivadar: Kérem, komolyabb időket élünk, semmint ilyen közbeszólásokat tehetnénk. Itt vannak a lengyelek, itt vannak az ukránok, itt vagyunk mi magunk, magyarok. A magvar nemzet élete a háború következtében az önállóság irányában fejlődik tovább. A királv és a nemzet közt e tekintetben nincs ellentét és az ^nálió állami élet leghatalmasabb pillére, az önálló nemzeti hadsereg meg van ígérve. Ö és elvbarátai felvétik a kérdést, hogv amikor itt az egész vonalon végig . megváltoztatják az eredeti javaslat intencióit, hogv amikor a miniszterelnök ur minden indítványát elveti a többség, van-e értelme, hogy ők továbbra s résztvegyenek a tanácskozásban. Batthyány beszéde után. a Károlyi-párti képviselők tüntetőleg kivonultak a teremből és igy a Ház a Károlyi-párt nélkül folytatta a választójogi vitát. Wekerle Sándor miniszterelnök: A képvisel) ur felveti önmaga előtt azt a kérdést, hogy résztvegyen-e továbbra is a képviselőház tárgyalásán. Erre ö nem adhat választ, azt azonban mindenesetre hangsúlyozza, a képviselői kötelességgel akkor nem fog összeütközesbe jutni Batthyány, ha nem vonja ki magát a tanácskozásból. Pető Sándor módosítását'nem fogadja el. ellenben Csermák módosításához hozzájárul. Az ezután következett szavazásban a többség a bizottsági szövegezés 5. §-áí elfogadta. Pető Sándor módosítását elveti, ellenben Csermák kiegészítő módosítását megszavazza. A ö. és 7. szakaszt változattanul elfogadják. , A 8 .szakasznál Bródy Ernő módosítást ajánl. Pető László felszólalása után Vázsonyi Vilmos kijelentette, jól tudja, hogv felszólalásának nem lesz eredménye, mégis szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az őstermelőknél nem szabad ugyanabba a hibába esni, mint az 1913-iki törvénynél. A 8-ik szakasz kizárja a mezőgazdasági muhiíásck legnagyobb részét. A Ház ezután az eredeti szöveget fogadja el, úgyszintén a 9. szakaszt is. A 10. szakasznál Palányi Géza módosítást terjeszt e|6j Csizmazia előadó elfogadja Polcnyi inditványát. Fiume képviselője felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a magyarok Horvátországban választó| jogot nyerjenek. Szerinte a magyar közjog magyar és horvát illetőség között nem ismer 1 különbséget. Maradjon csak meg továbbra is