Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-18 / 162. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1918. julius 18. j A francia karmány Bordeauxba készül átfenni székhelyét. Páris kiiirifését erősen folytatják. BÉCS, julius 17. A német offenzíva al­kalmával a francia lapok aggodalommal Ír­nak a Parist fenyegető veszélyről. Az a kö­rülmény, hogy a németek már a Marne-on. tul vetették meg lábukat, arra indítja a francia hatóságokat, hogy a kiürítési akciót ismét erősen folytassák. A kormányhatósá­gok most ujból foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hogy szükség esetén Bordeauxba te­gyék át székhelyüket. Tegnapelőtt, amikor Párisban már tisztán hallható volt az ágyú­dörgés, a párisi lakosságot pánikszerű féle­lem fogta el. Az olaszokat meglepte a champagne-i támadás. Lugano, julius 17. Olaszországban külö­nösen az a körülmény okozott meglepetést, hogy a németek tám'adása a Champagneban következett be, holott azt elsősorban a flandriai harctéren várták. A milanói Secolo­nak a nyugati harctéren levő tudósítója je­lenti, hogy a németek tüzérségi előkészítése rendkívül heves volt. A messzehordó ágguk tovább lövik Párist. 9 PÁRIS, julius 17. (Havas.) Kedden foly­tatták Páris környékének messzehordö ágyukkal való lövetését. Elsűlyedt japán cirkáló. Páris, julius 17. A Havas-ügynökség je­lenti Tokióból: K'avachi nevű japán páncé­los cirkáló e hónap 12-én a Tokojama-öböl­ben elsűlyedt. A halottak száma 500-nál több Párist nem Reims felől fenyegeti veszély Berlin, julius 17. A LokcUanzeiger írja: £A inémet csapatoknak Reims körüli előrenyo­mulásával kezdetét vette a nyugati fronton az uj offenzíva. Ami Párist illeti, csak annyit mondhatunk, hogy a francia fővárost más oldalról fenyegeti a legkomolyabb veszély, A Seidler-kormány ellen beadott vád alá helyezési indítvány. Bécs, julius 17. Ma váltak ismeretessé a vád alá ehlyező indítvány részletei. A vád két pontot foglal magában. Az egyik a kor­mány parlamentellenes magatartása, a másik a csehországi kerületi beosztásról szóló ren­deletre vonatkozik. Ezért elsősorban Tog­genburg belügyiminiszter vonandó . felelős­ségre, mert Seidler felbujtásáira az erre vo­natkozó rendeletet ő irta alá. A konzervativek hadat­üzennek a kancellárnak ? Berlin, julius 17. A Bayerische Staats­zeitung szerint, amely közel áll a kancellár­hoz, Belgiuni visszaadása és helyreállítása azután történik meg, ha az antant először visszaadja a német gyarmatokat/másodszor kellői formáhan kijelenti, hogy lemond a gazdasági háborúról, harmadszor garantálja Németország nyersanyaggal való ellátását, negyedszer elismeri a bresztlitovszki -béke­kötést és ötödször a belgiumi flamandok és vallonok egymásközti viszonyainak rende­zését Belgium belügyének tekinti. A kancellárnak ez a programja ellentét­ben áll a konzervativek álláspontjával és nincs kizárva, hogy azok a körök, amelyek eddig a maguk emberének hitték a kancel­lárt, most ellenzőkbe mennek vele szemben. Szenzációs fordulat a budapesti rablógyilkosság ügyében. — A siketnéma inas magára vállalta a gyilkosságot. -- Helyszint szemle lovas­és gyalogcsendőrökkel. — (Budapesti tudósitónk telefantjelentése.) A budapesti ismert rablógyÜlkosság ügyében szenzációs fordulat történt. Gasparovics Ba­jos, akit szerdán Budapestre szállítottak és 'kihallgattak, ártatlanságát hangoztatta. Ez­után a siketnéma inast hallgatták ki a fő­kapitányságon. Hosszas faggatás után kije­lentette, hogy ő gyilkolta meg Rosenthal Adolf asztalosmestert. A kihallgatások után helyszíni szemlét tartottak, ahol a tömeget, amely fenyegető magatartást tanusitott, lo­vas- és gyalogosrendőröknek kellett szét­kergetni. A szenzációs bűnügy ujabb részletei a következők: Gasparovics Lajost a rendőrfőkapitány szobájába vezették, ahol a detektivfőnök fel­szólította, hogy mondja el, hogyan történt a gyilkosság. . — Kérem, én semmit sem tudok. — Hiszen a siketnéma íiu azt állítja, hogy maga ölte meg a mesterét és ö csak nézte a gyilkosságot. Gasparovics folytatja: Én nem öltem, teljesen ártatlan vágyók. Ezután következett a szembesítés. Ez a jelenet volt az izgalmas bünpör legmegrázóbb része. Amikor a siketnéma íiu meglátta a katouát, hirtelen a fejéhez kapott. Az egyik detektiv megjegyzi, hogy a fiu egész nap fejfájásról panaszkodott. Erre előlép a siket­néma intézeti tanár, aki ezzel a kérdéssel fordul a fiúhoz: -— Ki ölte meg a mestert? A fiu fejéhez kap és nem felel. A tanár huzamosabb ideig faggatta a fiút, de az nem felelt. Végül arra a kérdésre, hogy ismeri-e Gasparovicsot, a íiu igent bólint. — Ö gyilkolta meg a mestert? — kér­dezték tovább. Erre a kérdésre egy percre ismét a régi lelkiállapotba siilyedt vissza, a feje leesik a vállára, a keze idegesen rázkó­dik. A tanár újra kérdi: Ez az ember ölte meg a mesterét? A fiu most már határozot­tan rázza a fejét. Gasparovicsot ekkor eltá­volítják a szobából. A tanár tovább faggatja a íiut: — Nem ő volt a gyilkos? — kérdi. A gyermek most már határozottan mondja: Nem! — Hát ki lőtte le a mestert? A fiu ekkor balkeze ujjait görcsösen összefogta és magá­ra mutatott, a feje lebukik a vállára és a nagy csendben azt mondta: Én. Erre a fiút átvezet­ték Grecsdk Kálmán főkapitányhelyettes szo­bájába. Grecsák parancsára a tanár ujból kérdezte: Te ölted meg a mestert? A fiu azt felelte: Én. — A tied volt a revolver? — Nem, a házmesteré. — Mennyi pénz volt a mesternél? , — 135, meg 164, meg 167 korona. — Mit csináltál a pénzzel? -'•-- Cirkuszban voltam, ételre és sörre költöttem el. Ezután Grecsák parancsára egy rendőr­rel bemutatja a gyilkosság lefolyását. A ki­hallgatás után Bónis kapitány elrendelte hogy a fiút délután 3 órára ki kell vinni a gylkosság színhelyére. Kerekes Balázs egyetemi tanár délután felboncolta az áldozat hulláját. Az orvosi vizsgálat eredménye szenzációs. A vizsgálat szerint két különböző fegyverrel két külön­böző oldalról lőtték le az asztalosmestert. Az egyik golyó ugyanis keresztülhatolt az asz­talosmester fején és a falba fúródott. Ez a golyó acélhüvelyes és rendkívül masszív. A másik golyó ólom és olyan lágy, hogy csu­pán a homlok felső faláig tudott eljutni, de ott a falba beleütődött és ellaposodott. Mind­két seb bevezető nyilása különböző, tehát különböző állásokból sütötték az áldozatra. A gyilkosság színhelyén már a kora dél­utáni órákban nagy tömeg gyűlt össze. A tömegben ott volt a meggyilkolt sógora is, aki elbeszélte, hogy a siketnéma fiút a család valósággal elkényeztette. Két évvel ezelőtt vették ki a siketnémaintézetből. A tömeg igen fenyegető magatartást tanusitott, mire 10 lovas- és 20 gyalogosrendőr szétkergette őket. Délután fél 5 órakor ujból megkezdő­dött a helyszíni szemle. Az utcát a rendőrök megtisztították a tömegtől. A siketnéma meg mutatta, hogyan történt a gyilkosság és a detektiv kérdésére ragaszkodott ahoz, hogy a gyilkosságot egyedül követte el. Vallomá­sában azonban ekkor már sok volt az ellent­mondás. Lo\>dsz Ernő rendőrkapitány napszámo­sokat fogadott, akik a helyszíni szemle után fel fogják ásni az egész pincét, mert nem le­hetetlen, hogy még több" holttest is van a föld alatt. Ezután revolverpróbát tartottak. Grecsák Kálmán főkapitányheyettes kijelen­tette, hogy ez a szerencsétlen fiu teljesen beszámíthatatlan, eszerint nem is lehet fele­lősségre vonni. Tóth Sándor, a Bajnok-utcai siketnéma gyilkos éjjel ujabb vallomást tett. Elmondot­ta, hogy a revolvernek többféle tölténye volt. A nyomozás megállapította, hogy a lövések két oldalról érték az áldozatot. Ezt Tóth azzal magyarázza, hogy amikor mestere le­hajolt munkáját megnézni, akkor hátulról kapott lövést, amikor azután felugrott, akkor szembe kapta a második halálos lövést. Tóth áldozatától szivarokat és két tárcát rabolt el. A tárcákat elégette, lefekvés előtt pedig a revolvert visszavitte nagybátyjához, akitől ellopta és visszatette az éjjeli szekrénybe. Mikor kérdezték, hogy hol látta a holttestet elföldelni, azt felelte, hogy a moziban egy detektivdrámában. E !íg Jo2s«*anök választójoga mellett szavazott. Budapestről telefo­nj,3. tudósitónk: Pálfy József Szeged első kerületének országgyűlési képviselője a Ház szerdai ülésén az összes indítvá­nyoknál a nők választójoga mellett sza­vazott. V

Next

/
Thumbnails
Contents