Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-17 / 161. szám

1 Szeged, 1»18. julius 17. DÉLMAÖ Y A ROESZAB Felhivás Szeged város polgárságához, a nőegyiefek vezető­ségéhez és a pénzintézetek igazgatóságaihoz. A hadvezetőség a hadikölcsörijegyzések sikeressége érdekéből Szeged város közön­ségének különösen érdekes alkalmat nyüjt olyképen, hogy- folyó évi julius hó 21-én, va­sárnap és 22-én, hétfőn a városháza előtt 30 és feles ágyút fog kiáliitani. Bizalommal fordulok Szeged szab. kir. város polgárságához, hogy a hadikölcsön­jegyzésnek ezt az alkalmát használja fel. Mindenki, aki még a nyolcadik hadikölcsön­jegyzésnél nem vett megfelelő módon részt, gondoljon arra, hogy a hadikölcsönjegyjzés jól jövedelmező befektetés, de ettől eltekint­ve az ittljonmaradottakra valóságos háborús kötelesség, mert a reánk kényszeritett há­borúban a polgárságnak ezen a téren is meg­nyilatkozó részvétele döntő bizonyítéka a győzedelembe vetett szilárd hitünknek és azon elhatározásunknak, hogy a tisztességes béke megkötéséig szilárdan helyt állunk és vagyoni erőnkkel támogatjuk önfeláldozással küzdő, vitéz hadseregünket, a fronton vérző fiainkat. Ez az, ami a békéhez közelebb jut­tat bennünket, mert eloszlatja az ellenséges hadviselő államoknak azt a hiu reményét, hogy belefáradtunk a négy év óta tartó vé­delmi harcba és közel vagyunk a gazdasági összeomláshoz. Minthogy pedig a lelkes asszonyoknak, a nőknek a propagandába való bevonása mindenütt jó eredménnyel járt, az idő rövid­sége miatt bizottsági tárgyalások mellőzésé­vel ezúton hivom fel a Jótékony Nőegylet, a Katholikus Nővédő Egyesület, a Felebaráti Szeretet Szövetség, a Zsidó Nőegylet, a Pro­testáns Nőegylet, a Feministák Egyesületé­nek vezetőségét, nemkülönben az összes helybeli pénzintézetek igazgatóságait, hogy a nőegyietek köréből úrasszonyokat delegál­ni s a pénzintézetek is magukat képviseltet­ni szíveskedjenek abból a célból, hogy a megbízottak a mozsárágyuk kiállításának színhelyén a jegyzés sikerét személyes köz­reműködésükkel buzditólag előmozdítani kész ségesek legyenek. Megérinteni kívánom, hogy a hadiköl­csönpropaganda bizottság vezetésével dr. Szatay József rendőrfőkapitány és dr. Turó­czy Mihály t. főügyész urakat bíztam meg és ugy ők, mint a falragaszok a mozsár­ágyúnál való jegyzésre nézve bővebb felvilá­gosítást nyújtanak. Szegeden, 1918 'julius hó 16-án, Hazafias tisztelettel Kelemen Béla Csongrád vármegye és Szeged sz. kir. város főispánja. R háború eloií 26.000 koronába került volna a közúti hid javítása. (Saját tudósítónktól.) Vasárnapi számá­ban részletes tudósitást közölt a Délmagyar­ország a pénzügyi bizot.ság legutóbbi ülésé­ről, amelyen a többi között a közúti hid javí­tási munkálataival is foglalkoztak. Bokor !Pál polgármester-helyettes terjesztette elő ezt az ügyet és szerinte a javítási munkák a kö­vetkező összegekbe kerülnének: A festék 118.000, a festés munkadija 45—50.000, a szegecsjblési munka 20—22.000 koronába. Azoknak, akik értenek a dologhoz, vagy em­lékeznek korábbi árlejtések eredményeire, mindjárt föltűnt ez az odavetett költségvetés. Ep azért utána néztünk ennek az ügynek és a következőket sikerült megállapítanunk. A városi mérnökség a többi között 1914­ben is előterjesztést tett a tanácsnak, hogy hirdessen árlejtést a közúti hid javítási mun­káira. A tanács ekkor szűkebbkorii árlejtés tartását határozta el és felhívta alánlat be­nyújtására a Mávot, az Osztrák-Magyar Államvasút Társaságot és Kecskeméti Antalt. Utóbb a Pálfy Testvérek cég is részt kivárt venni az árlejtésen és amikor erre való igé­nyét bejelentette Bokor Pálnak, őt is meg­hívta a tanács a versenytárgyalásra. Ugyan­ilyen módon került a pályázók közé még egy szegedi cég: a Hónát és Svejda. Az árlejté­sen. amelyet május vége felé tartottak meg, a Máv. gépgyár nem vett részt, az osztrák vasút szegecsenként 2.80, Kecskeméti 2.40, a Pálfy-cég 1.20. Horvát és Svejda pedig 0.60 koronát kért. Körülbelül 10.000 szögecs elhelyezéséről volt szó és minthogy a szege­csenkinti egységárban az anyag, az állványo­zás és a munka is bennfoglaltatott, ekkor a 'egdrágább ajánlat szerint is 28.000 koroná­ba került volna a munkának ez a része. A' mázolási munkákat Ditschák Henrik kapta meg 14.000 koronáért. Szóval akkor a hid javítási munkái a legdrágább ajánlat alapján is 42.000 koronába kerültek volna. Négy év •előtt, 2—3 hónappal a világháború kitörése •előtt. A tanács ezen az árlejtésen a Pálfy­Testvérek cégnek ítélte oda a szegecselési munkát, amely a szükséges a.yagot besze­rezte, hozzá is kezdett a dologhoz, ami — mint emlékezetes — nagyon nehezen ment. Akkor ezt annak tulajdonították, hogv a ki­tűnő Pálfy-cég első izben kezdett ilyen vál­lalkozásba. A tanács 1914 junius 12-én tar­tott ülésében hozta meg említett döntését. Hat hét múlva kitört a háború és röviddel a háború kitörése után a Pálfy-yasgvár beje­lentette a tanácsnak, hogy elvitték katoná­nak az embereit; beállt a háborús vis maior, 'képtelen a munkát folytatni. A tanács ezt a bejelentést tudomásul' vette, a céget vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól feloldotta, sőt y- amint.mi tudjuk — m szögecseket is átvette. Azóta, de már. azelötr is, állandóan gyártják az aktákat a hidjavitási ügyről. Végre most, amikor már oly magasságok­ban keringenek a háborús árak. hogv jóval magasabb régiókba nem igen juthatnak, rá­szánta magát a tanács arra. hogv a közúti hidat mégis kijavíttatja. Hogv a háború előtti 14.000 koronával szemben a festés mintegy 170.000 koronába fog kerülni, ami a közismert és elmaradhatatlan pótmunkák­ka! együtt bizonyára fel fog emelkedni 200.000 koronára, az érthető. De arra már igazán kíváncsiak vagyunk, hogv miként hajtatja végre a tanács ugyanazt a szege­cselési munkát, amelyet a háború előtt ter­vezett, 22.000 koronáért. Az eltelt négy év alatt a hid továbbrongálódott. Hogvan tudja a tanács a sokkal rosszabb hidat kevesebb munkával kijavittatni. Ha pedig legalább olyan mértékű szegecselést akar csináltatni, •mint a háború előtt, miként tudja ezt előállí­tani 22.000 koronából? Csak ugy, ha az anyag megvan. De akkor ezt nem szabad titokban tartani. Mi föltételezzük is, hogv a háború kitörésekor megvásárolt szögecseket gondo­san megőrizték, még mindig szeretnénk azonban tudni, hogv a munkát kivel végez­teti a tanács 22.000 koronáért A tanács egyébként kedden délelőtt tar­tott ülésén a pénzügyi bizottság javaslata ér­telmében határozott. Ez a javaslat kerül te­hát a szerdai rendkívüli közgyűlés elé. Királyi kézirat gróf Conrad fölmentéséről. Félhivatalosan .jelentik: ö császári és apostoli királyi felsége a következő legfelsőbb kéziratot bocsátotta ki : Kedves báró Conrad tábornagy! Csak nehezen tudtam elhatározni, hogy felmentése iránt megújított kérését teljesít­sem. Hadseregeimben már évtizedek óta di­csőséges név az öné. ön volt az első a takti­kai kiképzés modern úttörői között. Mint a vezérkar főnöke súlyos körülmények között kezdte meg a hadseregnek éles látókörű és korszerű kifejlesztését. Ezeknek az alapok­nak megteremtése tette nekünk lehetővé, hogy dicsőségesen álljuk a harcot az egész ellenséges világgal szemben. A háborúban nagv felelősséggel járó állásokban kifejtett tevékenysége, főképen pedig mint a vezér­kar főnökéé, minden időkre díszes helyet biztosit önnek a történelemben. Tetteinek teljes értéke csak később válik mindnyájunk közk:ncsévé. Egv emberöltőn át eredménye­sen és önfeláldozóan végzett munkájáért örökre megilleti önt az én köszönetem, had­seregem és a haza köszönete. Kinevezem önt az összes testőrségek ezredesévé és az örö­kös grófi méltóságot adományozom önnek. Eckartsau, 1918 julius 15. Károly. Egyidejűleg őfelsége kinevezte József fő­herceg vezérezredest hadseregcsoport-pa­rancsnokká, Schönburg-Hartensifein Alajos herceg lovassági tábornokot pedig egv had­sereg parancsnokává. ^Szibériában uj kormány alakult Rotterdam, julius 16. Karbinból jelentik; Chorvat tábornok ideiglenes szibériai kor­mányt alakított, melynek ő a minisztere.nöke és hadügyminisztere. A cseh csapatok egy­előre még tartózkodóan viselkednek az uj kormánnyal szemben. Chorvat Vladívoszíok­ba ment, hogv a hangulatról tájékozódjék. Ukránia nem kezd uj háborút Krakó, julius 16. A Novi Kuryer Krukov­shi jeienti: Skoropad-zki hetmannái Kievbeti egy lengyel küldöttség jelent meg, hogv az Ukrániát és Lengyelországot közösen érdek­lő kérdésekről tanácskozzék. A hetman Ki­jelentette a küldöttségnek, hogy Ukráma sem a cholini területért, sem kelet-galic'ai: vidékekért nem fog háborút kezdeni a len­gyelek ellen. A hetman békés nyilatkozata jó hatást teti a küldöttségre. Angol hivatalos jelentés. London, julius 16. Deekebaset szakaszá­ban julius 14-én reggel kétezer yardos fron­ton kezdett vállakózásunk teljes sikerrel járt. Elfoglaltuk az összes kitüzqtt célokat és 296 foglyot ejtettünk. Gépfegyvereket és egyéb had szer! zsákmányoltunk. Vesztesé­geink csekélyek. Megjavítottuk állásainkat yTers-BretomieuxuV délre és néhány fog­lyot ejtettünk kiüönbzö portyázások során Aillette vidékén. Az orosz sajtó az orosz-német szövetség mellett. Genf, julius 16. A Telegrofen Kompagnie pétervári tudósi tója j elönti: Az orosz sajtó [tekintélyes- orgánumai nagy komolysággal arról irnaik, hogy Oroszországnak revízió alá kell vennie az antant-államokkal kötött szer* ződéseket. Az orosz újságok felvetik azt a tervet is, hogy Oroszország tépjen szövetségbe Németországgal, U d

Next

/
Thumbnails
Contents