Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-16 / 160. szám

Szeged, 1918. julius 16. BEI/MA OY A "ROI8SX ÁU Ezer koronát jövedelmez naponkint a vigalmi adó. (Saját tudósítónktól.) Sok gáncs, eunv «s kétkedés fogadta mintegy másfél év előtt Balogh Károly pénzügyi tanácsos javaslatát, amely a szegény- és árvaiigv rendezése céliából megadóztatni akart mindennemű nyilvános vigalmat és szórakozást. A javaslat erős ellenzésre talált az érdekeltségek egy részénél és különösen a mozik féltek a ^súlyosnak Ígérkező adótól. Sajnos, a pezsgőzést. a tivornyát nem lehetett a javaslatba beleszorítani. mivel a pénzügyminiszter hasonló javaslattal már korábban szembelieiyezkedett, ámde adó a!á került a kártya ugv hazárd, mint szórakoztató formájában, nem kevésbé a dominó, biliárd, sőt a sakk is. A pénzügyi tanácsos azonban minden akadályon keresztül is kitartott javaslata mellett és a sajtó — amely felismerte annak nagy horderejét — hiven támogatta. A javaslatból szabályrendelet lett és ma már annak ellenzői is belátják, hogy aggodalmuk kissé túlzott volt, mert szívesen viseli a terheket a közönség, amely manapság sokat áldoz a szórakozásért. Ma már kezd a vigalmi adó a maga valóságában és következményeiben is kibontakozni és az eredmény, amely azt hisszük véglegesnek elfogadható, nemcsak azokat lepi meg. akik ezzel a kérdéssel csak felületesen foglalkoztak, hanem minket is, sőt Balogh Károly tanácsnokot is. Amikor a javaslat elkészült, Balogh azzal ajánlotta azt elfogadásra, hogv legalább is 100.000 korona bevételt remél belőle, ami a szegedi szegény- és árvaügy mai állapotán sokat lendítene. A pénzügyi tanácsos nem is sejtette, hogy mennyire lebecsülte javaslatát, amikor 100.000 korona bevételre számított, mert már ma, két és fél hónap után, megállapítható, hogy körülbelül napi 1000 korona bevétel várható a vigalmi adóból. A szabályrendelet végrehajtásának nagv és komplikált munkáját Ritl Aurél vámfelügyelő irányítja és személyesen járja be a minden rangú és rendű szórakozó- és mulatóhelyeket, hogv* az ellenőrzéssel megbízott közegeket kioktassa. Nem érdektelen feljegyezni, hogv miként alakulnak a bevétel egyes tételei. Május 1-től julius 13-áig mozijegyekből befolyt körülbelül 30.000 korona, hangversenyekből 159 korona, bálákból és népünnepélyekből 4500 korona, játékiegyekből 6000 korona, spoftiegyekből 300 korona, összesen: 46.592 korona. Az eddigi eredmény azonban még nem tekinthető véglegesnek, mert a szervezés még mindig folyamatban van. Hogv ennek előrehaladásával mi Ív mértékben szaporodnak a bevételek, arra nézve jellemző, hogv mig májusban csak 14.000 korona volt az összbevétel, addig iuniusban már 20.600 korona volt, julius első 13 napjában pedig 12 ezer korona, azaz csaknem ezer korona naponként. Nem fizették be eddig a vigalmi adót, az éjszakai mulatóhelyek, amelyek havonként 2550 koronával járulnak ehhez és egyes kisebb korcsmák, amefyek még nincsenek felfedezve, mint játékhelyek. A vigalmi adó kiterjed a tanyákra épp ugy. mint a városra és az alsóközpouti bá! után. illetőleg előtt épp ugv le kell róni a vigalmi adót. mint a csengelei csárdában játszott vizi után. A bálák vigalmi adóia ugyanis előre fizetendő, vagyis óvadékul le kell fizetni az összes belépőjegyek árának 20 százalékát. A bál után azután elszámol a rendezőség és a város visszafizeti az esetleg visszajáró többletet. Nyáron tudvalevőleg sokkal kevesebb vigság, tánc. kabaré van és kevesebben járnak moziba, mint télen. Joggal remélhető, hogv a napi bevétel az ezer kormát is meghaladja majd. Ez pedig legalább 360 ezer korona egy évre. vagyis olvan összeg, amivel már lehet valamit kezdeni, mint Balogh tanácsnok mondja. Szerinte ezzel a pénzzel a városi szegénvügv nagyjában rendezhető, de a végleges és alapos rendezés lehetősége érdekében őszre egv ujabb javaslattal fordul a közgyűlés elé. Szegényadót akar bevezetni, de ezt kizárólag gazdagok fizetnék egv megalapítandó létminimum fölött és ez az adó a vigalmi adóval együtt bőségesen elég lenne arra. hogv a városban minden elesett, munkaképtelen kzegénv ember a város tartson ej. Ez, nemcsak a város-szegényeire nézve lenne áldásos, hanem a közönségre is. mivel ezzel a koldulás megszűnne a városban. Se templom előtt, sehol máshol nem tűrnének koldulást. Természetes, hogv más városi feladatok számára felszabadulna ezzel az a tekintélyes összeg, ami ilyen címeken van föfvéve a költségvetésbe. Azt hisszük, ilyen beállitás mellett szívesen megnyugszanak a vigalmi adóban azok : is. akik ellenzői voltak és nem lesz akadálya. hogy elfogadják maid az ősszel benyújtandó szegényadót is. wmicitomiiuiaiiaMnm^^ ' Ujabb hivatalos közlés a belga kérdésről. Németország gazdasági szövetségre akar lépni Belgiummal. Berlin, julius 15. A Wolff-ügynökség. jelenti: Minthogy azokat a fejtegetéseket, a melyeket a kancellár tegnapelőtt közölt a belga, kérdésről, közzétették, a birodalmi gvü'.ét részéről :n jhvanvozták. hogv tegyél* közzé az összefügg vs Kedvéért a kancellárnak ugyané tárgyra vonatkozó fejtegetéseit, amelyek a kancellár e:ső, julius 11-iki beszédében foglaltatnak. Ennek a kívánságnak meg felelően az említeti beszédről szóló jelentésíinket a következő.- e beszédből vett szakasz közlésével egészítjük ki: Ami a Nyugatot illeti, továbbra is a belga kérdés áll előtérben. Hogy •mi nem gondoltunk arra, hogy Belgiumot tartósan birtokunkba vegyük, az mar a háború kezdetekor szándékunkban állott. A háború reánk nézve, ahogyan azt november 29-én is mondottam, kezdettől fogva védéfmi háború volt, nem hódító háború. Belgiumba való bevonulásunk: a háborús viszonyok által reánk kónyszeritett szükség volt Belgium okkupálása. Ilogy mi Belgiumban polgári közigazgatást hoztunk be, az teljesen megfelel a hágai szárazföldi Mboruról szóló szabálynak. Ennek megfelelően itehát ott minden téren német polgári közigazgatást'létesítettünk s azt hiszem, hogy ez nem volt a lakosság hátrányára. Belgium a mi kezünkben kézi zálog a jövő tárgyalások szempontjából. A kézizálog biztosítást jelent bizonyos veszedelmeik ellen, amelyeket azzal tartunk távol, hogy ez a kézizálog a kezűinkben1 van. Ezt a kézi zálogot tehát csak akkor adjuk ki, ha a veszedelmek ki vannak küszöbölve. Belgium .kézizáioga tehát reánk nézve ezt jelenti: Nekünk a bókftárgyalásokon kell biztosítani magunkat az ellen, hogy Belgium — mint már korábban is kifejtettem — no legyen ismét előnyomulási területe ellenségeinknek, nemcsak katonai értetemben, hanem gazdasági értelemben is. Biztosítani kell magunkat az ellen, hogy a háború utáni gazdaságilag el ne vágjanak bennünket. Belgium viszonyai, helyzete és fejlődése folytán is teljesen Németországra van utalva. íH!a mi Belgiummal gazdasági térenszoros viszonyba lépünk, ugy az teljes mértékben Belgiumnak magának is- érdeke. Ha sikerül szoros gazdasági viszonyba jutni Bel giummal, ka sikerül, hogy Belgiummal ama gi politikai kérdések felől is megegyezzünk, a melyek Németország életbevágó érdekeit érintik, ugy biztos kilátásunk van, hogy ebben a legjobb biztosítékot fogjuk birni a .jövendő •esaedelmek ellen, puioiyek bennünket. Bavum felöl, illetve Belgiumon át Franciaország és Anglia részéről fenyegethetnek. Kühlmanm államtitkár ebben is egyetértett. Julius 12-én n-notta a kancellár ezuta* tesod'k már közöl; beszédét. f; A szegedi gyermeknap. Vasárnap Gyermeknapot rendeztek Szegeden. Szombaton már nagyban rofvtak a készülődések a Gyermekvédő Liga napjára Sátrakat, áruhelyeket állítottak fel. a munka még késő éjjel is folyt, ugy hogy vasárnapra a csinos és díszes sátrak, csárdák készen várták az ünnepélyt. A gyerekek apraja-nagyja izgatottan várta a nekik szóló ünnepet és mi sem természetesebb, hogv a vasárnap délután megindult gyűjtések körül az ő fürgeségük és elevenségük nem kis szerepet játszott. A Széchenyi-téren délután siirü embertömeg hullámzott fel és alá az egyes sátrak és urnák előtt, ahol az ötletesség minden elképzelhető humorával és kedvességével csalogatták nemes szivü uri lánvok és uriaszszonyok az adakozókat, vásárlókat. Kedves, deriitkeltő jelenetek sokasága volt az egész ünnepség. . A pezsgős-sátorban Bemácsné. dr. Gróf Ar páané és Szász Ernőné. dr. Marton Józsefné, Marton nővérek. Grósz Aliz. Rieger Lólika, Nagy Vali és Ilonka. Dobai Annus. Ba* gári-nővérek. Schönflin Lili. Weiner Margit, Svoi őrnagy né, dr. Pálfv Józsefné. Balogh Karoly tariácsnokné és leánva Lilike szorgoskodtak. A Széchenyi-téren özv. Holtzer Jakabnér.ak, a zsidó nőegylet elnökének Holzer Perl Flóra és Vas Károlvné segédkeztek. A protestáns nőegylet urnája mellett Katwcsai Ferenené és Mukai Zádorné, a Gáz-csárdában Pongrácz Albcrtné. Huttkai Éászlóné és Magda. Balga Böske. Raáiszlovics Lajosné. dr. Reök Rudolfné, Knenfl Sándorné. dr. Kr'ausz Józsefné. üttovav Károlvné és leánvai. Irén és Ilus működtek fáradhatatlanul és kedves buzgósággal. A Széchenyi-tér Közepén a evufadoboeón Wöber Györgvné. Rangért Józsefné. Ke'der Miklósáé és Bieuen Nusi. a kultursátorban özvegy Engel Lajosné. dr. Turcsányi ímréné. Engel Vilmosáé, dr. Engel Sándorné, Hegedüsne (Vásárheiv) és Krausz Böske voltak elismerésre méltó szolgálatára a nemes célnak. A Széchenyi-tér és Kárász-utca sarkán (iárdúny Imrénének. a katolikus nő védő egye siiiet alelnökének volt a perselye. A Klauzáltéren a Kigyó-gyógyszertár előtt Varga Borbála vezetése melett Házlinger Etelka és Winter Editke segédkeztek. A Kárász-utcában a ..Mobirl" (Magyar Országos Biztosi.Ó Blézer r.-t.) urnája állt, ahol Darázs Gitta és Radó Gizi csábították az arramenőket az adakozásra. És az itt felsoroltakon kivül igenigen sokan, akiknek a neveit mind szerettük volna ideiktatni. Hogy mennyire sikerült volt a gyermeknap. mi sem bizonyltja jobban, mint a befolyt összeg, amely megközeliti az •50.000 koronái. A G>í/ó-téle népkertben ugyancsak színes és hangulatos külsőségek mellett áldozott a közönség. A Széchenyi-téren, szabad ég alatt a Gáz-sátor előtt hajnali 3 óráig szórakozott — a jótékonyságnak áldozva — cigányzene mellett a közönség. A Gyermekvédő Liga gyermeknapja dr. Kelemen István főispán védnöksége alatt folyt le. Az ő agilitásának és körültekintő figyelmének a szép nap sikerében első helyen: van érdeme. miivésnök. Réz- és ruggyantta bélyegzők gyári áron, nemesi címerek festve, művésziesen .v.v Szeged, Deák Ferenc-u. 28.