Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)
1918-06-02 / 127. szám
Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 36.- K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. 1 Kgyn aaán> Ara I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED. KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, I91BVÜ évfolyam 127. szám. Vasárnap junius 2 Mérleg. Irta: Juhász Gyula. Nemzetek tesznek, nemzetek vesznek: a néhai magyar rendi ország<milés követének hires szálló igéjét szörnyű szemléltető oktatásban mutatja be nékünk ma a világ története, amely sohasem volt inkább az egész világé és sohasem volt Inkább történelem, mint éüpen a mi időnkben. A Marne mellett, thol Etele hun király keleti forgószeie nekidőlt a nyugati impériumnak, ma megint leszámolás készül és IeReir hogy ez is olyan lesz, mint a katalamyiii. holott nem volt gvőző, se legyőzött és ahol a halottak lelkei tovább folytatták az örök harcot. Mégis és máris, a francia nép életveszélyes sebekkel állja a végső viadalt és nem tudni, vájjon meddig állja? Legjobbjai, egy egész uj, fiatal, •bízó és bátor, a tegnapinál, a századvéginél hivöbb és lelkesebb nemzedék, java részében a föld alatt pihen és az a szép, meleg, hiszékeny és termékeny álom, amelyet Zola a Fecondité erőtől és reménytől duzzadó lapjain álmodott, ugy látszik, nagyon, nagyon •sokáig meddő utópia marad már a francia földön. Ma, amikor iinmár minden érző és gondolkozó müveit ember tul van a háborús téboly egykori kezdeti tünetein, amikor a népekben már nem tudunk és nem akarunk látni ellenségeket, csak szenvedő és elvérző áldozatait a fegyveres béke elnyomáson és hazugságon alapuló szövődményeinek, ma xnát igenis és főleg mi magyarság, e háború másik nagy szenvedője, bizonyos fájdalommal állhatunk meg egy dicsőséges nép halálba marsolása előtt, nacionalista és plebejus plutokrácia egy olyan debacle örvényébe rántott, arnely sokkalta tragikusabbá válhatik'á francia géniuszra nézve, mint a szedáni bukás. amely csak nemzeti önérzetét és hivatása tudatát erősitette ennek az elasztikus népnek, éppen ugy, mint nálunk a miénket a világosi fegyverletétel. De most, most Franciaország lelke. népe. földje van veszendőben, most mindent egy kockára tettek s a kocka egyre vakot vet. Egy nemzedék halt ki az emberiségből, Ráchel szavait visszhangozza ma a Szajna tündére, az egykor pajzán és világhódító; most talpig gyászban borongó géniusz. Vájjon ki birja-e heverni rettenetes vérveszteségét a douce F ráncé. amely már a béke utolsó évtizedeiben is a születések apadásának gyászos statisztikáját mutatta? Ne 'feledjük, nem is feledhetjük, hogy a reneszánsz olasz és a reformáció germán kulturális hegemóniája után a nagy forradalom francia hegemóniája következett, amely •sz egész dicső tizenkilencedik századra reányomta a maga bélyegét. Magyarország irodalmi és politikai újjászületésekor a fiatal Herkules bölcsőjénél francia nemtők állottak, [Bessenyei a francia költészet nevében üzent hadat az osztrák germanizációnak, a tüzes Bacsánvi és Martmovicsék Párisra vetették epedő tekintetüket, Csokonai a rousseaui polgár eszményén merengett el, Petőfi bibliája Beranger és a francia forradalom története As 1848 március idusának tavaszi zápora és 'virágos vihara is Párisbói érkezett e lhozaánk. Hogv a világnak mit adott a francia kultura, nem nehéz megmondani. Csak a tizenkilencedik században ő hozta a klasszikus nagy regényt, Stendhal, Balzac, Flaubert, Zola müvét és a modern, lírát, a tudományok terén Cornte alkotását, a pozitiv filozófiát, neki köszönhetjük az uj kritikát, Sainte Beuve, Taine és Renan eredményeit, részben az orvosi tudomány újjászületését, Pasteur és Charcot örökségét, a modern technika körében az aviatika legnagyobb csodáit, hogy csak a leginkább eszünkbe ötlőket említsük. A Marne mellett most ez az örökség is kockán forog. Pedig éppen a háború előtt közvetlenül egy SZÍVÓS és csöndes, mert mély és komolv regenerációs folyamat kezdődött azon a földön, ahonnan a keresztes hadjáratok és a forradalmak, egy Voltaire és egy Napoleon világhódító utjukra indultak. Most Franciaországban az erőszak és a hazugság az úr, Clemenceau és Hervé, a gondolat és igazság renegátjai az ő prófétájuk. Jaurés sírján már a virágok is elhervadtak. Romáin Rolland önkénytes száműzetésben cl a francia Rodostóban, Svájcban, mint nagy őse, Rousseau, az Internacionálé tragikomikus kudarcot vallott, és Marne mellett a lövészárkok olyan mélyek és sötétek, mint a sir, hol nemzet sülyed el. Egy rövidlátó és konok politika tönkreteheti egy nemzet legszebb vetéseit, megölheti kultúráját és jövendőjét: ezt az elrettentő nagy tanulságot tanuljatok meg magyarok a más kárán most. mikor sorsotok fejőj kell határoznotok, most, mikor a népek óriás versenyébeen felétek Int a pálma, mikor közéig sz idő, hogv a harcos és .győzelmes magyarság munkás és alkotó magvarsdggá. alajkuf.ton át és néhány hellyel előbbre kerüljön a haladás országútján, amelv halott hősökörö és halott népeken át is termékenyebb és igazabb jövendő igéretíöldje felé vezeti a szegény és szenvedő emberi fajt. fi német főerő Is megérkezett a fiiaméhoz. - A támadás gyorsan halad előre. - A franciák ellenálló kisérlete meghiusulf. BERLIN, junius 1- A nagy fóhadiszál- .{ ayomultunk utána a Curqu iotyó két oldartán lás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcso- j áthaladtunk a soissons- chateau thierry-}portja: Sok helyütt feléledt a tüzérségi harc. Az ellenségnek Ypenitől délre ellenünk intézett helyi támadásai meghiúsultak. A német trónörökös tmdeenporfias Az Asiretöl délre, Chanytó! délnyugatra Hoffmann és Francois tábornokok csapatai az ellenséget Cutsnél és Bluarancourttól délre fekvő erős állásaiból vetették ki. Az Aisne északi partján heves ré^iegjejs harcokban Mancraun Foutenay-ig nyomultunk előre. A franciák kétségbeesetten támadtak vasúton és gépkocsikon szállított hadosztályokkal a soissons hartennei uton át előre nyomuló csapataink eHen. Este az elkeseredett harcok a mi javunkra dőltek el. A hátráló ellenségnek a Chaudun Verzy —Blanzy vonaltól keletre emelkedő magaslatokra uton és egyre újból megtörve az ellenség efleuáUását elértük a neuillyi és Chateau— Thierrytöl északra emelkedő magaslatokat, Chateau-Thierry és a Dormanstóí keletre eső terület között a Marne mentén állunk. A Marnetől, a Reimstól nyugatra eső ter Étiéiig támadásban) elfoglaltuk a veroeull olizy- sarcy—champigni-I vonalat. A tegnapi harcokból ismét több ezer hadifoglyot s gazdag zsákmányt szállítottunk! be. A legutóbbi két napon harminchat ellenséges repülőgépet lőttünk fe. MenhoH had nagy huszonnyolcadik, Pütter huszonötödik; és Grolf hadnagy huszonnegyedik légi győzelmét aratta. LUDENDORfF, első fűszállásmeater. A németek állandóan friss hadosztályokat vetnek harcba. számii hadosztály vesz benne részt. A kar* cokat tegnap Soissonsnál az Afsne-folyó Orl se mellék fofyófeskájáitak völgyében viMtsOt. 4 harc ideoda hulbnázott de végül a temetek rendkivtö elkeseredett kuzd^ejn iftá* megtartották uj vonalukat. LONDON, junius I. A Reuter-ngywökség külön tudósítója jelenti a franciaországi frontról: Az ellenség meg tücfcr valósítani minden nap az előrehaladást, mm áHandóan friss csapatokkal tápfátja arcvonalált. Több, mim 40 hadosztályt áíiapítottraik meg eddig a csatban, de bizonyára még nagyobb