Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-11 / 134. szám

Szeged, 1918. junius 11. DÉLMAGYARORSZAG 9 fl szocfáldemoKratapárt nagygyilOe. Támadás a feministák ellen. — Turcsányi Imréné nyilatkozata. — Vasárnap délután 4 órakor a Korzó-mozi nyári helyiségében népes gyűlést tartott a szociáldemokrata párt. A gyűlés szónoka Bokányi Dezső volt, akit megjelenésekor tüntető tapssal fogadott a nagyszámban megjelent hallgatóság. A gyűlésen Ábrahám Mátyás elnökölt, a jegyző tisztét pedig Fürtös Sándor töltötte be. Az elnök a gyűlés megnyitása után bejelentette, hogy a nagygyűlés előadója Bokányi Dezső, aki a központi pártszervezet kiküldöttje lesz, aki vázolni fogja a politikai helyzetet, felvilágosítást ad a választójognak mai állásáról és beszélni fog azokról a törekvésekről, amiket a becsületes választójog megalkotása érdekében eddig tettek és a jövőben termi fognak. Az elnöki megnyitó után Bokányi Dezső megkezdte hangos tetszéstől kisért beszédét, amelyben elsősorban is azt hangoztatta, hogy könnyű volna lángba borítani a sziveket, oköibe szorítani a kezeket és megmutatni, hogv a szociáldemokrata párt tud sújtani, ugv, hogy az állam megérzi. Azonban ezt nem tesszük meg, mert a sújtó kéz a történelmi nemezis lesz. Majd megemlítette, hogy az angoi, a francia, az olasz, a svéd, a dán, a norvég nép jogokban mind egyenlő, csak a magyar népnek nincs joga. És ha a magyar katonák a nyugaton vérezni, meghalm tudnak, akkor miért ne legyen joguk az államban nyugati módon gondolkozni. Ezután rátért arra, hogy a választójog a királynál is megértésre talált, de a hatalom ura. Tisza István, veszedelemnek taríja a választójogot. Miért nem osziatja fel a Házat? Sok ürügyet mondanak okuh nincs itt a választások ideje stb. és Tisza az' idők szavát megértő kisebbségnek gáncsot vetett. Azt, amit Tisza csinált a választójoggal, egy nyomdász is meg tudná csinálni két órai külön munkaidővel: a harmincast huszonnégyre javítaná k.i. Nem drótozni, foltozni keli a mai állapotokat, — folytatta lendületes beszédét, — hanem meg kell alakítani a demokratikus államot és vigyázni kell, hogy most, amikor a német szövetség mélyítéséről tárgyalnak, nehogy dupla németet kapjunk. Emelt hangon mondotta: — Békében rejlik a mi fejlődésünk kulcsa. A béke tehát az a jelszó, ami a reakciót meg fogja törni. Ezért ikertestvérek a béke és a választójog. Kijelentjük, hogy a békéért és a választójogért küzdeni fogunk! Végezetül Bokányi a nők választójogáról beszélt és kijelentette, hogy azt a népparlament fogja megcsinálni. Erősen támadta a feministákat, akiknek szerinte azokkal kell I együtt dolgozni, küzdeni, akik a népjogokért szállnak sikra. A munkapárt nem akarhatja a nők szavazati jogát és ezért felszólította azokat a munkapárti képviselőket, akik elszánt hivei a nők választójogának, hogy lépjenek ki a munkapártból. Nagy hatása volt Bokányinak Percekig tapsolták és amikor elült a taps. Fürtös Sándor jegyző felolvasta a határozati javaslatot, amelyben hangot adtak annak, hogy az ország dolgozó népe még alig egy évvel ezelőtt ünnepélyes királyi manifesztum formájában kapott Ígéretet a választójognak becsületesen demokratikus kiterjesztésére. Ez nem történt meg. sőt a Vázsonyi-féle javaslat, amely a királyi ígéretnek a minimumát jelentette, semmivé- lett. Nem marad más hátra, mint felhasználni a legelső kínálkozó alkalmat arra. hogv az ország reakciós, népellenes kormányzatát és egész politikai rendszerét a iegeikeseredettebben és bármily messzimenő harci eszközök igénybevételével végleg megdöntsék. . A határozati javaslát elfogadás után Mellemé, Miskolczy Eugén.ia. a Feministaegyesüjlet budapesti (kiküldöttje beszelt és kijelentette, hogv miután a feministáknak még politikai joguk nincsen és igy politkai párthoz egyáltalán nem tartoznak, kénytelenek azokkal karöltve menni, akik a haladó* zászlóvivői. A feministáknak három jelszavuk van: béke, jobb megélhetés és tisztességes közellátás. Bokányi röviden reflektált a feminista kiküldött beszédére, majd az elnöklő Ábrahám Mátyás erős szavakban fordult a feministák ellen, végezetül a gyűlést berekesztette. Dr. Turcsányi Imréné, a Feministák Szegedi Egyesületének elnöke a következőket mondotta a népgyűlésen történtekről: — Mi a nők választójogáért küzdünk és pártköziek vagyunk, amig a parlamentbe be nem jutunk. Akkor természetesen eíoszlunk majd az egyes pártok között. Pálfyt nagyrabecstiljük, jelölése rokonszenves nekünk, mert mindig melegen érdeklődött ügyeink iránt. Bokányi csúnyán nekünk rontott, kalapos naccságáktiak nevezett bennünket, ami annál kellemetlenebb volt, mert az ellenünk felizgatott tömeg nem értette át a helyzetet. Pálfy programbeszédén megjelentünk, mert jelölése után fölkerestük és ő akkor dokumentálta nekünk, hogy hive a nők választó' jogának és ezt programbeszédébe fel is vette. LEGÚJABB. BERLIN. A Wolff-ügynökség jelenti 10-én este: Noyontól délnyugatra újonnan Iharcbaveíett francia csaptokkl vívott harcban előrehaladtunk. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Niedejeutzra történt ellenséges bombavetések 50 foglyot megöltek, 6-ot megsebesítettek. SAJTÓHADISZÁLLÁS: Junius 9-lkén reggel repülőrajjalnk egyike sikeresen megtámadta Brindisi hadikikötőt. Egy repülőhangárt telitalálat ért, lángra lobbant. 2 találat melléképületeket ért, amelyek összeomlottak. Egy bomba a benzinraktárba csapott, amelyből magas lángok csaptak fel. Két nehéz kaliberű bombánk a tengerészeti arzenálisra hullott, 32 bomba a tengerészeti arzenális körzetére hullott le. Egy találatunk a liverpooli osztályba tartozó gyorscirkáló fedélzetiére csapott és erös robbanást idézett elö. KOPENHÁGA: Pétervárott óriási éhségtüntetések vannak. Tegnap egy nagy tömeg vonult a főváros utcáin, éltették a cári uralom visszaállítását. POLITIKA! HÍREK. Budapesti tudósítónk telefonjelentése. (A véderő- és pénzügyi bizottság illése.) A képviselőház véderő- és pénzügyi bizottsága szerdán délután ülést tart, amelyen a katonai ellátásról szóló törvényjavaslatot fogják tárgyalni. Ujabb hajóclsüfyesztések. Berlin, junius 9. (Hivatalos.) Buvárhajóink az Anglia körüli zárt területen ismét elsiilyesztettek 10.500 bruttotonna kereskedelmi hajótért. Az elsülyesztett hajók közt volt egy erősen megrakott középnagy száTtógőzös. amelyet erősen biztosított kisérőmenetböl lőttlink ki. HÍREK 000 — Békekdrmenet. A békéért már a hábora kezdete óta könyörögnök az emberek. Mindjárt a háború elején kezdték ugyanis megtanulni, hogy nincs nagyobb boldogság a földön, mint a bóka Azonban minden könyörgés hasztalan. Patakokban ömlik a vér és a borzalmak iközött balkan suhanó imák szállnak az ég felé. Imák, amelyek megnyugvást epednek, könyörögnek és a béke után sóvárgó emberek nagy tömegekre verődve keresik a megváltás uj utján az üdvözülést: Szegeden éppen ugy, mint az ország minden városában könyörgő körmenetet tartottak vasárnap délután 4 órakor. A /belvárosi Templom-téren gyülekeztek az egyesületek, iskolák, poilgát rok, katonák és mintegy öt, hatezer főnyi tömeg megindult a papsággal, az élén Várhelyi József prépost-plébánossal. (Lélekemelő, áhitatrakeltő hangulat honolt mindenütt, amerre a menet elhaladt. /Egyházi énekek, zsolozsmák szálltak az ég felé, a katonazene ünnepi zeneszámokkal tette impozánsabbá a menetet és a fehérruhás lánykák hosszú sora megható látványt nyújtott. Az emberek magúdéba szállva, a békéért könyörögtek, amelynek még nagy, véres/ csatamezőköln kelll /keresztülgázolni, hogy visszatérjen közénk, halandó biimösök közé. — A külügyminiszter Berlinben. Bécsből jelentik: Gróf Burián István külügyminiszter Gratz Gusztáv külügyi osztályfőnök és Colloredo-Mansfeld követségi tanácsos kíséretében hétfőn este Berlinbe utazott. A külügyminiszter folytam fogja a Károly király által' a német főhadiszálláson megkezdett tanácskozásokat Iiertling birodalmi kancellárral és Kühlmann államtitkárral a német szövetségi viszony kiépi'tésérőL A külügyminiszter alkalmasint csütörtökön este tér vissza Bécsbe. — Szerdán tanácskozás lesz a délszláv kérdésről Budapesten. Budapestről telefonálja tudósítónk: Bosznia-HerFegovin&nak Magyarországhoz való csatolásának ügyével többször foglalkoztak illetékes körök. A mult .héten Bécsben volt fontos tanácskozás, amelyen Burián, Wekerle és Seidler vettek részt. Ezen a tanácskozáson egyik sarkalatos tétel volt Bos'znia-Hercegovina Magyarországhoz való csatolásának kérdése. A kérdés azóta tovább érlelődött, párhuzamosan Dalmáciának Horvátországhoz való csatolásával. Szerdán a miniszterelnökségen fontos értekezlet lesz a délszláv kérdésben és Bosznia-Hercegovina visszacsatolása ügyében. Megjelennek a'z értekezleten: a horvát bán, továbbá gróf Kulmer Frigyes, Lükinies Ede, a horvát országgyűlés elnöke, Popovits Dusán és Palacsek János képviselő. Az értekezleten Wekerle tájékozódást kiván szerezni, mikép fogadnák Horvátországban Bosznia-Hercegovinának Magyarországhoz való csatolását. Valószínű, hogy amennyiben nem sikerülne Dalmáciát Horvátországhoz csatolni, éi esetben BoszniaHercegovina is megtartanál jelenlegi autonómiáját. A délszláv kérdés végleges rendezése még nem aktuális, most a tanácskozások inkább csak informatív jellegűek. Bécsből jelentik: A horvát-délszláv kérdések úgynevezett magyar megoldása, hogy tudniillik Bosznia-Hercegovinát Magyarországhoz, Dalmáciát pedig Horvátországhoz