Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-09 / 133. szám

Síré" ÜZE^SD, Í91S. JAAJIIT* TI bili ÁiiAÖ YAÉDAÍSÉÁÍG Vasárnap lesz a iMtatfrt .kiüli sagygyfillse. (Saját tudósít ónktól) Illetékes helyről közlik veink: Azok a fáradozások, amelyek dr. Kelemen Béla főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester részéről arra irányultak, hogy egységes megállapodásra lehessen jutni az első kerület jelöltjét illetőleg, nem vezettek eredményre. — Ezt az értesítést kaptuk ma a Budapesten és Szegeden napokon át folytatott tárgyalások végső eredményeként. A nemzeti munkapárt' vasárnap délelőtt 11 órakor tartja a Korzó-mozi nyári, rossz idő esetén téli helyiségében jelölő nagygyűlését. Az előreláthatólag nagyon látogatott népgyűlésre szombaton este Szegedre érkeztek a párt országos vezetősége részéről: Almássy László, Hegedűs Lóránt, báró Lévay Lajos és Pál Alfréd. Báró Tallián Béla vasárnap érkezik meg. A jelölő nagygyűlésen, amely lelkes hangulatúnak ígérkezik, Back Bernát fog elnökölni. A jelölés után küldöttség fogja meghívni dr. Pélfy Józsefet a nagygyűlésbe, aki ott beszédet fog tartani. Beszédeket mondanak még a budapesti kiküldöttek. A Budapestről Szegedre érkezett vendégek tiszteletére szombaton este társasvacsorát rendeztek a Tisza étttermében, a melyen mintegy 100—120-an jelentek meg. A munkapárt országos vezetőségének kiküldötteit dr. Cserő Ede üdvözölte meleg és közvetlen szavakkal. Beszélt arról a nehéz helyzetről, amelyben a jelszavak nélkül, de szorgosan dologzó munkapárt van az ellenzéken, ahol nem hirdetett más elveket, mint aminőket a kormányon hirdetett és hirdetni fog. Az üdvözlést a küldöttek nevében báiy> Lévay Lajos köszönte meg. Politikai természetű refleksziók után mint szegedi Születésű ember beszélt a város hivatásáról és fejlődésének az árviz óta megfutott útjáról és arról, hogy Szegedet a jövőben országos érdekből az eddiginél sokkal hatékonyabban kel! a kormányoknak támogatniok. Wimmer .VCSSILIMBAANTHNIMMSAMMBBNUSAMUMSBM** EMNSWTHI azt a kérdést intézte Hegedűs Lóránthoz, hogy az iparosoknak melyik pártban kell tomöriilnlök. Hegedűs szellemes és lendületes beszédben válaszolt. Vázolta az egyes pártok programját, múltját, jelenét és jövőjét és azt a következetést vonta le, hogy az iparosságnak a dolgozni akarók és audók pártjában, a nemzeti munkapártban van a helye és hogy Szegeden dr. Pálfy József körül kell tömörülniök. Felszólaltak még Almássy László, Pál Alfréd; nagyon formás és tartalmas beszédet mondott dr. Pálfy József. A pártvacsora, amelyen kereskedők, iparosok és hivatalnokok is tekintélyes számban voltak jelen, mindvégig lelkes lefolyású volt. Szombaton Szegedre érkezett Szász Károly képviselőházi elnök leirata a választással kapcsolatos intézkedések elrendelése tárgyában. A leirat a következő: Szeged város t. központi választmányának Szeged. Dr. Rósa Izsó, Szeged város első választókerületének képviselője elhalálozván, a képviselőháznak 1917 évi julius 4-én tartott ülésében, az időközi választásokra nézve általánosságban adott fölhatalmazás alapján fölhívom a t. központi választmányt, hogy a szükségessé vált uj képviselőválasztás iránt a törvényes intézkedéseket megtenni és a választás határnapját velem tudatni szíveskedjék. Budapest, 1918. évi junius 7-én. Szász Károly, a képviselőház elnöke. Taschler Endre főjegyző a központ' választmányt junius 12-én déli fél 12 órára öszsze'nivatta. Az ülésen kitűzik a választás határnapját és megállapodnak a választást elnök és jegyző személyében. Az Uray Zoltán jelöltsége mellett működő párt erősen szervezkedik, Ufav ma sem nyilatkozott még arról, hogy váüalia-e a. jelöltséget, mert hivatalosan távol volt Szegedtől. Szombaton este érkezett haza és igy a jelöltség elfogadásáról csak 1—2 nap múlva nyilatkozhat. M»MWIEW»»«BI»AAASS«!«IAI!«»Í8AAIIS«B»G'»«AIA3:**SI(«*»»A> Közgazdasági krónika. Cseh és horvát töke a magyar tengerparton. — Horvátország és a magyar közgazdaság. A bécsi többtermelési konferencia. — Budapest, 1918, junius 8. Kicsiny tengerpartunkat mindig elhanyagolta a magyar közgazdasági politika. tTgyanakkor, amikor az osztrákok minden erejükkel Trieszt fejlesztését munkálták, mi közönnyel kezeltük egyetlen tengeri kikötőnket: Fiumét, Az osztrák ttőke villasorokkal építette tőle az osztrák partokat; mi esztendők hosszú során át megelégedtünk azzal; íiogy átrándultunk Afbházjába. Aki azonban azt hiszi, hogy okultunk a mult tapasztalásain, az téved. Ellenben egy igen érdekes jelenséget figyelhettünk mog napjainkban a magyar tengerparton. Cseh és horvát érdekeltségek, tőkések és bankok egyre-másra vásárolják a telkeket, szállodákat és fürdőhelyek létesítésére alkalmas ingatlanokat. Irta: Bizony László; Vállalatok alakulnak, amelyek üagy beruházási programmal készülnek a háború utáni időkre, amikor az emberek, mint a sáskák, -ugy el fogják lepni a tengervidéket és példát lan arányú konjunktúra fog kibontakozni minden kis fürdőtelep előtt. Legutóbb például a Tengerparti bank és takarékpénztár cégű susákí horvát pénzintézet 3 millió korona alapkőkével megalakította az Adriai szálló és fürdőtelep részvénytársaságot, amely máris magába olvasztott egy másik hasonló célú horvát vállalkozást és megvette a susáki „Jadratn" szállót, a cirkvenieai „Miramare" szállót és egy novii panziót. És ez csak egy a sok közül. Meglepő az a céltudatosság, amellyel a horvát és a cseh tőke imigyen tért hódit a magyar tengerparton. Szinte azt kellene hinnünk, hogy e vállalkozó szellemű bankokat és tőkéseket egy szervezet mozgatja a háttérben, amelynek mintha csak az lenne a hivatása, hogy SZÍVÓS kitartással párosuló élelmességgel elhódítsa előlünk a magyar tengerpartot. -Pedig ilyen szervezet nincs és az élénk vállalkozási szellemnek, amely ma kies adriai partjaink körül uralkodik, azt hiszem, semmi más mozgató rugója nincs azon a kitartáson és azon az élelmességen felül, amely minden egészséges vállalkozás természetes lendítő kereke. Csak végtelenül elszomorító, hogy ezt a szellemet csupán a cseh és horvát tőkéseiknél fedezzük fel, s hogy a magyar tőkét s a nagy magyar bankaknak a hazai tengerpart megújhodását és felvirágzását szolgáló befektetéseit hiába keressük. Pedig ebben: a magyar tőkének a megmozdulásában már többet is látnánk az üzletes vállalkozásnál. Ez a megmozdulás egy nagyszerű akciót jelentene a magyar tengerpart megőrzése, magyar kézen való megtartása és magyar szeillemíbjen való fejlesztése szolgálatál han. Attól félek, hogy mire ennek tudatára ébrednénk, a cseh és horvát tőke teljesen kisajátítja a magyar tengerpartot. Aztán, ha eljön a béke, már Abbáziába sem kell majd átmennie a jó magyarnak, a magyar tengerparton is idegen- vállalatokba tömheti a pénzét. - i re; Miként a magyar tengerparttal, ugy vagyunk magával Horvátországgal is. A magyar közgazdasági életnek, .a magyar banktevékenységnek és iparnak egy-két pénzintézeti és iparvállalati érdekeltségén tul semmiféle szorosabb kapcsolata inincs Uorvátorzággal. líjzinte megfoghatatlan, ihogy évfc tizedek hosszú során keresztül, a közvetlen szomszédság és a közös ügyek dacára, miképpen maradhatott Borvátorzág oly elszigeteltidegen terület a magyar tőke s a magyar vállalkozás számára, Horvátország pénzintézeteiben, vállalataiban a horvát tőke mellett az osztrák és a cseh pénz a domináló, s kivált az utóbbi hovatovább mind nagyobb irányító szerephez jut a horvát pénzvilágban és vállalkozásban. A Zsivnosztensaka Banikanak, mintha egyéb gondja sem lenne, ugy gyarapítja ,s fokozza horvátországi érdiekeltsékót. És a Böbmisehe Industrialbank és a többi inagy cseh tőke érdekeltségek mind százszor közvetlenebbül érdekelvék a horvát közgazdasági munkában, mind százszor közvetlenebbül vesznek részt a horvát pénzügyek, a horvát termelés ránytusában, mnt a magyar tőke. Mi lehet vájjon ennek az oka! Kölcsönös idegenkedés! Aligha. Hanem a szűklátókörű gazdasági politika, amely mm lát tovább Ljdombovárnál. Vizsgáljuk meg érilokképviseteink működését. Mikor tartottak ezekben csak egy előadást is Horvátország gazdasági életének valamely kérdéséről, vagy kierueikedő mozzanatáról? Mikor volt kebelükben egy vitaestély a magyar-horvát gazdasági •kapcsolatok erősítéséről, a magyar tőke ős vállalkozás számára horvát területen kínálkozó munkaalkalmakról, térhódításunk lehetőségeiről? Mindennapos krónikása vagyok a gazdasági életnek, de ily vitaestre nem emlékszem. Talán a cseh tőke nagyszerű térfoglalása Horvátországban e részben is észre fog tériteui bennünket. !A középeurópai közgazdasági egyesületek a minap Bécsben kongresszust tartottak, a melyen főleg a mezőgazdasági többtermelés kérdéseit tárgyalták. Itt azután Wolfí dr. néTERNBE BESZELOGEPEI! ™^e7sJitün6 hangu' legv'iabb a legjobbak rendszerű ....... K 150.Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon" baszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb . . K 300.— e „ _ _ „_ . tövei a íegiüKeieie&cuu . . n jv BUDAPEST,VII, Rákóczi-ut 6©*, saját palota. RendeIésn6! a pénz eIőfe beküldés.