Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-08 / 132. szám

Szeged, 3918. junius 8. DÉLMAGYAR0R8ZAG POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk telefonjelentése. — (Szász Károly a képviselőház munkarendiéről.) Szász Károly, a képviselőház elnöke kijelentette egy újságírónak, hogy az indemnitást a képviselőház keddi ülésén fogják beterjeszteni, amelyet valószínűleg két hónapra fognak kérni. Ezután tárgyalják a választójogi reformot. A katonai ellátásról szóló javaslatnak öt fejezete még 'függőben van, ezért a javaslat tárgyalásának időpontját még nem tudják. (Az uj belügyi államtitkár kinevezése.) A hivatalos lap legközelebbi száma közölni fogja Gaál Sándornak belügyi államtitkárrá való kinevezését. MŰVÉSZET j. oooo MŰSOR: Szombaton: Hóvirág. Operett, páratlan báromharmados. Hóvirág. (Bematató előadás.) A szinházi szezon utolsó operett újdonsága. Nemcsak sorrendben. Ah, utolsó ugyancsak sok volt ebben a szezonban, amikor mindent előadtak, amelyen rajta fénylett az izgató, a csodatevő márka: operett. És valahány operett ébrén a szezonban szinrekerült, mindig meg kellett ásni egy sirt a Stefánia-szélen... A Hóvirág fejfája már régien kész volt, a gyászszertartás azonban ma este történt meg. A szomorú aktusra sokan verődtek össze és nélia összeverődtek a tenyerek is, jeléül annak, hogy egy operett szenderült jobb létre. Egy operett, amelynek tiszta, ártatlan cirne: Hóvirág és amelyben egy uralkodó herceg leánya szerelmes egy tenoristába, akinek „C"-je van, de szerencséje nincs. Ez a tenorista kamaraéiiekes és sajátságos, hogy sokszor még az utcán is énekel. Ilyenek ezek a szerelmes operett tenoristák! Oh, bűbájos romantika, hogy ebben az operettben nem tudtál diadalt ülni! Képzeljék csak, az uralkodó herceg leánya nem lett a tenoristáé. A papája nem engedte, aki vén kecske módjára a sót még megízleli és a primadonna iránt megrogygyant inakkal érdeklődik. És végezetül felhangzik egy szép ária az operettben: „Az asszony ingatag", de ennek a zenéjét nem Benatzky Raph szerezte. Sir ni kellene mindezen, ha nem volna olyan mulatságos. Az előadás? Ment, mendegélt, mig egyszer csak véget ért. Az Ocskay-pár szépen énekelt, Solymossy Sándor végezve tisztét, mulattatott és Déri Rózsi a primadonnát játszotta, merthogy ő a primadonna. És Matány Antallal együtt leült a sugólyukhoz, a közönség pedig felült az operettnek. Taps azért volt, némely páholyban tizen is tapsoltak, a karzaton, meg a diákhelyen pedig többen lázongtak a gyönyörtől. Egyéb baj nem történt... Jíincs többé paiihiány. Rongyos és használhatatlan kerékpár külső gummiját vigye felujitás vegett ÍTI^RV FÍ1F varrógép kerékpár és l^Ulu g ainofon raktárába. Szeged, Kiss-utca Keleti-palota. Japán csapatokat kü!d Európába? Genf, junius 7. A Havas-ügynökség tokiói táviratot közöl, amely szerint a japán kormány most már komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy az európai harctéren felvegye a küzdelmet a németekkel. Hir szerint már tárgyalások is vannak folyamatban erről a kérdésről. Ostromállapot Moszkvába Kiev, junius 7. A Gólos Kieva távirata szerint Moszkvában ellenforradalmi- összeesküvést fedeztek fel és ezzel kapcsolatban kihirdették az ostromállapotot. (M. T. I.) Ujabb német támadást vár az antant. Bécs, junius 7. A Reuter-ügynökség jelenti: A harcok hevessége helyenkint alább hagyott, mert a németek most már tartalékainkkal állanak szemközt. A nyugalom azonban előreláthatólag csak rövid ideig fog tartani. Az ellenség eddig mintegy ötven uj hadosztályt vetett harcba s ezek most már, az offenziva második hetében, bizonyára nagyon kimerültek. /A németeknek azonban még sok tartalékuk van s igy kétségtelen, hogy folytatni fogják offenzivájukat az Oise és a Marne között. Nincs azonban kizárva, hogy egy másik fronton indítanak ujabb offenzívát. 7{égi világból * — Szegedi történetek. — Irta: Cserzy Jfíihály. A RlHMEKlES MESTER. 48 Gabara Vince cóbbeli remeikies csizmadiamester volt a forradalom utáni időkben Szegeden. Még pedig hires mesterember. Olyan „szép állású", magyar szabóén csizmáikat ritka kéz tudott előállítani, mint ő. Mikor mester lett és bemutatta a remekbe készült lábbelit, nagyot nézett az akkori céhmester és megveregette ia vállait. — Derék ember vagy, fiam! örülök, hogy mestertársam leszel. Isten éltessem Aztán olyan áldomást csaptak a mestertárs (nem ám szaktárs!) tiszteletére, hogy egy-egy céhtag a szemével se látott olyant. Teljes hét napig áldomásoztak a céhmiester ur tisztességes polgári házánál. Jöttek, mentek ia csizmadiamesterek és ki rövidebb, ki hosszabb dikcióval köszöntötte föl az uj társat. Azonközben pedig itták a karcost és fogyasztották a paprikáshust. Mások meg a (kocsonyát. Ki mit szeretett. Ezeket a céhmesterné készítette. Akkoriban természetesen az volt a szokás, hogy ia reniekelések a céhmester házánál történtek. Oda jöttek össze a céhtagok és ott eputálták meg a remekbe készült munkának FOSl 3A:9-liOP. MA BATiZFALVI ELZA felléptével teljesen uj műsor. ítéletnap :: Móric teefoná! :: Jaj a kő/pontok Skandalum a kabaréban :: Velencei éjszakák :: Gyere cigány ;: stb. stb. és teljesen uj szóló műsor. Hideg buffet. Cigányzene. Kávéházi italok. Heiyárak: 6, 5, 4 és 3 korona és 20% vigalmi adó. Jegyek napközben a Pető-féle tőzsdében váltható*. még a legutolsó öltését is, hogy vájjon nincs-e rajta valami kivetni való. Elfogadható-e? Jó munika-e? Mesterré lehet-e avatni a készítőjét vagy nem. Ha azután abban állapodtak meg, hogy ezt a munkást érdemes bevenni a mesterek közé, akkor fölavatták. Néha igen alaposan. Négy, öt napra, sőt egész hétre szóló dinom-dánommat. A céhlegény ilyenkor vitte a hirt, hogy ekkor, meg ekkor avatás lesz. És azon a napon, megindult ünnepi öltözetben, fónyesszáru csizmában, tajték szivarszopókával, sétapálcával! a borszagú mester és bütykös ujjaival bekopogtatván, kacskaringós mondással beült a vigadók közé. Az öregebbje, egyszersmind kevélyiebbje. részben komótos, részben rátartás volt és ennek okáért csak másnap, esetleg harmadnap következett a mesterré avatásra. Az „iíiaszszony" (akkor még az iparosnék között nem volt naccsága) a fekete esipkébo kontyolt mesterné igen szívélyesen fogadta a vendégeket és ünnepnek tekintette az ilyen alkalmakat. Szép, magyaros dolgok voltak ezek akkor, hiába... Hát Gabarából derék, önálló mesterember is lett. Jó üzlete volt. És a bire eljutott a városon kivül is. !Ez pedig abban az időben nagy' dolog volt. Hogyne. Nem volt akkor telefon, újsághirdetés és efélékről nem tudtak az emberek. A munkának magának kellett átküzdieni magát jó hírével! a szomszédba. Csak egy nagy és vaskos hibája volt, ami az évekkel együtt öregedett. És ez nem egyéb volt, mint a szereplés. Igazabban: a politizálás. Hát hiszen ez körülbelül minden csizmadiamiesternek betegsége, mert ha egyebütt nem, hát a korcsmaasztal mellett eltudákoskodik, azonban az egyik túlzásba esik, a másik meg csak ugy módjával űzi és mindenekelőtt megmarad a kaptafa mellett. (Egyszer kiváncsiságbój megkérdeztem! egy csizmadiamestert, hogy miért kedvelik annyira a politikába való beavatkozást. Az öreg, aki a bőrszagtól tökéletesen ki volt mái* érve, igen őszinte volt. — Azért — mondta — mertmég az ember a bőrt szabja, az eszének semmi munkája nincs. Hát kapja magát és a haza sorsán tűnődik ... — Hát az elméje nem dolgozik, mikor szab? — Megette a fene — szélesedett el tokás álla a nevetéstől az öregnek — ha a kéz nem jó, akkor hiábavaló ott az ész. Kéz kell oda uram, nem ész... íEvvel is többet tudtamFolyt. köv. !DBacBaBSKRB»BaaasMHMe«K*a«n:*8*iasNaiiaHaaaa Peleié* szerkesztő Pásztó* J6»# V" IRAAT T flíllltll és más értékpapírokat :-; vesz és elad a :•: SZEGEDI NÉPBANK Kosuith Lajos-sugárut 13 Vasárnap fél 5-kor déimfáríi előadás a Belvárosi ifabaréban atizfalvi Elza •V. felléptével, .v Mérsékelt helyárak. Jegyek a Pető-féle tőzsdében vá ihatót.