Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-08 / 132. szám

Szeged, 1918. junius 8. IIÉLMIAGYAROBSZÁG ft Választójogi bizottság befejezte tanácskozásait. A képviselőház megszakítás nélkül fogja tárgyain! a javaslatot. (Budapesti tudósítónk telefonjefantése.) A képviselőház választójogi bizottsága Pénteken délelőtt folytatta a választójogi javastat tárgyalását Beöthy László elnöklésével. A kormánv részérő! Wekerle Sándor miniszterelnök és Némethy Kárelv államtitkár voltak jelen. A bizottság elsősorban Hegedűs Lórántrak az összeférhetetlenségi törvény módosítására vonatkozó indítványát tárgyalta. Bizony Akol nem látja szükségesnek és sürgősnek a törvény módosítását. Ami a közszállítások keretében történő szállításokat öleti, arra nézve az a véleménye, hogy nem tartja helyesnek ezeket kivenni az inkompatibilitás alól. Homlokegyenest ellenkeznék ez az összeférhetetlenségi törvény ötödik 'Szakaszának 15. pontjával, amely a szubvenciót eltiitja. A beterjesztett módosítást nem fogadja el. Huszár Károly szerint nagy indokai voltak az összeférhetetlenségi törvény meghozatalának, amelynek meg veit a .maga purifikáló hatása. Nem. tartja helyesnek, hogy most a kérdést a hajánál fogva idehozzák. Az iparnak kellő képviselete van mn is a parlamentben. A főrendiháznak is vannak iparos tagjai. Hegediis Lóránt indítványát nem fogadja el. Gróf Bethlen István nem tartja a bizottságot erre kompetensnek, mert az csak a választójog tárgyalására hivatott. Csinálja meg ezt a törvényhozás. Kéri Hegedűs Lórántot, hogy vonja vissza indítványát. Mindenki érzi ugyan, hogy az összeférhetetlenségi törvény reviziójának a nagy kérdése megérett, de ezt a parlamentben kell megoldani. Návav Lajos hozzájárul az előtte szóló véleményéhez. Nem szerves része ez a kérdés a választójogi javaslatnak és arra senki sincs jelenleg elkészülve. Gróf Bethlen indokolását teljes mértékben osztja. Hegediis Lóriánt nemcsak nem vonja vissza indítványát, hanem kéri annak elfogadását. Lehetetlen ugyanis a parlamenttől azt várni, hogv szerves reformot alkosson az összeférhetetlenségi törvényben. (Nyilt sebe a törvényhozásnak, hogv az iparosság nincs benne képviselve. Ha a munkások bejönnek a Házba, kell hogy oda munkaadók is bejussanak. A munkaadók tekintélyét vissza keli álütani. Egy-egy ezredest tettek be minden gyárba és a politika is behatolt a munkások közé. Egyszóval annyira megrongálódott á munkaadók tekintélye, hogy azt feltétlenül •helyre keli állítani. Ha meg lesz a kényszertársulás, akkor mindenki közszáilitó lesz és a mai jogállapot szerint nem lehet- képviselő. Kéri indítványa elfogadását. Gróf Tisza István: Kijelenti, hogy ez a .módosítás hónapok óta a közvélemény előtt varr és a GyOSz. elnöke, aki nem tartozik az ő politikai barátai közé, a legnagyobb nyomatékkal követeli ezt. Ha valaki, ugy ő birna érzékkel az iránt, hogv további teherUiillU VI Uí, II vilii, llVIJiV IIVV'ÍIUUÍ IVHVi- . próbának ne tegye ki a választójogot, de I ért. égető szükségnek tartja a iegkiáltóbb hiányok póUását. Szavazását épen ezért adja ie Hegedűs Leránt módosítására. Az iparosok zöme eddig még nem juthatott be a Házba, a jövőben pedig alig lesz olyan iparvállalat, melyet ne érintene a mai összeférhetetlenségi törvény. Megéj^mlik az iparosok, hogy olyan strukturát adjunk a parlamentnek, hogy ha a munkások bejutnak oda, az iparosok is bejussanak. A magyar ipar a háborút csak akkor fogja túlélni, ha a munkaadó és munkások között olyan viszony lesz, amely az ipar produktivitását biztosítja. Kéri a frzottságot, ne kövessen el eapitis diminuciót az iparosok ellen. Kéri Hegedűs módosításának az elfogadását. Wekerie Sándor miniszterelnök: Az ország ipari felvirágoztatását jövőnk egyik tetté telének taríja, épen ezért szükséges, hogy a pariamentben az iparnak szakképviselete legyen jelen, de ne érdekképviselete. A háborús viszonyok az összeférhetetlenségi eseteke" megszaporították, ezért az összeférhetetlenségi törvény revíziója sürgős, de ebbői nem azt a konzekvenciát vonja le. a mit Hegedűs Lóránt. Az inkompatibilitási törvénnyel nem ért' egyet, de most nem erről. hanem a választójogi törvényjavaslat tárgyalásáról van szó. Hegedűs indítványát nem tartja elfogadhatónak. Gróf Tisza István ugv látja, hogy - a miniszterelnök is szükségesnek tartja az összeférhetetlenségi törvény mielőbbi revízióját. Szeretne kötelező nyikvtkozatot kaptn arra nézve, hogy a revízió az uj választásokig megtörténik és életbelép. Wekerle miniszterelnök ezt megígéri. Teleszky János és gróf Tisza ismételt felszólalása után Hegediis Lóránt indítványát visszavonta. Ezután a bizottság az elnök javaslatára tanácskozását felfüggesztették, hogy azalatt megtárgyalják a kötelező szavazás, a fuvardíjra vonatkozó szakaszokat. A választójogi bizottság hosszas vita után elfogadta a kötelező szavazásra vonatkozólag a Szabó János által csütörtökön benyújtott indítványt. Mindazon kerületekben tehát, ahci a szavazás titkos lesz, köteles lesz minden választópolgár szavazni. Ugyancsak elfogadták a fuvarköltségre vonatkozó szakaszt is Tisza István olv módosításával, hogv 5 kiliméteren tul szabad fuvarköltséget megtéríteni. v A választójogi javaslatot ezzel részleteiben is letárgyalták. Ezután Tisza István mondott köszönetet Wekerlének előzékeny magatartásáért, Wekerle pedig megköszönte a bizottság tagjainak működésüket. Kijelentette, hogy a kormánv .még a jövő héten beterjeszti a Ház elé az indemnitást, hogv ennek letárgyalása után a választójogi reformot megszakítás nélkül tárgyalják. Az elnök zárószava után a/, ülés yéget Megsemmisült Feeh tábornok tartalékhadserege Berlin, junius 7. A Wolff-ügynökség Jelenti: A német trónörökösnek az Aisne és a Marne között aratotWSiíozelme ismét jelentős ellenséges haderőket és nagymennyiségű hadiszert semmisített meg. Az ötvenötezer foglyon, kivül rendkívül nagy veszteségeket szenvedtek a franciák halottakban és sebesültekben is. Márciusban a francia hadsereg az angoloknak a Sonrane mentén szükségessé vált hátrálása következtében kénytelen volt a készenlétben álló Foch-íéle tartalékhadsereg legnagyobb részét harcba vetni. Ez a tartaléksereg aztán belesodródott & -nagv angol vereségbe. Amikor Flandriában ismét komoly veszedelem fenyegette az angolokat. főparancsnok tik másodszor is kénytelen volt erős tartalékcsapatokat igénybe venni. Csak az északi fronton folyt harcokban 18 francia hadosztályt volt kénytelen a főparancsnokság az angol front tehermentesítésére harcba vetni, további erőket pedig ugyanott tartalékba helyezni. A leguiabb Somme-menti vereség aztán rendkivül megnövelte az antant véráldozatait. Az aisne rnarnei csata minden napja nagy réseket ütött az erősen megcsappant Foch-íéle tartalékokba és a főparancsnokot arra kényszeritette, hogy hadosztályait ott vesse harcba, ahol a németek támadtak. Ezzel ismét jelentős francia hadosztályokat kötöttünk ie s •igv az antant vezérkara teljesen elvesztette operatív szabadságát. A biípzke tartaléksereg, amelyre ellenségeink a legszebb reményeiket építették, mint ilyen, nem létezik többé. ^ A Lloyd székházépítési mozgalma. — Felhívás a szegedi kereskedőkhöz, iparosokhoz és vá lalatokhoz. — Megindunak a kötvényjegyzések. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Lloyd Társulat tudvalevőleg nagyarányú székházépítési akciót kezdett. A székház építéséhez szükséges összeget kötvények kibocsájtusával akarják előteremteni. A mozgalom célja ezen tul egyelőre nem is terjed, mert az építkezéssel természetesen — ha csak közben valami különösen kedvező alkalom nem kínálkozik — várnak addig, amig azt a viszonyok lényeges megváltozása iehetövé teszi. Minden esetre tervbe vette a társulat vezetősége, hogy annak idején díszes és hatalmas székházat emel és ennek a célnak megfelelően nagy arányokban indította most meg a kötvényjegyzési akciót. A mozgalom sikere érdekében a vezetőség a következő felhívást boesájtotta ki: — A Szegedi Lloyd Társulat, mely az; idén ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, szépen kibontakozó jövője szempont iából is határkőnek kívánja tekinteni ezt az esztendőt. Május 9-én tartott rendkivüli közgyűlésén ugyanis elhatározta.#hógy kötvények kibocsátásával megkezdi annak az öszszegnek előteremtését, amely szükséges ahhoz, hogy a kereskedelem jelentőségéhez és a Társulat tekintélyéhez méltó szabású székházat emelhessen. Minden kereskedőnek, iparosnak, vállalkozónak és vállalatnak támogatnia Kell ez akciójában a Szegedi Lloyd Társulatot. Az építkezés ugyanis nem az egyesület magánügye, hanem elsőrendű közügy. Tervünk minéi sikeresebb megvalósítása érdeke a városnak, mely a társulati székház felépítésével, jelentős és bizonyára monumentális középülettel gyarapszik. Frdeke a kereskedelemnek, melyre a mai és a ránk következő — bizonyára nehéz • időkben nem lehet mellékes, hogy erejét, tekintélyét, súlyát és tisztességét milyen eszközökkel reprezentáljuk. Érdeke mindenkinek, aki valamilyen kapcsolatban áll a termelés egy-egy ágával, mert meggyőződésünk, hogy a Lloyd-társulatf székház és a benne majdan felpezsdülő munka közvetve hatékonyan fogja szolgálni a szegedi kereskedelem és ipar minél egészségesebb. rendszeresebb és ütemesebb fejlesztésének áldott munkáját. Igv akciónkkal azon kevesek sorába is lépünk, kiknek megadatik a város fejlesztését és az egész polgárság érdekeit szoigálni. Ezekre a nagy érdekekre és kivételes horderejű kérdésekre való tekintettel különös nyomatékkal hívjuk fel figyelmét a most megindult mozgalomra. A Lloyd székházépítési mozgalmától senkisem tarthatja magát távol. A kötvényjegyzők sorába való belépésre egyenlő erővel hivnak olyan közéleti,* társadalmi, gazdasági és várospolitikai kötelességek. amelyek teljesítése elől elzárkózni nem lehet. Az ügy iránt érzett meggyőződéstől és lelkesedéstől hevítve kérjük, álljon sorainkba, yegyen részt a jegyzésben, támogassa ezzel a bizfos befektetéssel azt a törekvést, hogv a szegedi kereskedők házának felépítésére írrinél tekintélyesebb összeget sikerüljön előteremteni. Szeged. 1918. juniu.v hó. Kiváló tisztelettel Weiner Miksa, elnök. Pásztor József, titkár. A jegyzések már is megindultak, még pedig szép és biztató eredménnyel. Az első jegyzők voltak Back Bernát és a Szegedr Kenderfonógvár 10--10,000 korona jegyzéssel. tv ___________ II—in Hüm h