Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-07 / 131. szám

Szeged, 1918. junius 7. D*LMAG Y A ROBSZ Atí A liiREK 000 Megbeoxétasek. A Pista gyereknél vannak ezúttal áelen a fiúik, akik egy ikiseó sápadtak­nak és fáradtaknak látszanak, min­déin bizonnyal a vizsga előtti biflá­záatél. Szárított rózsalevélből ké­szült cigarettát szívnak. Jancsi: Fiuk, mi újság? Bég voltunk együtt. ZoHán: Nem mi vagyunk az oka, hajnenf a Gyuri, aki ugy látszik, nem szereti a tár­saságunkat, Gyuri: Bolond beszéd. És különben is mit. szeressék rajtatok? Szeretni a szőke lányokat KELL Pista: Csecsemő korodba^ megvertek, ha barnát szerettél Mióta vagy olyan válogatós a színekben? Y'ali: Ne szemtelenkedjetek fiuk! Inkább beszéljetek a hazárdjátékokról. Mi az a sle­mil de fair? Gyuri: Az egy fer játék. Akik játszák, azok közül egyik-másik rendszerint slemiL Gábor: És a makaó? Pista: Az a kis, meg a nagy sláger. ZoHán: Tudom); Olvastam, hogy egyszer egy urat játék közben megütötte a sláger. Gyuri: Sok a duma, a bolond duma. Tud­játok meg, fiogy ez a játék oly messzi van a szolid játéktól, mint a iMkk(a>ó Jeruzsálem­től. Jancsi: Éljen a humorfíu! Naou szelemea Mondjál még ilyent, ötért. , Pali: És mi a baecarat? Zoltán: Az egy színdarab. Gyuri: Kidobni, kidobni a gyarmekecs­két! Hogy kezd rügyezni. Vigyázat, mindjárt euclizni íogl Zoltán: Ne add az előkelőt, mert te idő­sebb vagy. Te se tudsz mindent. Igenis, ón láttam a szinbázban a Baeearat, mindig a Góthók szokták játszani. A Góth főbe is lövi magát benne, de nem igazábul. Pista: Majd bolond lesz, hogy igazán csi­nálja. A színháznál nem szokás semmit se igazán csinálni Ott minden csak játék. Jancsi: A kártya is játék és azt igazán csinálják. Gábor: Na, nem mindig. De hagyjuk a kártyát, arról beszéljetek, ihogy mi van a képviselőválasztással? Pali: Több már a jelölt, mint a szavazó. Nekünk, diákoknak is kellene jelöltet állítani. I)e nem ám a Gyurit. Gyuri: Én nem is reflektálok rá. Hja ne­künk volna szavazati jogunk, én tudom, kire szavaznék. Mind: Kire, kire? A szőkére? Gyuri: Ezúttal barna az illető. Tanárunk, Pista: És miért kívánnád a megválasztá­sát? Gyuri: Mert igy megszabadulnánk tőle. Éljen tehát ő, a követünk, akit a tanulásban nem követünk. (A szekrény tétjén megpil­lant egy tálban (Veresnyét, leemeli, enni kezd, majd a fiuk ámulatára az egész tállal1 elvonul.) — Báró Kövess tábornagy a királynéi Bécsből jelentik: A király kihallgatáson fo­gadta báró Kdvess Hermán és Woyrsch tá­bornagyokat. Mindkét tábornagy hivatalos . volt a királynál reggelire. - A elviHstát Is emelik. Az 1867 : XII. t. c. 7. szakasza értelmében a magyar or­szággyűlés szavazza 'meg a magyar király udvartartási 'költségeit. Az országgvü'és en­nek a törvénycikknek alapján 3,650.000 fo­rintban állánitotta meg az udvartartás költ­ségeit, anrt 1873-ban 4,650.000 forintra emel­tek. Ez az összeg 1903-ig váltözatftanul ma­radt, amikor is 2 mi'lió korórtávál felemelték. A hűbpru-okozta drágaság'- folytán túlságo­san megszaporodott .az.üdvárrartás költs.égg„ is, ami a kormányt arra készteti, hogv'rövid időn belül az országgyűlés elé terjessze az udvartartás költségének felemelésére -vonat­kozó javaslatát. — K-íQntftesek. A király Kohlén Antal nép­felkelőnek ós Erdélyi Sándor népfölkelő tize­desnek az 5. honvél gyalogezredben az el­lenséggel szemben tanusitott vitéz magatar­tásuk elismeréseül a vas érdemkeresztet a vi­tézségi érem szalagján adományozta. — Kinevt-zés. A király az igaz&ágQgyrai­niszter élőterjesztésére dr. Honheiser Sándor a szegedi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a törökbecsei járásbírósághoz jórás­biróvá nevezte iki. Osztrák katonaorvosok Szegeden, A háború óta nemcsak a 'betegek, de az orvosok száma is megszaporodott Szegeden. Több fő­városi és vidéki orvos (kénytelen itt tartóz­kodni, mint katonaorvos, akik nagy segítsé­gére voltaik a mtegcsappanit számú szegedi eivilorvosokmaik, nemkülönben a ("közönségnek, amelynek orvosi kezelést Ikell igénybe vennie. A katonaorvosok között azonban előfordul­tak nem magyar állampolgárok is, jobbára ausztriai illetőségűek, akik magánprakszist is folytattak, noha tudott dolog, hogy Ausz­triában a háborús idők magyar katonaorvo­sainak nem engedik meg a magánpralkszis űzését. Mint értesülünk, ette való tekintettel, dr. Wolf Ferenc, városi tiszti főorvos intéz­kedett, hogy nem magyar honos katonaorvo­sok Szegeden magán prakszist ne végezhesse­nek. Az intézkedés helyénvaló, mert meg kell értetni a derék sógorokkal, hogy amilyen az adjonisten, olyan, a fogadjisten is. — Nínc* korpi. .Ma egész nap esőtörtök volt és áprilisi hangulat. Hol kiderült, hol 'beborult, élesztgetvén az emberiség reményét, mely eső után szomjazik és aggódva néz az égen járó rongyos felhőkre, melyek a sze­gedi közélelmezés mintájára, esapodároskod­tak velünk, a háború tüzétől lobogó fejű cm­bcrekjkel. Nos, csütörtök volt és hire járt, hogy a város korpát osztat. (Nálunk ugyanis mindent csak hir után tudnak meg az em­berek.) Fel.is mentek tizével, százával, majd­nem ezrével a jószágtartó gazdáik a Jókai­utcai .rémházba. És vártak, vártak, megint vártai^, azután kértek szép szóval, zokszó­val, végre kaptak is olyan választ, amitől csomóba kötődhetett az orra valamennyinek. — Korpa nincs!... Nem is lesz!... Ad­ják el a malacokat Üssék agyon valameny­nyitl Itt volna az ideje, hogy a polgármester ur némi*restaurálást csináljon a közélelme­zés tarka mezőjén s az ideges alkalmazotta­kat higgadtabbakkal cserélje föl, hogy ama­zok a saját épségük javára legalább is hideg­vizíkurát vehessenek. — A béké*»«egyel főispán nem hagyj* el helvét. Gyuláról jelentik : Ismeretes, hogy a korinányváJtozáskor mozgalom indult meg a megye közönsége körében dr. Füzesséry Zoltán főispán maradása érdekében. A nép­szerű főispán most engedett a közóhajnak, kilépett a demokrata pártból és visszavonta lemondó szándékát. - Műremek az alsóvá*0*1 templomban. Az egyházi ereklyékkel és igazi műkincsek­kel gazdag alsóvárosi Mátyás-templom ritka szép művészi munkával gyarapodott az utóbbi időben. lEgy hatalmas ezüstplakettel, mely az Urvacsoráját ábrázolja uj tervezetben. Nem az asztalnál1 osztja Jézus Krisztus ta­nítványai részére a megáldott kenyeret, ha­nem álló helyzetben nyújtja nekik Isten tes­tét. Uj kompozíció ez teljesen, melyet az al­kotó művész lelke sugárzott ki, ellentétben az eddigi szentképeilqkel. A plakett olvasztott ezüstből készült, hossza 180, szélessége pedig 160 centiméter s egy födéllel ellátott kazet­tába van helyezve, ékességéül a főoltárnak, ahová a ferencrendiek a ritka szép műkincset szánták. A plaksótten mesterien kidolgozott tizenkét alak látható. Krisztus, tizenegy apos­tollal. Jndás hiányzik.1 Valamennyi jellegze­tes .alak, a bibliai hagyományoknak teljesen -megfelelő. Művészi .értékét nemrég lipcsei szákemberek állapították meg, akik a® anya"' gi rész meglepő magasságán felül, elragadta­tással nyilatkoztak a kivitel sikeréről. A pla­kett készítésének gondolata Zadravecz Ist­ván házfőnök költői lelkéről tanúskodik, a hozzávaló anyag és költség beszerzése pedig szinte meglepő és érdekes. A mai korban ugyanis ritka, dolog, hogy a nép hangyaszor­galommal hordja össze a templomok ékesi­tésére szolgáló ezüstöt, aranyat, amint ezt a régebbi időkben tapasztalhatták a kor em­berei s ami nem is volt ritkaságszámibamenő dolog. Ennek a plakettnek az ezüstjét alsó­város népe hordta össze. Ugy gyűjtötte, ado­gatta, plébánosának kérő szavára, mint az oltárra szánt virágokat Régi, használaton kivül helyezett ezüsttárgyakat, kedves emlé­keket vittek a vallás szeretetében élő embe­rek a plébániára, és tették le reszkető kézzel) garmadába a mult idők szépségéről1 beszélő jegygyűrűiket, fáity>evulókat ócraiáncokat, broschokat és sok más apróbb tárgyakat, me­lyek azután összealvadtak szeretettel a kohó izzó tüzében. Igy született meg az Urvacso­rája az alsóvárosi templom részére. Hogy utoljára maradt a művész megemlítése, azt az ő nagy szerénységének kell betudni. Mert minden- igaz müvéfcz egyszersmind szerény és tartózkodó is. Mégis meg kell irni: a neve Heksch Nándor ötvösművész, aki már régen Sze'geden él s akiről eddig vajmi kevesen vet­tek tudomást, noha büszkesége a város mű­vészeteiének. 1—i—L - Egv 46-os hadfivgy afférja rokkant katonáikat Budapestről telefonálja tudóstónk: Csütörtökön éjszaka Orbán Sándor 46. gya­logezredbeli hadnagy záróra után több tiszt­társával a Bákóezi-nton hazafelé tartott. Az utca közepén egy csomó hadonászó és hango­san kiabáló embert látott Minthogy több ka­tona is volt közöttük, a hadnagy kötelességé­nek tartotta, hogy odamenjen. A zajongók közül azokat, akik egyenruhában voltak, föl­szólította, hogy ne lármázzam ak, hanem men­jenek haza. Több katona azonban arra való hivatkozással hogy a harctéren voltak és rokkantak, nem engedelmeskedtek a hadnagy­nak, hanem feleselni kezdtek vele. A tömeg­ből pedig egy Wolf Pál nevű rokkant katona vasbotjával kétszer fejbevágta a hadnagyot. Orbán hadnagy, akin bajonett volt, lo akarta fogni a merénylőt, ez azonban futásnak eredt, de a katonai rendőrség egy őrjárata elfogta és (letartóztatta. Orbán hadnagy se­besülését a katonai rendőrség őrszohájában kötözték be. - A katonáknak Szabadka nem ad f*!d-t. Dr. Havas Emil lapszerkesztő Szabadka leg­utóbb megtartott közgyűlésén azt indítvá­nyozta, hogv a város a hazatérő és rokkant katonáknak ad'on el 36.000 hold földjéből 4000 holdat, amelynek vételárából a város tanyarendszerét gazdasági kisvasuttal hálóz­za he. A tanács javaslatára a közgyűlés napi­rendre tért az emberséges indítvány fölött. — Szabadságolj -k a 49 - 50éves orvosokat A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki csütörtökön, amelyben az 1867—1868 és 1869. évfolyamokba tartozó népfelkelési szol­gálatra bevont egyének szabadságolását az orvosokra is kiterjeszti. Egyúttal elrendeli, hogy a háború tartamára kinevezett 1865— 66. évfolyambeli orvosok a népfe'kelő orvo­sokhoz hasonlóan szabadságoltassanak. — Nötisztvlsrlők a po'górmesternél. A szegedi nőtisztviselők küldöttségileg tiszte­legtek csütörtökön délben dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternél, akitől a ruha- és cipőutalványok gyors kiosztását sürgették. A polgármester a küldöttség kérésére nyomban intézkedett. A jegyeket már csütörtökön délután megkezdték kiállítani és pénteken ki­adják az első csoport cipőiegyet. ígéretet tett a polgármester a dr. Erdclvi Jenűué ve­zetékével tisztelgő küldöttségnek arra is. hogy mggfe'elö mennyiségű ruhaszövetet é­női ruhaszövetet bocsájt a magántisztviselők, illetve nőtisztviselők egyesületének rendel­kezésére legszegényebb tagjaik olcsó ruha­ellátása céljából.

Next

/
Thumbnails
Contents