Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-06 / 130. szám

Szerfcesztóség; SZEGED. KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm, A üzerktisitőség t?l«fon|a: 105 ELÖFIZfclES! AHA: üt!esz évre 36.- K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Kgyrs szánt ftrn <4 Hllér. Htaddhtvafai: SZEGSD, HARÁ 2 U"CA 9. SZÁM. A k arfóhSv .tsjs telvfonja j 81. Ávtniyam 130 szam. Csütörtök, junius 6 an föléledt a tuzérséoi harc. — Az egész arcvonalon élénk, földerítő tevékenység volt. — Az Aisne déli partján a néiiseiek sikereiket " kibővítették. — Azokból a jelentésekből, amelyek ma antantforrásból érkeztek, látni lehet, hogy a franciák első meglepetésükből kezdenek felocsúdni. Ennek légelső következménye az, hogy ismét megjött a hangjuk. A legfelsőbb hadvezetőség közleményt adott ki, amelyben bizakodó képet fest Franciaország sorsáról. Ugyanilyen módon beszél Clemenceeau is, aki a Marne mellett igéri másodszor is — és most már végérvényesen — a döntést Franciaország javára. Foch tábornok pedig a legoptimistább. * Ö egyenesen azt mondja, hogy a német offenziva befejezés előtt áll. Ezekkel a nyilatkozatokkal szemben a német hivatalos jelentés ujabb sikerekről számol be. Az Aisne déli partján az ellenséget nyugat felé visszavetették és elfoglalták a Domiertől északra fekvő állásost. A nyugati offenziva, ugy látszik, fordulóponton van; a közeli napok ujabb meglepetést hozhatnak •a nyugati front más szakaszain is. Könnyen beigazolódhatik a franciáknak az a föltevése, hogy, ami eddig történt, a borzalmas drámának csak véres előjátéka volt. BERLIN, junius 5. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában sikeres előretörésekből foglyokat szállottunk be. Az egész arcvonalon élénk felderítő tevékenység folyt. A tüzérségi harc átmenetileg feléledt. A német trónörökös badcsoporija: Az Aisne déli pariján kivívott sikereink kibővítése folyamán az ellenséget az AtnbsinCoa':ry vonalra vetettük vissza és elfoglaltuk a Domierstöí északra fekvő állásait. Az Uraque folyó két c'ldalán helyi harci cselekmények.. Egyébként a helyzet változatlan. Löwenhardt hadnagy huszonhatodik légi győzelmét aratta. LUDENDORFF, első ffczftllásmmm. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A legfelsőbb hsditenács Franciaország sorsáról. — „(feleiében megverjük az ellenséget." — PÁRIS, junius 5. A 'legfelsőbb haditanács a kővetkező közleményt tette közzé: A legfelsőbb haditanács oly körülmények köpött tartotta 6-ik tanácskozását, a melyek nagyon komolyak a szövetségesekre nézve. A német kormány, amely a keleti front megvédeijmezéséíöl megszabadult, minden erejét a nyugati arcvonal ellen fordítja. A szövetséges hadsereg ellen intézett kétségbeesett támadásokkal akarja Európában a döntést elérni, mielőtt az EgyesültÁllamok egész erejüket érvényre juttatnák. Az ellenség sztratégiai helyzeténél fogva bizonyos sikereket ért él kezdetben, támadásait kétségtelenül meg fogja ismételni és a szövetnéges népek még válságos napokat élhetnek át. Alegfelsöbb haditanács az egész helyzet megvitatása után meg van róla győződve, hogy a szövetségesek teljes bátorsággal fogják elviselni a hadsereg megpróbáltatásait. Az ellenséget kordában fogjuk tartani és idejében megverjük. Az egységes parancsnokság megteremtése jelentékenyen megjavította a szövetséges hadsereg helyztét és hatása kitűnően érvényesül. A legfelsőbb haditanács teljes bizalommal van Foch tábornok iránt és bámulattal, büszkeséggel tekint a szövetséges csapatokra. Az Egyesült-Államok elnökének jó'akaíraíu közreműködésével azok a szerződések, amelyeket két hónappal 'ezelőtt kötöttünk amerikai csapatok behajózásáról és szállításáról, lehetetlenné fogják tenni az ellen• ségnek a győzelemnek oly módon való elérését, hogy felörlik tartalékainkat, mielőtt saját tartalékaik klmerülnéneek. A legfelsőbb haditanács bizalommá! várja a végső döntést. A szövetséges népek elhatározták, hogy a világ egyetlen szabad népét sem „áldozzák fel a berlini despotízmusnak. Hadseregeik ismét megmutatják bátorságukat, amellyel már többször sikerűit nekik a német támadásokat íeltartó-zíatniok. Báíoiiságuk elegendő ahhoz, hogy a megpróbáltatást mindvégig egyenlő kitartással állják meg és biztosítsák a szabad ügynek győzelmét. A szabad népek ismét meg fogják menteni bámulatra méltó katonákkal a kulturát. CJT UJ JL TÍI^ 135 * KÖLN: A Kölnische Zeitung megbízható íqrrásból értesül: Rövid idő előtt a diinkircheni kikötőben két francia gőzös a gépházban történt robbanás következtében teljesen elpusztult és egész sor más gőzös ugyanolyan módon többé-kevésbé megrongálódott. A vizsgálat megállapította, hogy rendszeresen végrehajtott meréniyletekr|ől van szó. Több francia és arjgol matrózt letartóztattak. Kiszivárgott hir szrint a hajók saját legénységének rombolásáról van sző, miután a rendkivül rossz ellátás miatt hangoztatott panaszaik mindig sikertelenek maradtak. BERN: A Luzerner Tageblatt jelenti: Foch tábornok a Verdun köriéi frontról rendkívül sok csapatot vont e!, ezért számolnak azzal, hogy Verdun körül már legközelebb a németek részéről nagy meglepetések várhatók. MOSZKVA: Szibériában monarchikus érzelmű tábornokok csapatokat szerveztek, amelyekkei a vörös gárdák ellen küzdenek. A vörös gárdát mindjobban nyugatra és északra szorítják. ZÜRICH: A francia sajtó szerint Foch tábornok csillaga lenyugvóban van. Joffre visszahívását sürgetik. Hervé is Joffre után kiált. A sorstól különös volna, ha Clemenceau, aki annak idején megbuktatta Joffrét, most kénytelen volna visszahívni. Mindenki Joffrera gondol, az első inarnei csata győzőjére. Csendes nap az olasz fronton. BUDAPEST, junius 5. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A tüzérségi tevékenységen kivül semmi fontosabb harci cselekmény nem volt. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Támadásié! tartanaik az angolok Amlensnél. Berlin, junius 5. Félhivatalos angol közlemény a következőket jelenti: A három oldalról Rejmsra gyakorolt nyomás most még erősebb lett, ugy hogy a veszély egyáltalán nem mult el, már csak azért sem, minthogy a németeknek még mindig friss tartalék-hadosztályaik vannak, amelyeket még egyáltalában nem vetettek harcba. E tartalékokat arra is alkalmazhatják, hogy Ainiens mellett ujabb előretörést kíséreljenek meg. Ludendorff ugynolyan probléma előtt áll, mint a szövetséges hadak vezérei, nem tudja, mire fogja az ellenség tartalé) kait felhasználni.