Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-29 / 146. szám

ím. juntug. í5. h r~- HÍREK 000 Évforduló. Már meg se mondjuk, liogy minek is az évfordulója, fájdalmasan érzi, tudja mindenki, miről van szó. Ez a negyedik immár és ez a negyedik is vérben, vasban találja a világot. Reméljük, utoljára. Igaz, hogy már negyedszer reméljük. A kéz, amely gyilkolt, tavaly elsorvadt, a szem, amely célzott, az idén elapadt, már. Most lenn porlad a gyilkos a megöltek/kel és velük együtt porladnak milliók, akik e gyilkosság (következményei miatt vérezték -és hullottak el. A revolveres suhanc ábrándja vele együtt szétfoszlott, az igazság is még mindig csak uton van, ki tudja, mikor ér el hozzánk, akik boldogságot akartunk és pusztulást aratunk akaratunkon kivül négy keserves esztendeje. Az a nap, az a döbbenetes, az a forró és fülledt júniusi nap oly távol-tündöklik a bombák fényében, mint maga a história. Azon a délelőttön még gondtalanul és derűsen bolyongtunk a béke napsütéses utcáin é.s terein, tenuiszeztünk, szivaroztunk, szép könyveket olvastunk és habos kávét ittunk és azt gondoltuk, iez mindig igy lesz és sohse halunk meg. Délután már hirtelenül elborult az örömeink és reményeink ege: a katonák kardjukhoz kaptak, a civilek sápadtan állottak meg egy rövid távirat előtt s valaki remegő és rekedt hangon mondotta: a világtörténelem egyik legnagyobb eseménye! Ha tudta volna, hogy mindez a kezdet csupán. Hogy a véres munka dandárja ezután következik. Ma, a negyedik évfordulón, már szinte erőlködnünk kell, hogy eleven emlékét idézzük az elmúltnak. És csöndesen, fáradtan ismételjük: Szerajevo, Ferdinánd, Zsófia, 1914... — Hét nap után. Szegeden is, mint az ország legtöbb városában e hó 23-án (sztrájkba léptek a munkások. A sztrájk alól — nagyon helyesen — tettek kivételeket, a sajtót — elég helytelenül — nem sorolták e kivételek közé. Igy nem jelenhetett meg a \Délmagyarország sem. A sztrájkot aztán — különösen a sajtóval szemben — egészen furcsán, mondhatni szervezetlenül fejezték be — a szervezett munkások. Csütörtökön estefelé jelent meg a budapesti munkástanács felhivása, amely a sztrájk abbahagyására és a munka újból való felvételére szólitotta fel a munkásokat. Ezt a felhívást röviddel megjelenése után egész terjedelmében megkaptuk telefonon, arról is értesített azonkivül tudósítónk, hogy a budapesti lapok pénteken reggel megjelennek. Természetesnek találtuk ezek után, hogy a lapszedők csütörtökön este Szegeden is munkába állanak. A mozgalom budapesti irányítóinak azonban csak arra volt gondjuk, hogy a budapesti lapnyomdákban , 'kezdjék/ meg _ a munkát nyomban a sztrájk leszerelése után, tehát még csütörtökön este, a vidékre nem kegyeskedett kiterjedni ennek a gondoskodásnak. Igaz, hogy csütörtökön a késő esti órákban megérkezett Szegedre is a rendelkezés, hogy a munkások pénteken reggel kezdjék meg a munkát. Azonban a budapesti munkásvezórek éppúgy megfeledkeztek a vidék érdekeiről, amelytől pedig mindig kérik a szolidaritást, mint a legrövidlátóbb burzsoá. Igy történt, hogy arról egyáltalán nem érkezett utasítás, hogy a lapnyomdászok még csütörtökön este álljanak munkába. A szegedi pártvezetőség pedig — minden jel szerint — nincs tisztában a sajtó jelentősegével ós teljesen hijján van minden önálló rendelkezési Jognak. EgyszeriteH nem tudtak, msm mertek és nem akartak intézkedni. Nekik jó, gondolhatták, ba á szegedi lapok csak szombaton reggél jelennék meg. Aki viszont nem pártálapon tart fenn összeköttetést az igazsággál, az a legerélyesebben kénytelen tiltakozni az ilyen balga és méltatlan eljárás ellen, amelyet semmiféle munkásérdekkel sem lehet indokol ni vagy menteni ós amely legfeljebb arra jó, hogy mégingassa a munkásmozgalmak komolyságában és szervezettségében való hitet. A sztrájk ideje alatt a Délmagyarország állandóan végezte szerkesztőségi szolgálatát. Kiadóhivatalunk kirakatában (kifüggesztett táviratainkból részletesen tájékozódott a közönség a nagy országos és világeseményekről, szerdán pedig egy gépírásos kiadásunk keltett városszeté szenzációt. A sztrájk ideje alatt végzett munkánkat betetőzte pénteki rendkívüli kiadásunk, amelyet még nálunk is szokatlanul nagy mennyiségben kapkodott, szét a közönség. —A sztrájk természetesen Szegeden is megszűnt, ha nem is olyan gyorsan és pontosan, mint ahogy kezdődött. A villamos forgalom déli egy órakor indult meg újból. A Kenderfonógyár munkásai kora délután kezdették meg a munkát, az ujszegedi gyárban a kétnapos ünnep után kezdik meg a munkát. (Szóval liét nap után elmondhatjuk: két nap múlva teljes rend lesz. } '. — Magyar miniszterek Bécsben, A Magyar Tudósító jelenti: Wekerle •miniszterelfiök, Popovics Sándor, Szterényi József és Serényi .Béla miniszterek pénteken délután Bécsbe utaztak. — Közös miniszteri tanácskozás Bécsben. Budapestről jelentik: Péter-Pál napján közös miniszteri tanácskozás lesz Bécsijén, amelyen a magyar kormányt Wekerle Sándor, Szterényi József, gróf Serényi Béla és herceg Windischgraetz Lajos képviselik. A tanácskozás az élelmezési kédések és a Németországgal! küjteradő gazdasági szerződés részleteit öleli fel. / ! Wlassics Gyula a főrendiház elnöke. A király tudvalevőleg dróf Hadik-Barkóczy Endrét felmentette a főrendiház elnöki állásától. A kormány javaslatára most báró Wlassics Gyulát, a közigazgatási bíróság elnökét, nevezte ki a főrendiház elnökévé. — Tolnai Kornél lemondott. Budapestről telefonálja tudósítónk: Tolnay Kornél lemondott a Máv. elnökigazgatói állásáról, miután elfogadta az Országos Bank elnökigazgatói tisztségét. Utóda hir szerint Vázsanyi Jenő, a szén ügyek kormánybiztosa lesz. — A kancellár a főhadiszálláson. Berlinből jelentik: A német birodalmi kancellár vasárnap a főhadiszállásra utazik. /Utazása, amelyet több izben el kellett halasztani, már rég tervbe volt véve. > , . — Báró Müller felmentése. A Magyar Tudósító jelenti: A király e hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával báró Müller László rendkivüli és meghatalmazott nagykövetnek ,a cs. és királyi külügyek minisztériumában való első osztályfőnöki teendő alóli felmentése .iránti kérelmét elfogadta és neki ebből az alkalomból a dijak elengedésével a Lipót-rend nagykeresztjét adományozta. NEU ERNŐ bank- és váltőüzlete Kígyó-utca 5. szám. a VIII. magyar HADiKÖLCSÖN hivatalos aláírási helye. mammaammaaKmernn 9 — Adorján Emilt felmentették. Nagyváradról jelentik: Pénteken 'hirdette ki a törvényszék ítéletét Adorján Emii ismert porében. Á törvényszék Adorján Emilt a vád alól felmentette. — A tisztviselők szervezkedése. A szegedi tisztviselők felhívására .Szabadka közigazgatási tisztviselői is szervezkedő gyűlést tartottak dr. Dembitz Lajos helyettes polgármester elnöklete alatt." Dr. Völgyi János főjegyző ismertette a közigazgatási tisztviselők helyzetét és határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a város tisztviselői a szövetkezés eszméjét helyeslik, az országos szövetséghez csatlakoznak és a helyi szervezetet megalakítják. Az országos nagygyűlés helyéül Szeged várost fogadták el. — Lenin és a NobsJ-dij Konstantinápolyból jelentik: A török szocialisták lapja, a jeni Dunva szerint a stambuli egyetem Lenint ajánlotta a Nobel-békedíjra. — Uj főispán Torontálbsn. A kormány dr. S lever György főispánt állásától felmentette. Utóda Bolha Béla ilesz, aki a koalíció idején már főispánja volt Torontál megyének. ; — A vasutasok országos közgyűlése. A Vasutas-Szövetség ezévi rendes közgyűlését Kőszegen tartotta meg a napokban. Szterényi József kereskedelemügyi minisztert Horváth Károly miniszteri tanácsos, a. Vasút és Hajózási Felügyelőség elnöke » képviselte. A közgyűlés keretében leplezték le Tolnay Kornél államtitkár, a Máv. elnökigazgatója és Zelovich Kornél műegyetemi tanárnak, a szövetség volt elnökének arcképeit. Tolnay arcképe előtt Kulinyi József, a szegedi kerület titkára mondott nivós beszédet. A közgyűlés napirendjén szerepelt a vasutasok anyagi helyzetének kérdése is. Ezzel kapcsolatban az ország minden részéből összesereglett megbízottak kimondották, hogy a háború alatt a munka beszüntetését a vasutasok elitélik és a szociális pártok egyikéhez sem csatlakoznak. A lemondott Hauscr Adorján elnök helyébe dr. Hmlászy László .nyugalmazott miniszteri tanácsost választották meg egyhangúlag. .Halászy 30 év óta áll a magyar közlekedésügyek szolgálatában—és kiválóan értékes, befolyásos erőnek ismerik. A vasutasok szövetsége sok eredményt remél elérni az uj elnök révén. A közgyűlés a szegedi kerület összes javaslatait elfogadta tárgyalási alapul. — Meghalt Rosegger. A hetvenötéves Rosegger Péter, a stájer Tömörkény, akinek hosszú haldoklását már . hetek óta jelentgették az újságok, e hó 28-án , meghalt. A legnagyobb osztrák népies irót . legutóbb Káí'oly király is kitüntette és halála nemzeti gyászt jelent egész Ausztriának. A bécsi lapok hosszú tárcákat irnak róla és a bécsi közsógtanáes elhunyta hírére félállással hódolt az egykori szabólegény szellemének. Rosegger halála ismét eszünkbe hozza a mi Tömörkényünket, aki volt akkora iró, mint a stájer poéta, irt is anynyit, mint Rosegger és nemzeti jelentősége is egyenlő az övével, mégis csak halála után becsülték meg igazán a szegedi magyarok legnagyobb ábrázolóját. A stájer dicsőség igy idézi lelkünk elé az örök magyar poétasorsot. — Képviselőválasztás Félegyházán. Holló Lajos gazdátlanná vált mandátumának elnyerése miatt megindult már a választási harc Félegyházán. A munkapárt Fazekas Ágoston pestmegyei alispánt lépteti föl. mig a Károlyi-párt dr. Horváth Zoltánt jelölte képviselőnek. — Megjelenik a terraésrendelet végrehajtó utasítása. Budapestről telefonálja tudósitónk: A Magyar Távirati íred* jelenti, hogy