Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-22 / 144. szám

4 mmatgyarokíszag Szeged, 1918. .junius 22. kat akasztani, ö legalább szívesen vállalná ezt a kormányhatósági megbízást. Szerinte ügyvédképviselő nem védheti az árdrágító­kat, csak itélkezhetik felettük. (Helyeslés.) Javaslatot nyújt be, hogy az összeférhetet­lenségi állandó bizottság Ivánka Imre és Hámori László ügyében indítsa meg a vizs­gálatot és tegyen jelentést a Háznak. Ezután Huszár Károly szólalt fel. Az ár­drágítók ellen beszél. Az árdrágítást az ár­drágítók enyhe és nevetségesen csekély bün­tetése okozza. Jakabffy Imre: Hajtsák végre a bünteté­seket! Fráter Lóránt: Egyet-kettőt lőjjenek agyon közülük elrettentői például! Huszár Károly (folytatja): Tanúi vol­tunk, hogyan gazdagodnak meg gyorsan a leg szegényebb emberek. Szakértők szerint leg­alább öt-hat milliárdot lehetett volna megta­karítani, ha a hadseregszállitások körül na­gyobb szigorúsággal jártak volna el. Van egy rétege a magyar társadalomnak, amely mindent felüllicitál: ezek a hadigazdagok cs hadimilliomosok. A magyar középosztály tönkrement. M_a a keresztény társadalmat egy kérdés hatja át; mi lesz vele, ha Ma­gyarországon a keresztény intelligenciát terv szerűen kicserélik? Magyarországon az in­telligenciának kereszténynek és magyarnak kell lennie. A hadseregszállítók azonban már a parlament felé gravitálnak és napilapokat alapítanak és igv akarják befolyásolni a köz­véleményt. Három határozati javaslatot terjeszt elő: egyet arról, hogy a hadiszállítók vagyo­nának 85 százalékát foglalják le állami cé­lokra, még az általános vagyonadó kivetése előtt, a másikat arról, hogy akadályozza meg a kormány a háborús konjunktura féktelen kihasználását és szigorú törvényeket hozzon az árdrágítók üldözésére, a harmadik hatá­rozati javaslatot arról, hogv a hadseregszál­lítók legfeljebb 10 százlékos hasznot, érhes­senek el ezentúl. Tőry Gusztáv igazságügyminiszter: Az elhangzott és az igazságügyi kérdésekre vo­natkozó eddigi felszólalásokra reflektálva közli a Házzal, hogy az igazságügyminiszté­riumban egész sor törvénytervezet van ké­szen. A külön birói státus felállítása szintén előkészületben van és a kormánynak az az intenciója, hogy a bíráknak és ügyészeknek különleges helyzetet biztosítson, miután ők mellékfoglalkozást nemi vállalhatnak. A ki­rályi közjegyzőkre vonatkozó intézkedések folyamatban vannak. A nappkban törvény­javaslatot fogadott el erről a képviselőház és mihelyt a javaslat törvényerőre emelkedik, a kiegészitő rendelet a legrövidebb időn belül megjelenik. A hadbavonult ügyvédek szen­vedéseit a kormánv igyekezni fog enyhíteni. Ami Meskó Zoltán és Huszár Károly felszó­lalásait illeti, jelezheti, hogv az áruuzsorá­val és az árdrágítással szemben a kormány­nak tényleg szándékában van fokozott szi­gorral járó intézkedéseket tenni, amennyiben pedig ezek az intézkedések törvényhozási intézkedéseket tennének szükségessé, a meg­felelő törvényjavaslatot beterjeszt: a Ház elé. Balla Aladár: Miután a miniszterelnök és Szterényi miniszter nem mutatott hajlan­dósságot arra. hogy a munkások által Károlyi Mihály utján előterjesztett kérelemnek eleget tegyen és egy öttagú parlamenti bizottság kiküldésével hallgassa meg a munkások kí­vánságait, ,akkor nagyon helyesen cseleke­dett a szociáldemokrata párt .vezetősége, a mikor közülünk valakit Jetiikért arra. hpgy az ő mellőzésükkel kapcsolatosan a tegnaoi eseményekkel itt foglalkozzunk. Egv levelet intéztek hozzám, amelyben a tényeket is­mertetik. Ebben a levélben azt Írják, hogv nem felel meg a valóságnak az, hogv a kor­mánynak a panaszbizottságra nincs befolyá­sa. Igaz, hogy nem szabad sztrájkolni, de nem szabad kizárni sem. Mégis Szterényi felbiztatta a gépgyárosokat, hogv zárják ki a munkásokat. A levél erre nézve tanukul kéri Szüry államtitkárnak és még három- urnák mint tanuknak eskü alatti kihallgatását. A gépgyárakban a legnagyobb rend volt. Hall­gasák meg erre nézve Kornfelch bárót és a többi vezéreket. A dobálásra nézve Wekerlét félrevezették. A munkások eskü alatt vallják, hogy nem láttak dobálni és az őrnagy igy akarja magát igazolni. Fényes László: Lesz-e vizsgálat az őr­nagy ellen? Balla Aladár: Most áttérek gróf Tisza Istvánnak arra a beszédére, amelyben való­sággal szenvedélyes paroxizmussal támad gróf Károlyi Mihályra. Tisza felszólalt és egyszerű képviselő létére mindjárt előirta a miniszterelnöknek, hogy mit és hogyan csi­náljon. y­Fényes László: Szikratávíró van a lelkeik között! Balla Aladár: A galambepéjü Wekerle börtönkulcsokat csörgetett, csendőrökkel és katonákkal fenyegetődzött. Fényes László: Kéznél vannak! Balla Aladár: Sándor Pálnak Payer ai­kancellár nyilatkozatáról mondott beszédével foglalkozik, majd igy folytatja:. Hasonütsa össze a miniszterelnök ur Sándor Pált azzal, amit Károlyi Szegeden elmondott Ezek sok­kal elkeseredettebb hangon beszélnek a né­met szövetségről. Fényes László: Paver beszéde volt lázi­tó, nem Károlyié! Balla után Szilágyi Lajos szólalt fel. Kéri a honvédelmi minisztert, hogy azoknak a katonáknak felmentési ügyét, akik a háború­kitörésekor a leszerelés előtt állottak, liberá­lisan kezeljék. Kéri, utasitsák vissza Urmán­czy javaslatát, mert a magyar hadsereg feV­állitására már királyi igéret van. Feltétlenül szükség van azonban magyar tüzérségre, katonai és műszaki akadémiára. Szükséges, hogy a cs. és kir. katonai iskolákat a honvé­delmi miniszter felügyelete alá helyezzék. A tanítási nyelvet magyarrá kell tenni. Szurmay honvédelmi miniszter kijelenti, hogy a hadiözvegyek ellátásának kérdésével behatóan fog foglalkozni. A katona szolgá­lata után családja 6 hónapig kapja a segélyt. A visszatért - foglyok szabadságát 8 hétre emelik fel. A rendszeres fogolyszállitás rö­videsen megkezdődik. Nem hiszi, hogy Ur­mánczy vádjai megfelelnének a valóságnak. A főiskolai hallgatók közül márciusra és jú­niusra 9400-at szabadságoltak. A katonai in-, tézéteknek a magyar kormány ellenőrzése alá kerülésével még várni kell, mert a meg­felelő tanerők a fronton vannak. December­ben elrendelte, hogy mindazok a magyar katonák, akik osztrák ezredekbe vannak be­osztva, visszahelyeztessenek csapattesteikhez. Miután még 22.000 magyar fiu van beoszt­va osztrák ezredekhez, ezeket haladéktala­nul visszahelyezik. A Fényes által emiitett csempészési ügy szigorú vizsgálat tárgyát képezi. Kéri Urmánczy határozati javaslatá­nak elvetését. Ismételten kijelenti, hogy a magyar hadsereg megvalósításának álláspont­ján áll. Nóvák János a kisgazdákat ért sérelem­mel foglalkozik. Popovics pénzügyminiszter kijelenti, mi­szerint a fejkvótát változatlanul hagyja a kor­mány, ha azonban a termés kedvező lesz, fel fogják emelni. A tisztviselők szükségleteit lehetőleg természetben fogják kiutalni. A beszerzési csoportokat pártolni fogják. A szolgálati pragmatikára vonatkozó törvény­tervezet nemsokára elkészül. A jövő hónap­ban javaslatot terjeszt be a tisztviselők adós­ságainak konvertálásáról. Alnémet szerző­dési javaslatról szólva kijelenti, hogy a ma­gyar függetlenséget és szuverénitást nem kell félteni. Felelős tényezők Magyarország ér­dekeit szem előtt tartják. Az állami bevéte­leket fokozni kell. Körülbelül 350 millióról kell gondoskodni. Kéri az indemnitás meg­szavazását-. (A délutáni ülés.) 2 órakor a vitát megszakítják, délután 4-kor folytatták, amikor a teremben mind­össze 9 képviselő volt csak jelen. Porkoláb Mihály a termésrendelettel foglalkozik. — Laehne Hugó szóvá teszi a tegnapi sajnála­tos eseményeket. Kifogásolja, hogy tegnap estétől ma reggelig a telefont nem kapcsol­ták a forgalomba és táviratokat sem vettek fel. Ennek nyomán rémhirek terjedtek el. Kéri, nyilatkozzék a kormány, tudja-e, hogy ez idő szerint a fővárosban 60.000 ember sztrájkol és kezd a vidékre is elterjedni. Gyors intézkedésre van szükség, hogy a nyu­galom és rend helyreálljon. Ezután Kdllay Tamás szólalt fel; a javaslatot elfogadja. — Pop Csicsó István kéri, hogy a nemzetisé­gekkel szeretettel és nem bűntettesei járja­nak el. Hadik János az élelmezési kérdésről szó­lal fel. Hajlandó arra, hogy közélelmezési miniszter korabeli intézkedéseit egy parla­menti bizottság előtt tisztázza. Ö mindig óva­kodott attól, hogy Ausztriának könnyelmű ígéretet tegyen. Az osztrák aratás a mult évben jobb volt, mint a magyar. Páltavicini György kéri a kormányt, hogy a romániai békeszerződés mielőbb a Ház elé kerüljön. Ezután kritizálja Czernin és Burián működé­sét. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszol Pailavtóinek. Ö nem értett egyet mindenben a külügyminiszter politikájával és ezt illeté­kes helyen kifejezésre is juttatta. Nagyjában és egészében nem Ítélheti meg egészen ugy Czernin politikáját, mint Pallavioini, mert Czernin politikája a romániai békeszerződést illetőleg különösen sikeres volt. Most nem foglalkozik a kérdéssel behatóbban, a romá­niai békeszerződés legközelebb a Ház elé ke­rül és akkor alkalma lesz evvel részleteseb­ben foglalkozni. Hogy Romániában bizonyos törekvések fennállanak és hivatalos helyről is propagálják azokat, olyan tény, amelyet szem előtt tartunk. (A tegnapi eseményekről.) Utána Pető Sándor szólal fel, a tegnapi munkászavargásokról beszél és azt kívánja, hogy a kormány szervei a munkásokkal szem ben a legnagyobb türelemmel járjanak el. MÉSZ és CEMENT állandóan raktáron kitűnő minőségben és versenyen kívüli áron. • • • • VÉRTES MIKSA cé9- Szeged, Paüavicini-utca 5 sz. Raktár : Tiszapáiyaud"ar.

Next

/
Thumbnails
Contents