Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)
1918-06-20 / 142. szám
—— Saeged, 19ŰJ8. junius 20DffiLMSAGYAEOBSKA© 3 Tisza JsWán Válasza Károlyi Mihály szegedi beszídíre. — Felelet Andrássy nyilt levelére. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülését 11 órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. Bejelentette, hogy Nógrádmegye az önálló hadsereg felállításáért feliiratot küldött. Bartha Ödön beterjeszti a pénzügyi és a véderő bizottság jelentését a katonai özvegyek és árvák ellátásáról szóló törvényjavaslatról. (Felkiáltások: Éljen Szurmayl) Ezután áttér a Ház az indemnitás tárgyalására. (Tisza István beszéde.) Gróf Tisza István: Nem szándékozom foglalkozni a választójog kérdésével, amely úgyis a legrövidebb idő alatt a Ház elé kerül. Röviden akarok foglalkozni Andrássy Gyula nyilt levelével. Andrássy egy kissé felületesen bánik a tényekkel, amikor megemlékezik Teleszkv Jánosnak a Ház feloszlatása tárgyában elfoglalt álláspontjárói. Jobb volna, ha Andrássv a nyilatkozataiban alaposabb volna, a valósághoz jobban tartaná magát és nyilatkozatait több skrupolozitással tenné. Sajnálom, hogy hasonlóan kell nyilatkoznom Andrássynak egy másik kijelentéséről is. Andrássy ugyanis a munkapárt egy előkelő tagjának nyilatkozatáról; azt lállitja, hogy abban az áll. hogv addig nem lesz nyugalom. mig őt, Andrássyt, nem fogják izolálni. Gróf Schönborn egy nagyon férfias nyilatkozatában tényleg ezt mondja, de egy másik mondatban hozzáteszi, hogy ezt a haza érdeke kivánja. Andrássv közvetlen környezetéhez tartozik egy politikus, aki a közelmúltban előkelő állást töltött be és egy mindnyájunk által ismert vezércikkben azt árulta el. hogy ő nekik az a mumusuk, hogy Tisza István vissza talál térni a kormányra. Ha ezt a meggondolatlan vallomást elolvassuk. ugyancsak furcsán hangzik* hogy mi Andrássv izolálására törekszünk. A mult ősszel két választás állott a munkapárt előtt. A munkapárt a kormányt jogos objektiv és igazságos kritikával lejárathatta volna és oda érlelhette volna a helyzetet, hogy újra a munkapárt jusson kormányra. A másik ut volt a megegyezés, hogy odatörekedjék, hogy létrejöjjön az a szituáció, hogy az ország nagv érdekei iránt érzékkel biró magyar emberek kezet fogjanak. Mi ezt az utóbbit választottuk, mert bennünket nem a pártérdek vezet, hanem az ország érdeke. (Taps a munkapárton.) Hosszú politikai pályámon annyit mindenesetre elértem, hogy becsületes munkával megszereztem a teljes politikai intaktságot. Egy hatig: Elveszti. — Ki volt az? — kutatják, de a hang gazdája nem. jelentkezik. (A munkapárt és a Mrmúny.) Gróf Tisza István: Szerencsére olyan kormánnyal állunk szemben, amely nem gyűlölködik. (Taps a munkapárton s a középen.) És csak természetes, hogv mi ezt a kormányt is támogatjuk mindazon kérdésekben, amelyek a háború sikeres befejezésével és az ország tekintélyének az emelésével függnek össze. A választójog békés elintézése küszöbön áll. A belpolitika egéről elvonultak a felhők. Hogy ennek a kérdésnek mi lesz a következménye, hogy belépünk-e a kormányba, vagy pedig egy más pártalakulásba, azt még nem tudom, tavaly juniusban uj főispáni kart neveztek ki. Nem akarok most beszélni arról, hogv a nepotizmusnak milyen visszataszító jelenségei voltak akkor, hogv egyes főispánok kinevezésekor igazán milyen kellemetlen mellékkörülményeket kellett tekintetbe venni. A közélet és közigazgatás kérdéseiben, kevésbé járatos fiatal emberek megkapták a kormánytól az irányítást és az utasítást. Nem beszélek most részletesen arról, hogy ez az utasítás milyen volt, de bizonyos, hogv főispánok még. a kormánytól kapott utasi•tásnái is fesztelenebb hangnemben kezdtek intézkedni a megyékben. Megindult a hajsza a felmentettek és a tisztviselők szine-virága ellen, azok ellen a tisztviselők ellen, akiknek volt hátgerincük munkapárti álláspontjuknak kifejezést adni. Vass János, az uj egri képviselő itt valamit közbeszólt, de már. első szavánál lehurrogja a munkapárt: — Buldogg! Buldogg! Fényes László: Látszik, hogy a nép Eger ben kinek adott igazat! Gróf Tisza István: Ezek a tisztviselők nemcsak férfias jellemek, hanem kitűnő tisztviselők is voltak, mert akinek vaj van a fején, az a főispánnal nem szállhat szembe. A kormánv példátlan eszközöket vett igénybe. Előfordult, hogv detektiveket kértek ide-oda, azok lementek vidékre és a maguk szakáidra kezdtek dolgozni. Egyes detektívek denunciáció alapján vizsgálatot inditottak, hatalmaskodni kezdtek, megzavarták az ország közigazgatási rendjét. Előfordult ilyesmi Szabolcs-, Hont-, Szolnok-Dobokamegyében. Fényes László: Szabolcsmegyében nem üldöztek senkit! Mezőssy Béla: Badarság! Ott nem üldöztek senkit! Gróf Tisza István: Valóságos maffiaszerü titokzatossággal indult meg a nyomozás. Budapesti rendőrtanácsosok jelentek meg és alispánokat kezdtek idézgetni. Hát azt kérdem én, ez a jogrend? És ézt érdemli meg a magyar tisztviselői kar? Lehet igv bánni a háború ideje alatt megfeszített munkával dolgozó tisztviselőkkel? (Ne a Militarkommando rekviráljon.) Gróf Tisza István: A közélelmezési miniszter ur, aki legjobb akarattal igyekezik menteni azt, ami menthető, azt a kifejezést használta még, ihogy az ország el van látva. El van látva ugv, hogy az uj aratásig ki tud koplalni. Ez az igazság! Ezt kell hangsúlyozni, mert ha ugv nyilatkozunk, mint a miniszter ur, tápot adunk olyan hangoknak, ámelyek Bécs város községtanácsában tegnap is elhangzottak. Tudja-e a miniszter ur, hogy van az ország ellátva? Egyharmadát, egynegyedét kapja annak, amire szüksége van. Az Alföldön a féladagnál is rosszabb adagokat adnak. A kormánybiztosok messze állanak feladatuktól. Katonai segítséggel rekvirálnak. Egy fiatal hadnagy vezeti mindenütt a rekvirálásokat. Mi köze a Militarkommandonak az élelmiszerek rekvirálásához? Mi lett ebből az országból az önök keze alatt?! Vegyenek igénybe a rekviráláshoz katonai segítséget, de a segítség legyen azoknak a kezében, a kik az ország kormányzását vezetik. Gróf Tisza István: Nem zárkózik el az állami iskolák felállításától, de hogy csupa állami iskolát állítson a kormány, azt nem tartja Szerencsésnek. (Válasz Károlyi Mihálynak.) Áttérek arra a lelkiismeretlen agitáciőra, amely a háború és béke kérdésében az ország legszentebb érdekei rovására történik. Előttem fekszik gróf Károlyi Mihály nagyváradi és szegedi beszéde. A (Károlyi-párt kőnyomatosa adta ki. nent hiszem tehát, hogv meg volna hamisítva. A háború és béke kérdésében az ország szine előtt elmondott álláspontja nagyon téves világításban mutatja be azt a szituációt, amelyben a magvar nemzet a háború kezdetén volt. A háború elején áldozatokat kívántunk a magyar nemzettől saját megtámadott léte megvédéseért. Erről én beszélhetek, hiszen én tudom, hogv a szerajevói gyilkosság összes szálai Belgrádba vezettek és a szerbek a magyar nemzetnek nem területi épsége. hanem egyenesen ekzisztenciája ellen törtek és akkor odaállhattunk volna teltételeket szabni? Német szövetségesünk is csak azt a választ adhatta, amit becsületes ember adhatott és amit mi is meg fogunk adni. a mig Németország biztonsága a háborúban veszélyeztetve van. Ne gyalázzák meg önök a magyar nemzetet! Nem érdemli meg,hogy az önök szemüvegén át lássák a helyzetet, mert a jövő nagv problémái egyedül attól függnek, hogy a magyar nemzet a nemzeteknek versenyében, hogyan állja meg helyét és önök most akarják ezt a nemzetet kishitüvé tenni? (A hábóru és a béke.) Azt mondja Károlyi, hogy azok defaitisták. akik a háborút a végsőkig akarják folytatni. Hát van ilyen ember Magyarországon? Polónyi Dezső (Tisza Istvánra mutat): Ott van! Tisza István: Hát van, aki tovább akarja folytatni a háborút, mint amig a nemzet érdekei megkövetelik? Hát szabad ugy. beállitani a helyzetet, hogv a béke egyetlen akadálya, hogy nem akarunk békét kötni, holott ellenségeink még ma is a magyar nemzet szétdarabolását hirdetik? Szabad-e a magyar nemzetet elbolonditani, elámítani? Szabad-e azt hinni, hogv a magyar nemzet olvan könnyen elbolonditható és elámítható, hogv ezeket a szemenszedett valótlanságokat elhiszi? (Óriási taps a munkapárton, nagy felzudulás a Károlyi-párton.) Cserny Károly: Bíróság elé! Felkiáltások a munkapárton: Ez hazaárulás! Polónyi Dezső közbeszól. Elnök rendreutasítja. Beck Lajos: Szemen-szedett valótlanság! — ez nem parlamentáris kifejezés. A munkapártiak közül többen Beck Lajos felé kiáltják: Tintás üveg, tintásüveg! Tisza István: Hol van az antant kötelező békenyilatkozata, amelyről Károlyi Mihály beszél? Talán a versaillesi haditanács tette, amely rokonszenvét fejezte ki a cseh-tót állam iránt? Landauer Béla: Szegeden mondta! Ott áll az újságban! Tisza István: Az urak semmit sem tettek, hogy ezt a hibát kijavítsák; ez az urak által kiadott szöveg. (Kötelező vagy nem kötelező.) Eddig csak védőügyvéd urak jelentették azt ki, hogy a képviselő ur nem „kötelező", hanem „közeledő" lépést mondott. (Nagy derültség a munkapárton.) Hát lehet egy ilyen közeledő lépésről is beszélni, mikor az antant oldaláról mást sem hallani, mint eszeveszett háborús izgatást és a magvar állam testére való utazást? Akkor álljanak az urak oda és akkor mondják ezeket. (Felkiáltás a munkapárton: Hol az ügyészség?) Gróf Tisza István: Áttérek arra a rendszeres kisérletre, amely a magyar közvéleményt a német szövetség ellen izgatja. Feltétlenül fontos a Németországgal való politikai. gazdasági és katonai kapcsolat teljes létrehozása. Ebből a szempontból sajnálatosnak tartom, hogv az a bizonyos interiu... Batthyány Tivadar: Most már együtt vagyunk! Tisza István: Mi nem leszünk sohasem együtt! Magyarország kapható a német szövetségre, de nem mindenben azon alapon. Az aikancellár urnák revidiálnia kell kijelentéseit, ha azt akarja, hogy a kapcsolat létrejöjjön. Csak állami szuverenitásunk és gaz-< dasági érdekeink teljes érvényesítése mellett akarjuk a német szövetséget, de semmiképen sem ugy* ahogy azt Károlyi Mihály Nagyváradon és Szegeden kifejtette. Idéz ezután Károlvi vidéki beszédeibőt egyes kitételeket, amelyek a szövetség elmélyítésének következményeire vonatkoznak. A munkapárt tajtékzó felháborodással hallgatja Károlyi idézett szavait, de a kormánypárt-sem marad adós felelettel. Elnök Beck Lajost közbeszólásáért rendreutasítja. fel j l i