Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-19 / 141. szám

ÖÉLMAJGYAEOBSZÁG Szeged, 1918. junius 19. la! feí. Visszautasítja a kormány nevében Sándor Pálnak a tulajdon iránti tiszteletéről tett nyilatkozatát. Szász elnök pedig ugyanezért a kifejezésért Sándor Pált utólagosan rendreutasítja. Heinrich Antal jogi kérdéseket tett szóvá. A brrák helyzetével foglalkozott. Juriga Nándor a tót nyelvről beszél, a melynek fontosságát hangoztatta, mert épugy megértik Lengyelországban, mint Bulgáriában és Szerbiában. A tót nemzet ragaszkodik elveihez. (Élénk tiltakozás, az egész Házban.) Közbekiáltások: Itt csak magyarok vannak! A magyaroknak szükséges, hogy tótul megtanuljanak. Pongrácz János közbeszól: Hogy mer igy beszélni! Tanuljanak meg önök magyarul! Juriga: Mi régebben itt vagyunk! Pongrácz: Vigyázzon, .mert megjárja! Juriga: Ugyan mi történhetik velem? Pongrácz: Mi, hát kaphat egy pofont! Juriga: Hát ez a mi sorsunk, tűrni és szenvedni. Azzal fejezi be beszédét, hogy vett egy fejkendőt 40 forintért, egy kötnéty pedig 50 forintért, lyen nyilvánvaló rablást még sem szabadna megtűrni. Az indemnitást nem fogadja el. Ezzel az ülés 8 óra előtt véget ért. séges munkaidő" iránti mozgalmat sem aludta el egyesületünk, hanem e mozgalom ellen, mint a háborúban legalább is nem időiszerinti elien, határozott állást foglalt. Ezek után ugy látszik, hogy a „Szeged és Vidéke' cikkírója aludta el a magántisztviselők egyesülete vezetőségének mindezen ténykedését és hogy fejét egyenesen a homokba kellett dugnia, hogv a szóban forgó támadásait az egyesület ellen megtehesse és fentarthassa. E kellemetlen tapasztalat után remélem kedvezőbb foglalkozás után fog nézni W. É. jtylri tfzgyStis gazdag tárgysorozattal. A pótadó emelése. — Javaslat a közlekedési adóról. — A tanács a nők választójoga mellett. — A szabadságon levő dr. Kelemen Béla főispán helyett Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével kedden délelőtt közgyűlést előkészítő tanácsülés volt. A szerdai közgyűlés utolsó a nyári szünet előtt és igv érthető, hogy a napirenden több fontos, sürgős elintézést kivánó ügy szerepel. A magántisztviselők egyesülete. A „Szeged és Vidéke", illetve ha jól tudom. annak legújabb munkatársa, aki hoszszabb. de mindig kényelmes, hűvös irodákban eltöltött katonáskodás után eljutott megint városunkba, állandóan támadja a magántisztviselők egyesületét, még pedig valószínűleg azért, mivel az ő radikális-demagóg fellépésével és agitációjával ezen magas nívójú egyesületben tért nem hódithatott. Ha ezen támadások csak némi alappal bírnának, nem is volna ellenük megjegyzésem, de ennyire minden alap nélkül támadni. mint ez most egymásután kétszer történt, nem lehet helyes és oda vezetett, hogy á. t. cikkíró nem mindennapi blamázsnak tétté ki magát. Ö tegnapi cikkében dacára annak, hogy felajánlottuk neki a jegyzőkönyveinkbe való betekintést, hogy meggyőződjön, miszerint az egyesületnek a tagok ruhabeszerzésére vonatkozó határozata tényleg április 20-án kelt, első támadását, mely szerint ez líortesikedésből történt vólna, nemcsak fentarija, de nagy hetykén kérdezi, hogy miért nem tettük közzé e határozatot a lapokban, hisz imi mindent oly nagyon szeretünk a sajtóban kikűrtöini. Ebből áll pedig a végtelenül nagy b'amázs, amely egy az igazságot szolgáló, vagy legalább óvatos ujságiróval nem eshetik meg. Abban a kellemes helyzetben vagyok ugyanis, hogy utalhatok a saját lapja, a „Szeged és Vidéke" 17. évfolyamának 93. (5001), április 24-iki számára, amelyben a szóban fqrgó határozat egész körülményesen meg van irva. Hozták azt ugyanakkor a többi lapok is, sőt a „Délmagyarország". a mely annyira előszeretetfel foglalkozik mindig a magántisztviselők ügyeivel, vezéreiteket irt akkor ezen akciónkról. Igv hát a támadó ur kellőképen meg van 'hazudtolva. Alig tartom ezek után szükségesnek. vele szemben felemlíteni még azt is, hogy ii magántisztviselők egyesülete a háború alatt több izben, ugy fizetésemelések, mint a drágasági pótlékok érdekében és a legtöbb esetben teljes eredménnyel lépett fel tagjai érdekében és hogv az általa alap tott és a mai napig fentartott beszerzési csoporttal tagjainak szintén nagy szolgálatot tett. Még ott, ahol látszólag igaza van a tisz telt.támadó urnák, sincs igaza, mert „az egyA tanács javaslatai közül a pótadó emelése magában a tanácsban sem keltett különös lelkesedést. Azonban a pótadó, akármilyen kellemetlen, mégis csak a közgyűlés élé kell, hogy kerüljön, mivel a tisztviselők fizetésrendezésére, illetve emelésére fedezetet más cimen nem tud előteremteni a tanács. A közgyűlés hihetőleg több képességet fog elárulni e téren. A pótadónak közeli rokona a közlekedési adó. A tanács érthető okokból szivesep szavazza meg, a villamos vasút azonban előreláthatólag megfelebbezi a határozatot, ha a közgyűlés és a tanács álláspontjára fog helyezkedni. Dr. Papp Róbert nagyjelentőségű szociális inditványa a munkáskamarák fölállítására vonatkozólag egyik legértékesebb pontja lesz a közgyűlésnek. Ebben az országos, közérdekű kérdésben Szegednek hangadónak kell lenni. Az előkészítő tanácsülés magáévá tette az inditványt, mert múlhatatlanul szükségesnek tartja a munkáskamarák felállítását, amelyek nemcsak a munkásérdekeket képviselnék, hanem a munkások gazdasági és kulturális fejlődését törvényes intézmények létesítésével törekednének biztosítani. Javasolja a tanács. hogy irjon fel a város a képviselőházhoz a munkáskamarák létesítése ügyében. Bokor Pál helyettes polgármester a baktói földekből 1539 holdnyi területet a kisgazdáknak 10 évre három holdas parcellákban kíván kiadni. Ezekből a bérletekből kihagyatnának a köztisztviselők által kért 170, a felebaráti szövetség 75 és a városi házikezelés 252 hold földje. A vasúton tul fekvő 500 hold földet csak egy éves bérletre hozza javaslatba Bokor, mivel e területen a börtönigazgatóság a jövő gazdasági évben rabok által müveit kertgazdaságot akar berendezni. A tanács pártolólag terjeszti a közgyűlés elé a helyettes polgármester javaslatát. Somlyódy István a sétaterek védelmére vonatkozólag nyújtott be inditványt. A tanács javasolja, hogv őröket állítson fel a város a sétatereken és ezek alkalmazására szükséges költséget szavazza meg a közgyűlés. A bérkocsi tulajdonosok képviseletében Kéri Ferenc és társai arra kérik a közgyűlést, hogy a fuvardij esküvőnél, temetéseknél és különleges alkalmakkor szabad alku tárgya lehessen, a fuvardijakat pedig emelje fel, mivel a takarmány, ára drága és csak túlfizetésekkel lehet hozzájutni. A tanács a szabad alku rendszerét nem pártfogolja, ellenben a fuvardijak 50 százalékkal való felemelését javasolja. Szóval a bérkocsisokat ismét felültetik a bakra. Jó szerencse, hogy a közgyűlésnek is lesz szava a béremelésihez. Dr. Cserő Ede indítványozza, hogy irjon föl a város a képviselőházhoz az önálló ipart és kereskedelmet üző. valamint a magasabb műveltséggel biró nők választójogának törvénybeiktátása érdekében. A tanács Cserő indítványát elfogadásra ajánlja. A szegedi vonatközlekedés ügyét szolgálja Újlaki Antal szerkesztő életrevaló indítványa a Budapest felé induló reggeli gyorsvonat újbóli bevezetése érdekében. A tanács a legmelegebben pártolja az indítványt. A városi zeneiskola szabályzatának módosítását Gaál Endre terjeszti elő. Javasolja, hogy a zeneiskolában a tandijakat emeljék fel és a zenetanárok részére magasabb fizetést adjanak. A tanács rendkívüli közgyü'ésen fegja tárgyaltatni a zeneiskola ügyeit. A közgyűlés tárgysorozatában szerepel dr. Tóth Mihály tanácsnok nyugdíjügye is. Amint értesülünk, a közgyűlésen szóvá fogják tenni a katonai tanácsnok hirtelen távozásának okát is. A bőséges tárgysorozatnak a nyári rekkenő hőségben is előreláthatólag bagyszámu érdeklődője lesz, ami a - városatyák részéről •nem lesz nagv áldozat. A helyi csatákban épen olyan áldozatkészség kell, mint a frontokon. Itthon a jövő életet kell megalapoznunk és ehhez legalább is egy kis kötelességérzet kell. Olasz lapok borzalmasnak mondják offenzívakkal Milano, junius 18. A Corriera della Ser a jelenti a nagy offenzíváról: Kétségtelenül a legnagyobb lerohanásról van szó, amelyet /Magyarország-Ausztria a hadüzenettől a mai napig megkísérelt. A tüzérségi erőkifejtés mindenekfölött hatalmas és borzalmas. Trentinobam ezer ellenséges ágyú állott, köztük a lehető legnagyobb kaliberűek is. Egyedül az asiagoi fensikon ezerötszáz ágyút állítottak föl a magyarék és az osztrákok. Bár az ellenünk intézett offenziva inines összefüggésben a nyugati harctér eseményeivel, mégis elmondhatjuk, hogy a két ellenséges nagyhatalom, Németország és a monarchia felosztották egymás között a nagy munkát. A Secolo haditudósítója a frontról táviratozza: Az ellenség a hadszíntér minden tartalékát öszegyüjtötte a borzalmasan nagy táffnadáshoz: Monté Grappától a tengerig. IKjiilönös szivóssággal tartja az ellenség pergŐtüz alatt az olasz etappe-vonalakat a iPiave mögött. 1,1 dobsin és egyébb cseplőfelszerelésekben állandóan nagy raktárt tart és legolcsóbb napi árban szállít BRUCKNER TESTVÉREK uasnaggkcpeskedés Szeged, Hassuíö fta ossugM 1 sziia. i 11 Polgári- és egyenruha szabó-üzlet. '.'.•. Megrendelést fazon, munkát fordítást, átalakítást vállal.