Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-18 / 140. szám

délmagy a roeszag (Szeged, 1918. junius 18. az éppoly szerény, mint bátor parancsnokságunkba és katonáinkba vetett bizalmunkra támaszkodik. Csak annyit mondhatok, hogy sohasem kételkedtem katonáink vitézségében és hűségében. (Ismételt lelkes tetszésnyilváni tás a kamara és a karzatok részéről.) Az elnök hangsúlyozta, hogy a ház tetszése az érzelmek egységét bizonyltja, mely mindnyájukat áthatja. (Általános élénk tetszés.) Zürich, junius 17. Az olasz kamara ülését a miniszterelnök közlései után, amelyek az offenzívára vonatkoztak, fel kellett függeszteni, mert a képviselőkön nagy izgatottság vett erőt. A miniszterek és képviselők a folyosóra tódultak, hogy megbeszéljék a híreket. Később az ülést újból megnyitották és nagy érdektelenséggel tárgyalták a költségvetést, amelynek elfogadása után az üléseket szeptemberig elnapolták. ZÜRICH, junius 17. Az olasz kamara elnapolása előtt Qrlando miniszterelnök felszólalt a költségvetés tárgyalása folyamán és megjegyezte, hogy a kormány nem bizalmi szavazatot kér, ha a haza megmentéséiről van szó. A helyzeí komoly, miután az ellenség minden áron győzni akar. A kormány nem mulasztott el egy alkalmat sem, amely a tartós békét eredményezhette volna és esküszik arra, hogy mióta kormányon van, arra egyetlen alkalom sem kínálkozott. Végül még kifejezte reményét, hogy az olasz katonák, bár nehéz helyzetben vannak, ellent fognak tudni állani és rövidesen le fogják győzni az ellenséges támadást. Ezután 282 szavazattal 34 ellenében bizalmat szavaztak a kormánynak. Ezután elnapolták a Házat. Hivatalos jelentés az olasz offenziva megkezdéséről. — Az olaszok ellentámadása a Brentától keletre sikerrel járt. — (Hivatalos jelentés, kiadatott junius 16án: Hadseregeink tegnap délelőtt a Piave mentén és a Brentától kétoldalt többórás tüzérségi tömegtüzelés után megtámadták az olaszokat és szövetségeseiket. Boroevics tábornagy hadcsoportja számos helyen kiküzdötte az átkelést a megdagadt Piaven. Wurm vezérezredes hadtestei elkeseredett ellenállás leküzdése után San Dona di Piave mellett és az oderzo—trevisoi vasút mindkét oldalán széles arcvonalon elfoglalták az ellenséges állásokat. József főherceg vezérezredes csapatai meglepetésszerűen hatalmukba keritették a Montelli keleti szegélyén a védelmi müveket és benyomultok este a magaslati területre. Schönburg herceg lovassági tábornokot hadtestének átkelése közben egy gránát megsebesítette. A Piave mentén beszállított foglyok száma 10.000, eddig mintegy 50 szákmányolt ágyúról tettek jelentést. A Brenta mindk-t oldalán szintén sikerrel járt az első roham. Az ellenség erős ellenállását megtörve és(az erdőkkel borított hegység minden akadályát leküzdve csapataink sok helyen egészen a harmadik ellenséges állásba nyomultak előre, miközben 6000 olasz, francia és angol fogoly maradt kezünkön. Az igy elért előnyöket azonban csak részben tudtuk megtartani. A Brentától keletre a Roniero-hegyet kénytelenek voltunk az ellenségnek uj erővel végrehajtott és oldalazó ágyútűzzel támogatott ellentámadásával szemben ismét feladni. A Grappa északi lejtőjén azonban hiába intéztek az olaszok rohamot, az ellenség első vonalait szívósan tartó zászlóaljaink ellen. A Hétközség erdőzónájában ezredeink a szövetségesek által már az előző napokon előkészített támadó csoporttal kerültek szembe, amelynek ellentámadása folytán az elfoglalt terület egy részét ujbó! kiürítettük. A Rivánál, Miksa főherceg őrnagy szakaszában, elragadtuk az ellenségtől Dosso Altot. Az Adamello területén kitűnően bevált hegymászó századaink rohammal elfoglalták a Corno dl Saventot, amely alkalommal 100 foglyot és három ellenséges ágyút szállítottak be. Albániában junius 14-én este visszavertük a franciák egy ujabb támadását a Devoli völgyben. A vezérkar főnöke. Sikerűit német eSőreförések nyugaton. — A fftaas és AloseS között az amerikai állások egg részét szétrombolták. — íperoéS és a Sommnál a harci tevékenység feléledt. — A zsákmányolt ágyuk száma 150-ről 300-ra szaporodott. — BERLIN, junius 17. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Az élénk felderítő tevékenység az arcvonal számos helyén hevesi gyalogsági harcokra vezetett. Yperntöl délnyugatra és a Somme két oldalán a harci tevékenyság feléledt. A német trónörökös hadesoportja: A Noyoníól délnyugatra fekvő harctéren a tüzérségi tevékenység este erősbödött. — Ourcq és a Marne között helyi vállalkozások alkalmával 120 foglyot ejtettünk. Montdidier és Noyon között végrehajtott előretörésünkből felvett ágyuzsákmányunk 150röl több mint háromszázra — köztük a legnagyobb kaliberűek is vannak — emelkedett. A zsákmányolt géppuskák száma az •ezret jelentékenyen meghaladja. Gallwitz hadcsoportja: A Maas és a Mosel között Kivorytól kétoldalt végrehajtott előretörésünkkel vesizteséget okoztunk az amerikaiaknak és szétromboltuk állásuk egyes részeit. Albrecht württembergj herceg hadcsoportja: A Vogózékben és Sundgaubán felderítő osztagaink a francia és amerikai árkokból foglyokat hoztak magukkal. Tegnap 8 repülőgépet és 8 ötött léggömböt lőttünk le. LUBENDORFF, első íőszálíásmester. Lloyd George megállapítja a béketárgyalásra alkalmas hadicélokat. — líéngtetew tekintette! tenni a békeáramlatokra — ROTTERDAM, junius 17. Londoni jelentés szerint Lloyd George az alsóházban legközelebb nagy beszédet fog mondani, a melyben újra formulázza áz angol hadicélokat. Beavatott angol politikai körökben azt hiszik, hogy a miniszterelnök ezúttal kénytelen lesz az angol békeáramlatokra tekintettel lenni és beszéde alkalmas lesz arra, hogy nemzetközi megbeszélések alapjául szolgáljon. Burián válasza lord fllilcroek. A központi hatalmak nem követnek világuralmi célokat Bécs, junius 17. A Fremdenblatt főszerkesztője a Fremdenblatt holnapi számában interjút közöl gróf Buriánnal, aki lord Milner legutóbbi, junius 14-iki beszédével foglalkozva ezeket mondotta: — A befczédöen újból kifejezésre jut ellenségeinknek az a szükséglete, hogy a központi hatalmak háborús céljait ugy állitsák oda, mintha Németország világuralom létesítésére törekednék, amely nemcsak az ellenséges államok népeit, hanem a maga szövetségestársait is a szolgaság jármába akarná hajtani. Amikor borzalmas hírekkel ecseteli annak a szándéknlaik következményeit, hogy le akarjuk igázni a világot, azt akarja bizonyítani, az antant népei előtt, hogy a kétségbeesett harcot folytatni kell a teljes kimerülésig. — Az említett tétel eléggé magyarázza, hogy miért van szinte folytonosan csak Németországról S)ZÓ és miért nem emiitik jóformán sehol sem Ailsztria-Magyarországot. A mi csoportunk teljes egyetértése a harcban és a háorus célokban egyik föerösségünket képezi. Az antant által hangoztatott német liga Ausztria-Magyarország részére a kölcsönös, sziklaszilárd barátság igája, amely tekintettel van a kölcsönös érdekekre. Más feltételek mellett e viszony Németország és Ausztria-Magyarország közötti egy pillanatig sem volna fentartható. Nekünk — szerencsére — már meg van az, amit lord MHner az antantnál annyira dicsért, vagyis a közös ügyért odaadással viseltető szövetségeseiknek erkölcsi egysége. Kölcönösen akarunk tűrni és elnézők lenni egymással fezemben a háború győzelmes Végéig. — Ami a központi hatalmak állítólagos világuralmi céljait illeti, kísérelje meg Milner őszintén ez iránt pontosabban érdeklődni. Meg lesz lepve, milyen hihetetlen messze vannak céljaink azoktól, amiket ellenségeink egyre újból, mint a mi céljainkat állítanak a világ elé. Nincs nálunk épeszű ember, aki efajta célt legmerészebb álmaiban is maga elé tűzött volna. Angol és francia politikusok kormáiiijaik tudtával puhatolóznak a béke lehetőségéről. /1ERN, junius 17. Egy mérvadó semleges személyiség a franciaországi békehangulatról ezeket mondotta: — A francia sajtóban megjelent békehangokat nem szabad figyelmen kiviil hagyni, azoknak komoly hátterük van. Svájcban jelenleg sok angol-francia politikus és diplomata tartózkodik, akik az iránt puhatolóznak, milyen alapon volna lehetséges béke tárgyalásokat kezdeni. A politikusok kormányaik tudtával és beleegyezésével időznek Svájcban. Franciaországban a békehangulat most sokkal kedvezőbb, mint 1917ben volt.