Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-15 / 111. szám

ren meg kell valósítani a fokozatos tehervi­selést. Dobieczky Sándor munkapárti képviselő az iparfejlesztés szempontjából bírálja a ja­vaslatot. Fejtegeti az ukrán gazdasági vo­natkozásokat és a lengyel kérdés gazdasági részét. Benedek János panaszkodik, ihogv he­lyütt a legnagyobb pazarlás folyik az állam­háztartásban, főleg a hadvezetőség gazdál­kodása esik súlyos beszámítás alá. A javas­latot elfogadja. -<«»!aingr9ecta>isbaflísissi» Ezután felolvasták az interpell-ációs könyvet. Gróf Károlyi Mihály ujabban a kö­vetkező interpellációt jegyezte be a minisz­terelnökihez: A Németországéit való szövet­ség megiioüsiabbkásáről és Czerriin gróf szerepéből a királv őfelsége és Sixtus her­ceg közti levélváltásról. Az elnök indítványozta ezután, hogy a Ház holnap folytassa az adójavaslatok tár­gyalásátlés délután félegyfeor térjen át az interpellációkra. Hosszabb vita után hozzá­járultak eh'hez, mire az ülés véget ért. Hét indítvány a májusi közgyűlésre. (Sálát tudósitónkíól.) Szeged tanácsa "kedden délelőtt 10 órakor tartotta meg köz­gyűlést előkészítő ülését dr. Somogyi Szil­veszter polgármester elnökié só vei. Mint a tanács által előkészített ügyek mutatják, a város májusi parlamentjében ismét heves vi­ták fognak elhangzani és nem valószínű, .hogy egy nap alatt be 'lehessen fejezni a köz­gyűlést. Att iJnditványoknak egész tömege vár letárgyalásra és a tanács javaslatai nem mindenütt felelnek meg az inditványozók in­tencióinak. A hét indítvány között első dr. Tonelli 'Sándornak a gazdisási kdmaWé létesítésébe tett inditványá. Tonelli ismeretes indítvá­nyában tudvalevőleg azt kéri, a város köz­gyűlése irjon fel a kormányhoz egy gazda­sági kamarának Szegeden való haladéktalan fölállítása érdekében-. Az indítványt Bokor Pá! helyettes-polgármester ismerteti a ta­nács javaslatával, amely egész terjedelmé­ben elfogadásra ajánlja azt. Sotnlyódy. István és társai indítványuk­ban azt kérik, hogy mondja ki a közgyűlés, hegy a belvárosi elemi iskolát, amelyben je­lenleg a közélelmezési hivatal van elhelyez­ve, a fontos tanügyi érdekékre valló tekintet­tel kiüríti és a közélelmezési hivatalnak máslhol való elhelyezéséről gondoskodik. A tanács nápirendbet érést javasol az indítvány fölött, mert bármily fontos is a tanügyi ér­dek, a város közönségének zavartalan ellá­tása fontosafcb és a kiürítés helyett inkább uj helyiségekről kellene gondoskodni. Dr. Tonelli Sándor második indítványá­ban azt kéri, a •közgyűlés határozza el, hogy a városi iskolákban alkalmazott óraadó ta­nároknak közgyűlési határozattal fölemelt, de miniszterileg még jóvá nem hagyott föl­emelt óradiját még a jóváhagyás előtt ki­fizetteti. Miután az indítvány törvénybe üt­közik, a tanács napirendretérést javasol az indítvány fölött. Szentesi Jenő hasonló természetű indít­ványt tett. A közgyűlés már hónapok'előtt elhatározta, hogy a hitoktató lelkészek óra­diját 40 koronáról 80 koronára, emeli föl. A határozatot a miniszter eddig nem hagyta iővá. Szentesi most kéri a közgyűlést, mond­ja ki, hogy a fölemelt óradijakát még a 'mi­niszter jóváhagyása előtt kifizetteti. A ta­nács a£ indítvány törvény-ellenes volta miatt itt is napirendretérést javasol. , Bátogh Lajos százados,, törvényhatósá­gi bizottsági tag az egyetem: megszerzéséért •kívánt erőteljes akcióba kezdeni. Indítvá­nyában propaganda-bizottság összeállítását javasolja a megjelölt cél érdekében. Dr. Gaál Endre referálja az ügyet a tanács javasla­tával együtt, amely nem más, mint rtppi­rendretérés. A tanács szerint nem bizottság kell a cél érdekében, hanem valamilyen or­szágos pártfogóra van szükség. Akkor egy­szerre lesz egyetem is, meg minden egyéb. Lippay Lajos a katonaügyosztálynál al­kalmazott városi tisztviselők és kezelősze­mélyzet megjutalmazására tett inditványt a közgyűlésnek. Indítványában elmondja, hogy milyen hatalmas méretű munka folyik állan­dóan a katonaügyosztálynáj. amelynek veze­tői:" Tóth Mihály tanácsos. Hegedűs Antal jegyző és a többi alkalmazottak is gyakran •éjfélekig dolgoznak, immár esztendők óta. 8000 koronával kivánja a példásan szép munkát honorálni. A tanács az indítványra azt a javasla­tot terjeszti a közgyűlés . elé, mondja ki a, közgyűlés, hogy az inditványt visszaadja a tanácsnak azzal az utasítással, hogy ké­szítse el a jukúmitzásrá érdemes vdAdsi tiszt­viselők és ajkaimfizott ak néváorát és a leg­közelebbi közgyűlésre tegyen jutalmazásuk­ra vonatkozólag konkrét javaslatot, még pe­dig a polgármester legutóbbi e tárgyiban tar­tott közgyűlési beszédének utmutatásaj sze­rint. Végül dr. KÁiusz Józsefnek a hatósági boltok előtt való ácsorgás megszüntetésére vonatkozó ismeretes indítványát kéri a ta­nács kiadni a közélelmezési hivatalnak, hogy igyekezzék a mutatkozó. bajokat' orvosolni. Eziítán következnek a köriratok, ame­lyek során elsőnek Wlekeríe miniszteyeMök bemuta\­kozó leiratát mutatják be a közgyűlésnek azzal a tanácsi javaslattal, hogy a közgyűlés az ujonnn ki­nevezett miniszterelnököt örömmé' üdvözli és kormányát a szociális és népjóléti mun­kák terén mindenkor készséggel támogatja. Hódmezővásárhely föliratot intézett a közélelmezési miniszterhez, amelyben a so­vány sertések rekvirálásáról szóló rendelke­zés visszavonását kéri a város közgyűlése. A föliratot pártolás) végett megküldték az összes törvényhatóságoknak. A tanács egész terjedelmében elfogadásra ajánlja Hódme­zővásárhely törvényhatóságának határoza­tát „a kíméletlen és eredeti céltól károsan eltérő" rendelet ellen. A tanács javasolja még ezeken kívül: mondja ki a közgyűlés,­hogy feltétlenül elvárja a rendeletnek leg­alább olyan módosítását, hogy a rekvirált sovány sertéseket maguk a törvényhatósá­gok hizlalhassák ki az ellátatlan lakosság fejkvótaszerű zsir-ellátására. Selmecbánya törvényhatő.sfiga átiratot intézett a városhoz, amelyben kéri, a város feliratilag forduljon a kormányhoz az iránt, hogv az elesett hősök hátramaradottjainak nyugdíjügye humánus és méltó módon ren­deztessék. A tanács megfelelő felirat küldé­sét javasolja. Pestmegye az iránt intéz felterjesztést a kormányhoz, hogy a leszerelés Után a had­sereg fölöslegessé váló készletei és élelmi­szerek és anyagok oly arányiban osztassa­nak fel a monarchia két állama között, ami­lyen Hdánybán ázok összegyűjtettek. A ta­nács pártolja ezt a feliratot annál is inkább, mivel tudvalevőleg Magyarország 70 száza­lékJM járult a hadsereg élelmezéséhez és csak természetes, hogy ilyen arányra van jogunk a fölöslegek elosztásánál. I A tárácsi előterjesztések során legérdekesebb Balogh Ráfolynak az az ismeretes indítványa, amelyben a városi átiratási dijaknak fél százalókkal való föl­emelését hozza javaslatba. A tanács pár­toló javaslattal terjeszti az ügyet a köz­gyűlés elé. A fél százalékos emelés 150,000 korona évi többjövedelmet biztosit a város­nak. A kereskedelmi tanonciskola felügyelő­bizottsága tagjainak mandátuma lejárt. A tanács javasolja a régi tagok mandátumának meghosszabbítását és az elhalálozásokkal megürült mandátumokra megválasztani java soija Vatihom Istvánt, Gál Kálmánt. Koós Elemért, Telhisz Györgyöt, Lenáxjiy Sán­dort és ifj. Aigner Józsefet. A partfürdő-részvénytársaság azzal a kéréssel fordult a főkapitányhoz, engedje •meg, hogy a stranddal szemben levő Kál­lay-ut 2. számú házat vetkőző és öltöző he­lyiségnek rendezhessék be, illetőleg, hogy a fürdőzők fürdőkosztümben járhasanak a strand és a ház közötti úttesten, mivel a strandon kevés a kabin. A főkapitány ezt a kívánságot, mint a közerkölcsbe és jóizlésbe ütközőt, elutasította, a partfürdő vezetőség •most a közgyűléstől kéri a főkapitányi tila­lom megváltoztatását, mig a tanács az, el­utasítást fentartani javasolja. Schorr Ottó ajánlatot tett a városnak, hogy Mars-tér 6. szám alatti 646 négyszög­ölnyi telkét, amelyen egy ház is van. vegye meg. A tiszti főügyész a tanács megbízásá­ból meg is egyezett Schorral 80,000 korona vételárban, mivel a telek alkalmas arra, hogy a város iskolát vagy más közcélt szolgáló épületet emeltessen reá. A tanács a vételhez a közgyűlés hozzájárulását kéri. Harcok a Kemme! birtokáért. Berlin, május 14. A "Wolff-ügynökség je­lenti: Az ellenség a Kemimel vidékén a mult héten folytonos támadásokkal igyekezett visszaszerezni 'az elvesztett területet. A tü­zérség minden támadás előtt óriási mennyi­ségű muníciót használt el és habár az ellen­ség mindig ujabb és ujabb haderőket vetett kíméletlenül harcba, célját el nem érte. Má­jus 11-én, reggel a Vormezeele-Kemmel-front ellen nagy francia-angol haderők támadtak, különösen a Vrouvedyk majorság ellen. Egész napon át tartó elkeseredett harc után a major a németek kezén nMradt. A német tüzelésben megtizedelt ellenséges rohamcsa­patok kénytelenek voltak 'a Vyver pataktól 'keletre levő magaslatokon beásni magukat. Oldalazó ellentámadással visszaszorítottuk őket. Berlin, május 14. A Wolff-ügynökség je­lenti: Az Yser-csatorna szakaszán és Dran­betertől nyugatra az ellenség rövid megsza­kításokkal tegnap is folytatta tüzérségi te­vékenységét, mely estefelé az Yser-csat.or­nánál és Bailleul vidékén nagy hevességre fokozódott. Tegnap kora hajnalban újból dü­hösen támadott az ellenség a Kemmel-ma­gaslatok ellen. A moeuxi bányákat továbbra is a legnehezebb német ágyuk lövik. Olaszország borzalmas vesztesé­gei a háborúban. Bécs, május 14. Mérvadó katonai he­lyen óvatos becslés álapjáji készitett szám­adatok visszatükröztetik az olasz hadsereg­nek súlyos veszteségét. A háború kitörésétől 1917. őszéig 270,000 halottat, 230,000 rok­kantat és 134,000 foglyot vesztettek, össze­sen tehát 634000 főnyi a veszteségük, ehhez járul még 1.200,000 sebesült, akik azonban újból felgyógyultak és ismét a frontra me­hettek. 1917. év őszén az olasz fronton a mi offenzivánk folyamán a következő vesztesé­geket szenvedték: 800 tiszt, 30,000 főnyi le­génység sebesült, 1000 tiszt és 280,000 köz­legény fogságba került, összesen tehát 1800 tisztet és 400,000 főnyi 'legénységet vesztet­tek. A háború kitörése óip 2,250.000 embe­rét vesztette el az cdasz hadsereg. Ami a hadianyag veszteséget illeti, illetékes ka ta­nai, helyen történt becslés alapján március régéig a következőket zsákmányoltuk az olaszoktól: 2000 ágyú, 3000 gépfegyver, 400 aknavető. 150,000 gyalogsági fegyver, 1 mi ­liő kézigránát, másfél miillió tüzérségi lö­veg 52 millió gyalogsági fegyverpatron. A többi zsákmánynak összsúlya, ágyuk és mu­níció nélkül. 4531 kocsirakományt tesz ki. A zsákmány egy része automobilokból, telefon­és távírókészülék ékből ált »

Next

/
Thumbnails
Contents