Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-09 / 106. szám

Szeged, 1918. máius 9. MŰVÉSZET műsor: Csütörtök d. u.: „A kóristalány". Operett. — Este: bérletben „Sybiil". Operett páratlan háromharm. Péntek: Kökény Ilona, Vendrey Ferenc, Boross Géza és Czeglédi Gyula a Modern Szinpad művészeinek vendégjátékával bérletszünetben 100%-al felemelt helyárakkal „Nagy Kabaré estély*. Szombat d. u. Kökény Ilona, Vendrey Ferenc, Boross Géza es Czegledi Gyula a Modern Szinpad művészeinek vendégjátékával „Fehér Kabaré" 25°/o-aI felemelt helyárakkal. Szombat este: Kökény Ilona, Vendrey Ferenc, Boross Géza és Czeglédi Gyula a Modern Szinpad művészeinek vendégjátékával „Nagy Kabaré estély" uj műsorral. Vasárnap d. u.: „A szerető". Szinmü. — Este: Bérletszünetben „Sybiil". Sybiil. A Jakobi operett sem szűkölködik groteszk táncokban, de nem a táncmuzsika dominálja a partitúráját. A szövegkönyv épkézláb történetet tárgyal és a zene, a szerzőjének invencióját bizonyítja. !Ez a muzsika már az átlagon felül való, igények kielégítését szolgálja, nem egy szezonra csinált ipari munka. Jól készült, ötletes és finomságokkal telt előadásban elmaradhatatlan az operett (hatása. A mai felelevenítés nem mutatott komoly előkészületet, az előadás pedig teljességében nélkülözte a finomabb vonásokat. Sok í\'ps nem hangzott és ami elhangzott a nézőtéren, az leginkább a táncszámoknak szólt. Déri Sybillje még mindig élénk, ami tartalmában alig változott, csak formájában. Hilbert Janka a nagyhercegnő alakjában örvendetes haladást mutat a játékban. Az éneke, mint mindig, muzsikalitásróli tesz bizonyságot. Ocskay Kornél testőrtisztje énekben, játékban klasszist képvisel. Kunosi Ella, mint (Sarait, ízléses toalettjeivel és ügyes táncával vonja magára a figyelmet, Solymosy Sándor az impresszárió szerepében mókázva mulattat és Sugár Gyula a nagyherceg figurájában sajátos énekmódjával szerzi meg a karzat tapsait. Rendezés, kiállítás a már megszokott rendszert képviseli. lyok is bemutatásra, amelyek teljesen az országos intézet alapszabályainak mintájára készültek. Minthogy az alapítók súlyt (helyeznek rá. hogv a vállalatban Szeged mezőgazdasága, ipara és kereskedelme minél teljesebben képviselve legyen, esetleges további jegyzések még pénteken 'és szombaton eszközölhetők a kereskedelmi és iparkamarában. A környékbeli nagyobb uradalmak bevonása ügyében az 'alapítók még később is folytatnak tárgyalásokat. A túljegyzések felől az alakuló gyűlés fog határozni. A Magyar Fö dgáz R. T. igazgatósága a pénzügyminisztériumban gróf Teleky Arthur elnöklete alatt most tartott ülésén megállapította az 1917. évi mérleget, amely az előző év 144.G10.02 korona hozzászámitásával 546.861.97 korona veszteséggel zárul. A veszteség oka, hogy a gyárak nem voltak abbali a helyzetben, hogy a földgázt olyan mennyiségben átvegyék, mint az várható volt. Az elmúlt évben a társaság elkészítette és üzembehelyezte a magyarsárosi, dicsőszentmártoni, báznai és medgyesi tápvezetékeket is. A gázszolgáltatás már megkezdődött. iDicsőszentmárton és Medgyes város, valamint több község igy már el van látva földgázzal. /Marosvásárhely városával a gázszolgáltatásra nézve létrejött a megegyezés. 1{égi világból * — Szegedi iöriéneiek. — Irta: Cserzi/ Jtfihály. 34 0ZGAZDASÁO OOOO Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk: Ma a tőzsdén nyugodt forgalom mellett sfeilárdan alakult az üzlet iránya. A hr'lyi és bécsi spekuláció vásárlásai a piacon néhány koronával megjavította az árnivót. Magyiar Hitel 1254—60, Osztrák Hitel 913—16.50, Agrár Bank 624—29, Fabarik 925—44, Hazai Bank 578—84, Jelzálog 588—95, Leszámítoló Bank 744—49, Kereskedelmi Bank 5406—14, Magyar Bank 7876—88, Beocsini 1085—95, Salgótarjáni 1092—110, Urikány 805—788, Rimamurányi 1003—71, Államvasút 979—81, Atlaintika 1380—90, Közúti 793—87, Városi 354—58, Nasici 2945. A Delmagyftrországi Átmeneíg^zdaiágügyl részvénytársaság. Részletesen beszámolt már a Délmagyarország azokról a kodikné.nyekről, amelyeik kőzet', alakulóban van Szegeden Délreagy arorszagi Átmeneti r.-t. cimen uj részvény tár sasig. Most arról értesítenek bennünket, hogv a tárgyaiások, amelyeket a kamara elnöksége a várossal, a legelső szegedi intézetekkel, ipar; és kereskedelmi vállalatok vezetőivel megindított, eredményre vezettek, az egy millió korona alaptöke teljes összegében jegyezve van és az alapítók a részvénytársaság alakuló ülését vasárnapra, e hó 12-én délelőtt 11 ór.ára hívták össze. A részvénytársaság, amelynek összes ügyei már teljesen elő vannak készítve, ez alkalommal fog formálisan megalakulni és ez alkalommal kerülnek az alapszabáA NHSZÜRJHEIGYI CBÖSZ. iA szegedi televényes homokon sok érdekes magyar dolgot talál még az ember. A kultura itt még nem forgatott ki őseredetiségéből teljesen mindent. A magyar puszta ezer szépségével és bűbáj ával ékeskedik ma is ott, ahová még nem jutott el a fényes ekevas és ahol az ültetvények helyett szines vadvirágokat ringat lépten-nyomon a bujdosó 'szellő. Még reng egyes tájakon a délibáb. És a gulya kolompja, niint valami távolról jövő méla harangszó, zendül átal a harmatos fü fölött . . . Az érzések, a lélek napja is a régi fénnyel ragyog még sok helyen. Ezt se homályosította el annyira a változott idők felhője, mint odabent a tornyos kőházak között. A szabadban élő sziv erősebben lüktet. A földhöz közelebb élő lélek állhatatosakban őrzi SZÍVÓS erősségét. Öreg, szikár emberek bolyongnak a szőlőbegyek között. A szemükben még csillog a régi tüz ... A szivükben még lüktet a hazaszeretet gyújtó érzése és ba az emlékeket feltörik a hullámokként torlódó események, megduzzad a karjuk: akaratot, erőt éreznek petyhüdt izmaikban. Ennek a szép, bűbájjal teli magyar földnek egy szabad emberével találkoztam a napokban. Bugyi Andrással, a neszürjhegyi felelős csősszel. Most gázólja a száznegyedik esztendejét és csontos, hámlottbőrü reszkető kezeivel még ma is maga keresi meg a kenyerét. Olyan, mint egy régi mohos várrom. Roskadtságából is kiérzi az ember az egykori férfias erőt. A nyíltságot, a bátorságot s a magyar fajban rejtőző kemény szikrázó dacot. Öreg történeteket beszól a hozzáférkőző embernek ez az életviharában megedzett aggastyán. Történeteket, melyek olyanok a mai ingó nemzedék előtt, mintha mesék lennének. Vitézi álmok, melyek odakint teremnek a fehér homokon, árnyas diófák alatt. Az ember szinte hallja a ropogó szavak nyomán a harctéren egykor végigszáguldó huszárlovak dübörgését. A förgeteg módjára törtető lovascsapat vágtatásának visszhangtalan robaját, A nyerítést, a fegyvercsörgést, a bátor, éles vezényszavait. Azután lassú morajlással elenyésző távoli ágyubömbölést, a puskaropogást, a harci zajból kisiró nyöszörgést, a haláltusát e a hazáért elcsöndesedő szivek utolsó bucsusóhaját. Látja a kardok villogását, a szabadsághősök vad és mámoros bátorságának gúnyos viselkedését az ólálkodó halállal szemben. Lát szép, fönséges képeket, melyeket a hazaszeretet ,glóriája övez. Képeket, melyek olyanok, mint a felhőbe rejtőző fényesség. Nem nézhet bele, de érzi a sugárzását. És ilyenkor még egyenesebb lesz az öreg Bugyi András. Tekintetét révedezőn hordja széjjel a, kékes levegőben. Néz. Keres valamit, mint a sziklák közt tévelygő sasmadár. Ki tudja, minő szép látomány tűnik a száznégy esztendő* aggastyán lelke elé. Szép, gyönyörű lehet ez a. látomány, mert azután, hogy visszakerül a tekintete, föltör lapos melléből a visszhang. — Csak egy embert ismertem életemben. — Egyet1? — Egyet . . . Kossuth Lajost! — Nagy ember volt. Nagy . . . Mikor elbujdosott a hazából, megfogadtam, hogy nem vágatom le a szakállamat, inig haza nem jön. Nem is vágatta le. Olyan volt az öreg, mint egy erdei remete. Fehér szakállát fnjta a szellő és zúzmarát hintett rá a fagylaló tél. Ez volt az ő nagy gyásza. A szabad lélek mélyen érzett kegyelete. Mikor visszahozták hazai virágok között a nemzet megdicsőült mártírját, az öreg Bugyi beült egy városvégi korcsmába és ott gubbasztott, mint a sebével elvonult vad. Ivott, Szomorkodott. És mielőtt útnak eredt volna, pipagyujtás közben lepörkölte hófehér gyászjel vényét: a szakállt. Azt mondta, véletlenül történt. Megbicsaklott a keze a gyufával. Elhitték neki. Hiszen ő neki az mindegy volt: akár elhitték, akár nem. Az érzést, mely a lelkében viharzott, úgyis eltemette komor zárkózottságával. Felelős szerkesztő: Pásztor józseí. Kiadótulajdonos: Váraay L. Pályázati hirdetmény. A szegedi kerületi munkásbiztositó pénztár a Munkásbiztositási Közlönyben közzétett „Pályázati hirdetmény kiigazítás" cimü hirdetmény első megjelenésétől számitott 15 napi lejárattal egy évi 1100.— korona kezdő fizetés és 540.— korona lakbérrel javadalmazott II. oszt. kezelőtiszti állásra pályázatot hirdet. A pályázatra vonatkozó közelebbi adatok a Munkásbiztositási Közlöny 17. és 18. számaiban, avagy a pénztár iktató hivatalában (Tisza Lajos-körut 91. szám 1. emelet 24. számú ajtó) a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Szeged, 1918. május 8-án. Dr. Bledl Samu, s. k. elnök. Dr. Nekich Richárd, s. k. igazgató. Csak néhány napig! Csak néhány napig! Nagy megnyitó díszelőadás szombaton május 11-én este fél 9 órakor Itt még nem látott világvárosi műsorral. Jegyek előre válthatók: Pető Ernő dohánytőzsdéjében. Bővebbet a napi falragaszok! ORVÁTH FERENC M SpeillSta és ékszerész. Tisza L^jos-körut 37. (Ref. palota.) Brauswetter cégtől 8 évi munkálkodásom után kilépve, órás üzletet nyitottam. Elvállalok mindennemű órajavitást Hoffer és Társa Ke!emcn-utca 7. sz. : Iskolí-utca 18. sz.