Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-07 / 104. szám

eklmagyahuksziae Szeged, 1918. május 7. A húsárak emelése és a szegedi asszonyok. — Levél a szerkesztőséghez. — Kedves Szerkesztő ur! Isten látja a lel­kemet. hogv nem Önnek akartam irni. ha­nem Somogyi Szilveszter polgármester ur­jia'k. Azonban ugv gondoltam, hogv miután ő már a mészárosok pártján van, se én raj­tam. se a többi százezer szegedi gazdasszo­oyon nem tud segiteni. ő a nyilvánosság előtt pontot tett a hirdetménye végére és a mészárosok azt fölötte tiszteletben tartják, 'lehetik is. Ennyi sok jóakarattal rég nem istápoltak a Ihusárusok érdekeit, mert alig múlik el egy-egy hónap, hogy emelés ne le­gyen Szegeden a húsár érdekében. Tessék elhinni, hogy lemondunk a vá­lasztójogi szavazatunkról, ha a polgármester ur arra az álláspontra helyezkedik, amire a kormánykörök kezdenek végre észretérni, hogv az árakat nemcsak felfelé lehet csavar­ni, hanem lefelé is lehet srófolni. Mert kérem mi tisztában vagytok azzal, hogy vannak ihusárus érdekek, de azzal is, hogy közérde­kek is vannak. Eddig ugyan csak arról győ­ződtünk meg, hogv a husárusok üzletei gyö­nyörűen virágzanak, egyik vágómarha és bor­iu a másik mellett lóg, különösen igy emelés­kor, emelés előtt és után és hogv nem hal­lottunk még tönkremenni egy mészárost, vagy hentest se, hanem a haza javára gyö­nyörűen meghíztak és számukra nem kis veszedelmet fog jelenteni a teherértékadó. Ellenben mi, én és a százezer (azért mon­dom. hogv százezer, mert most a háborúban írni asszonyok képviseljük itthon a megcsap­pant lakosságot) asszony azt tapasztaljuk, hogv a megélhetésünk, illetve az életerőnk, a családi tüzhelyün'k alapjában van megtá­madva akkor, amikor a különféle hon- és jövendő generációt mentő kulturegyesületek a leghangzatösabb frázisokkal magyarázzák, hogy mit, hogyan keil tennünk, azonban a hatóságok intézkedéseikkel a megélhetést lehetetlenné teszik. Lehetetlenné, mert ma tmár ott tartunk, hogy a társadalomnak az az osztálya, amelyet intelligensnek neveztek és húsevő volt, a gondoktól letörve, a legjám­borabb szentivánéji szamár sorsára jutott, kórót, avagv szénát rághat hus helyett és főzelék helyett. Én nem hiszem, kedves Szerkesztő ur, hogv ön akkor, amikor a húsárak megállapí­tásáról lett volna szó. elő nem vette volna a ceruzáját és a kalkulációba bele nem vette volna azt is, hogy ebben a városban lakik 30.000 olyan intelligens ember, akinek a jö­vedelme se nem bankigazgatói, se nem föld­birtokosi, se nem hadi vállalkozóé, hadsereg­szállitcé, paprikakofáé, fuvarosé stb., hanem szerény birói, köztisztviselői, vagv még en­nél is kisebb, tehát ezekre az emberekre gon­dolni kéli, mert ezek az emberek tisztes pol­gárai ennek a rövidlátókkal tömitett város­nak, akiknek a jövedelmét nem lehet ugy nyújtani, mint a húsárakét. Azonban ezek­nek a szervezete, a létfeltétele is megköveteli a husevést, hisz ezek az emberek a háború legjobban sújtott páriái, akik befelé sir jak a könnyeiket, tengődnek, nyomorognak. Miére? Csak azért, hogv palotás Szeged városában szolgálják a kultura, az igazságszolgáltatás, a kereskedelem, ipar, közgazdaság, vasút, posta, szóval minden életerő érdekeit, hogy az ő érdekeit ne istápolja senki és senki. Nos, én a polgármester ur kezében nem lát­tam ezt a ceruzát, ö a húsárak érdekvivői­mek lehet, hogv látta könnyeit, azonban azok csak örömkönnyek lehettek. Mi most nem szégyeljük a nyilvánosság elé vinni a szomorú valóságot, azt a való­ságot, amelv a város polgárainak sok-sok ezrén mint fojtó gond és keserűség ül. Élni és enni akarunk mi is. Ha a fiákkeres ebédre csirkét ehet salátával, akkor a szegedi pia­cot olyanná kell tenni, hogy a biró, a tanár, a tanító és kistisztviselő hetenként legalább háromszor marhahúst ehessen burgonyával. Ezek mellett az árak mellett egyszer is alig engedheti azt meg egy köztisztviselő. Hogy miért, kérdezze meg szűkebb körű városi kis­tisztviselőkből alakult bizottságtól a polgár­mester ur. A csirke és egyéb szárnyas húsáról, ugyebár, ne is álmodjunk? Pedig a csirke, kacsa, lud és egyéb szárnyas most ki van hajtva a mezőre, a rétre, a vizre és a fel­nevelésük nem kerül úgyszólván semmibe. Ellenben egy pár pelyhes libáért, kacsáért 30—50 koronát kell ad.nl a piacon. Itt tessék várospolitikát csinálni! Most tessék megmu­tatni, hogv a vezetők a helyükön vannak és a polgárság megélhetéséért a törvény, hata­lom minden szigorával rendet teremteni akar­nak és tudnak is... Oh, Istenem, dehogy tud­nak. Ott, ahol ilyen beteg állapotok vannak ezen a téren, mint Szegeden. Ahol mindenbe beletörődnek az emberek, ahol minden megy ugy. ahogy... Milyen mulatságos is ez a szegedi élet, mintha csak Eldprádóban élnénk... Ne hara­gudjon ránk. kedves Szerkesztő ur, gondok­ka! kiizdő asszonyokra, akiknek, amint látja, a humoruk elfogyott a háborúban és csak az epéjük nőtt meg. Sajnáljuk, hogv ennek ki kellett törni belőlünk, de igazunk van nekünk is. nemcsak a mészárosoknak. Szerkesztő úr­tól bocsánatot kér tisztelője: Eg.v úrinő. SPORT oooo A SzAK Aradon. (SzAK— Aradi MTE 3:3.) A SzAK fiatal, lelkes csapata ismét szaporította vasárnap Aradon sikereit. El­döntetlen eredményt ért el a Kinizsit verő aradi csapattal, annak saját pályáján, nagy­számú. lelkes közönsége előtt. A SzAK most a Kinizsivel együtt a bajnoki lista élén áll és ha hátralevő mérkőzéseit megnyeri, ugy hadicsapata megszenzi a Délkerület bajnok­ságát. A mérkőzés hatalmas iramban indult, a SzAK nap és szél ellen kénytelen játszani és igv dacára önfeláldozó védelmének, az első félidőben 3 gólt kapott és csak egyet tudott az ellenfél hálójába juttatni. A máso­dik félidőben megváltozott a helyzet, a SzAK úgyszólván a kapujához szorítja ellenfelét és rövidesen 2 gólt érve el, kiegyenlít. A gólo­kat Vezér, Martonosi és Vőnek/ rúgták. Az eredmény annál hízelgőbb a SzAK-ra. mert három tartalékkal volt kénytelen játszani. Az egész lelkes együttes Horváth csapat­kapitánnyal az élén fáradhatatlanul játszolt és megérdemli a legteljesebb elismerést. Ki­fogástalanul bíráskodott Szednicsek (Kinizsi). TUDOMÁNY IRODALOM oooo A Marx-irodalom. A Marx-irodalom né­hány kiváló müvét adta ki és bocsátja forga­lomba Marx Károly születésének száz éves évfordulójára a Népszava könyvkereskedése. E kis füzeteket még követni fogja a Marx­irodalomrá vonatkozó néhány nagyobbszabá­su rniufka is, de már ezekből a füzetekből is mindenki megismerheti a nagy társadalom­tudós mélyjáratu gondolkodását és a modern társadalmi erőket megmozgató világfelfogá­sát. Kautsky és Garami Marx tudományos és történelmi jelentőségét ismertető füzetei pedig megismertetik az olvasóval Marx-En­gels életét, nagyjelentőségű tudományos és történelmi működését. A Marx-irodalomra vonatkozó füzetek közül most megjelent, illet­ve már forgalomban van: Marx: III. Napo: leon államcsinyje, ára 5, Marx: A polgárhá­ború Franciaországban, ára 4, Marx és En­gels: A kommunista 'kiáltvány, ára 2.50, En­gels: A kommunizmus alapelvei, ára 1.20, Engels: Utópijsus és tudományos szocializ­mus, ára 1.80, Kautsky: Marx történelmi je­lentősége, ára 2.50, Garami: Marx fs Engels élete, ára i2.50 korona. A könyvek Várnay L. könyvkereskedésében kaphatók. HÍREK ocoo A ssegedi bérkocsik és egyebek. Ha még akkora lenne is az ember szive ebben, a fokozott őrületben, akkor is kicsi lenne a. sdk) sajnálkozás befogadására, mely minde­nütt, amerre csak néz, csőstül özönlik felé. Sajnál az ember ma mindent és mindenkit. Talán önmagát legjobban, hogy meg kellett érnie ezt a nyomorúságos, gyászos időt. Saj­nálja az embertársait, kik télben, fagyban, esőben, forróságban kucorognak a negyven deka zsírért, a bárom kiló burgonyáért s ha nem tart ezenközben sort, a nagy tömegben, a zsírral, burgonyával együtt legalább ötven, kilogram gorombaságot cipelhet, az elnyűtt szatyorban haza, a gyermekei közé. Sajnálja az ember a piaci kofákat, akik, szegények, naP hosszat fáradnak azért a kis summáért, amit nem győz betétként benyelni a nagytakarék. Sajnálja a mészárosokat, akik ina alig keve­sebb összegért árulják az erőtlen állati hust, mint az aranyműves a színaranyat. Sajnálja a hadseregszállitókat, akik annyi fáradság­gal, utánjárással és küzdelemmel képesek a rongyos milliókat összekuporgatni. Sajnálja a fiakkeres lovakat, melyek maholnap hősi halált fognak halni az aszfalton, szóval sajnál mindenkit, embert, állatot, csak egyet nem — a szegedi bérkocsit. Ezeket már nem sajnál­hatja, mert ezek már eltűntek s csak az. emlé­kük él a képzeletben. A szegedi bérkocsik he­lyett Noé idejéből való bárkák döcögnek az utcákon, melyek még az ár viz előtti időkben kerültek a pókhálós félszer alá é8 °tt vártak mindmáig a világháborút. Szinük nincs, a sárhányójuk letörött, az ülésükről elrekvirálta az idő a bőrt s most lábtörlőnek használt pok­róc van rádobva, a kerekeikből hiányzanak a küllők, a tarifa-jegyzék is letűnt a belsejé­ből, csak a kocsis maradt meg a bakon, ez is makrapipával az agyarán, kurtán beszél le­felé a pasasra s mielőtt átvenné a tízszeresen felemelt fuvardijat, a cipődre sercent a ba­góléből óli halandó, ki mindent sajnálsz, csak a Dér kocsit nem és a leolvadt rendőrséget, mely még a rozoga bárkákat is fiakkernek nézi. — A király Beessen. Bécsből jelentik: Őfelsége vasárnap reggel Veneziából vissza­érkezett Bécsbe. — A Közművelődési Tanács a választó­jogról. Budapestről jelentik: Az Országos Közművelődési Tanács vasárnap közgyűlést tartott gróf Károlyi Mihály elnöklésével. A közgyűlést megelőzően igazgatósági ülés volt, amelyen a választójog ügyében a hat elemi mellett foglaltak állást. Gróf Károlyi Mihály ezért az elnökségről lemondott. A közgyűlés az igazgatóság- javaslatát elfogadta és Káro­lyi lemondását tudomásul vette. — Érieaezlct a közélelmezési miniszte­leriumbaii. Budapestről telefonálja tudósítónk : A közélelmezési minisztériumban kedden dél­előtt értekezlet volt herceg WindischgraeiZ Lajos közélelmezési miniszter elnöklésével. Az értekezleten megjelentek Szterényi ke­reskedelmi miniszter, Bárczy íőpolgármes-

Next

/
Thumbnails
Contents