Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-01 / 100. szám

mtia&atír y aror&zaö Szeged, 1918. május 1. semmisítése után visszavertünk. Este kilenc óra harminc perckor egyórás tüzérségi előkészítés után ismét megtámadta az ellenség tfangard falut, de újból súlyos véres veszteségeket szenvedett és gyalogságának kíméletlen harcba dobása ellenére semmi sikert sem tudott elérni. A fontos íKemmel-állás elvesztése óta az antant súlyos kud'arcát azza! igyekszik szépíteni, ihogy minden jelentésében hangsúlyozza. hogy a németek Amiens irányában nem ! nyertek tért és kiemelik Amiens fontosságát ' a íKemmel-tömb rovására. Hogv milyen jelentőséggel bir az angolok előtt a Kémmel, kitűnik abból, hogy kényszeritették Fodh tábornokot, hogv nagy erőket dobjon a flandriai frontra és különösen a hegytömb védelmére. A kíméletlen tömegtámadások, melyeket a íhegy visszaszerzésére indítottak, valamint az Ypern-hajlás feladása ujabb bizonyítékai a német győzelem nagyságának. Döntő küzdelem a La Manche esatorna ős kikötői birtokáért. Genf. április 30. A párisi Le Journal Jelenti a flandriai frontról: A közvélemény téved, ha túlbecsüli Ypern küszöbön álló kiöntésének jelentőségét. A Calais.Diinkirchen voltat védelmét újonnan tett intézkedéseink biztositjúk. Különösen fontos ma ránk nézve tí belga hadsereg megmentése, mert a belga front feltűnő veszedelmes helyzetbe került. A Times igy ir; A flandriai partvidéken megindult küzdelemmel megkezdődött a ctöntő csata a La Manche-csatorna és kikötői uralmáért. A küzdelem esetleg eltart egész nyáron át. Véget csak ugy érhet, ,ha vagy gyiöziink, vagy elbukunk, de harmadik eshetőség nincs. Genf, április 10. Foch tábornok környezetéből származó haditudósitások egybehangzóan jelentik, ihogv az Ypern körüli angol állások csak ideigleneseknek tekinthetők, mert a borzalmas német ágyutüznek, amelynek, szakadatlanul ki vannak téve, tartósan alig állhatnak ellen. •»M»1I»M1IM« A vasutasok jutalékrészesedése. — Alit mondanak a szegedi vasutasok. — A DélmagyaroAszág 'legelsők között közötte a ihirt, hogy Szterényi József kereskedelemügyi miniszter az államvasuti alkalmazottak körében is behozza az üzleti fölöslegből való jutalék-részesedést. Az erre vonatkozó rendéletet az államvasutak igazgatósága hétfőn kiadott 'hivatalos lapjában adta közre. A rendelet alapján a részesedési jutalékban az üzleti eredmények elérésének közreműködő összes évi fizetéses, havi-, napidíjas és mapibéres személyzet részesül. A mozdonyvezetők és fűtök, miután külön menetórapénzek mellett jutalékpótlékot is kapnak, részesedési jutalékra igényt nem tarthatnak. A munkások és napszámosok sem részesíthetők ebben a jutalékban. Az igényjogosult személyzet csak azon naptári év negyedei után kap jutalékot, amelynek egész folyamán tényleg szolgálatot tett. Ha az alkalmazott egy naptári évnegyedben 42 napot ímeglraladólag akár szabadság, akár betegség miatt szolgálatot nem teljesít, ez arra a naptári évnegyedre járó jutalékot elveszti. A jutalék megvonható, íha hanyagságból, kötelességsízegásbőf vasra! mulasztásiból eredőleg kár, avagv üzemet veszélyeztető ténykedése forog fenn. A jutalékot a számadási évet követő december, március, június és szeptember 1-én esedékes nágv egyenlő részletben fizetik ki. 'A személyzet most átmeneti jutalékban részesül az 1916—17 évi üzleti felesleg után. és pedig az 1917—18 költségvetési év terhére két jutalékhányadot, az 1918—19 üzleti év terhére pedig hányadot fizetnek ki. Az elspt azonnal, a másodikat junius, a harmadikat szeptember elsején utalványozzák. Az összegek az alkalmazottak egv negyedévi fizetésének 25 százalékát teszik ki. A jutaléknyugta bélyeg- és adóköteles. Egy 1000 korona fizetésű pályaőr 56 korona, egy 2000 korona fizetésű irodakezelő 125, egy 2600 korona fizetésű hivatalnok 163, egv 3200 korona fizetésű ellenőr 200. egy 3000 korona fizetésű főellenőr 313, egy 6600 korona fizetésű felügyelő 413, egy 10.000 korona fizetésű üzletvezető 625 korona átmeneti jutalékban részesül negyedévenkint. Az összegek mindenesetre némi köhnyebbüíést jelentenek és maca az intézkedés — bár | elkésve, mert az államvasutaknál ily alapon régen be kellett volna hozni az üzleti haszon' ban való részesedést — a kereskedelemügyi miniszter részéiről tagadhaflan szociális érzékre valL Az államvasutak személyzete a háború előtt is és különösen a háború alatt, oly! minden más állami szolgálatot tulszár! nyaló teljesítményt végzett, amelyet a kormánykörök is többször elismertek és amelyet jutalmazni kell nemcsak a bevezetett jutalékrészesedéssel, hanem a rég várt és sürgetett lakbérrendezéssel, háborús segélyek felemelésével, valamint az égetően szükséges felemelt ruhabeszerzési segély sürgős kiutalásával kiterjesztve a feleségre és. összes családtagokra. Ezek nélkül a vasutasok elhanyagolt szociális érdekei, a jelenleg rettenetes drágaság közepette nincsenek kielégitve. Erről győződtünk meg, amikor a folyamatba tett intézkedéssel kapcsolatban a szegedi vasutasok közül igen sokak véleményét meghallgattuk. A mozdonyvezetők, vonatkísérők, ipari fcépesitésü 'alkalmazottak és mühelyi munká- | sok kivételével a tisztviselők, kezelőnők, iák- j tárnokok, állomási elöljárók, pályafelvigyá- | zók stb., valamint a szolgák, havidijasok. napidíj ások és napibéresek óriási kontingense a jelenlegi helyzettel nincsen megbékülve, sőt az egyes dédelgetett kategóriákkal szemben elkeseredetteknek mondhatók. — A felsőbbségnek feltétlen tisztánlátására kell apellálnunk, — mondotta egyik főtisztviselő — mert az csak valóban a legsúlyosabb anomália, hogv egy kétkézi munkásnak vagy ipari munkásnak háromszor annyi jövedelme legyen és lehessen, mint egy tisztviselőnek, aki a beosztottját vezetni és oktatni van hivatva. Egy baj van és ez az. hogv az Igazgatóság, valamint a kormánykörök sem veszik észre, hogv amikor a tisztviselők érdekeit elhanyagolják, akkor azt a veszedelmet érlelik, amelytől leginkább tartanak... Pedig a magyar vasutasok, a kinevezettek eddig reméltek, a tényekből ezután is remélnének és megóvnák magukat minden rajtuk kivülálló egyesületektől, szervezetektől, azonban ha soká késik a mentő segitség. széttöredeznek. Es ez a széttöredezés nem a vasutasok vétke lesz, hanem a — rövidlátóké. hírek m íFDRlRIADlAíUMIÁIR. IKJirály vagyak, bár •népem nincsen és nincs hatalmam semmi kincsen, miket kiszórt az Ur kegye, — országom sincs, ki elvegye. 'De ur vagyok: királyi senki — e rimes sor hatalmam zengi — s ki szélben, esőben és hóban ázom: fejem tövissel koronázom! És megrázom bilincselt két kezein: — Rabszolgaság! — lázadva vétkezem; én lázadón szólok most ellened s pokolba kergetem a szellemed! iSípos ivás, íBjÉKlÉS 'HALOTTI ÉíNjEíK. Sötét vizeknek áradásán a biborpalástba öltözötten halotti torra jöttem. Kezem a záron nem remeg, nem bántja szivem félelem, a mult sötétjét kémlelem. És száll a fátyol, köd mögöttem s .megértem most az életem; riadt, fakó kis életem: Kellett a könny, hogy ez ne fájjon a ne kösse számat félelem, mert nem jön minden én velem! Sötét vizeknek áradásán s biborpalástba öltözötten — hajrag és bu már megint mögöttem meghalni jöttem,! I íSipos Iván. atámaéMnkmt Mtmk, hmew « bm héamkénm naov hamwa MeÓ*w6Ék# satuakedfenák « Imdóhbmtafc PmhméMrm — Május 1. Ezen a napon a béke boldog éveiben is megállt a munka zakatolása, elnémult a görnyedő robot zaja és a szorgalmas kezek lerakták a szerszámot, hogy ünnepeljék a proletárság öntudatának megszületését. Megáll most is minden a háborn förgetegében, amikor elfelejtettek ünnepelni már az emberek és nem szoktak elhalkulni a kattogó masinák és nem szabad pihenni semmiféle szervnek sem, amely a háborúhoz szükséges. És a sok nem szabadnál és nem lehetnél ilyen kor megnyilvánul egy nagyobb hatalom: a világ összes dolgozó embereinek akarata, elszántsága, szolidaritása. /Május elsején a világ összes .munkásai — sajnos, még a szellemi proletárokat nem lehet közébük számítani — kivonulnak a gyárak füstjéből, a műhelyek fullasztó légköréből a szabadba, hogy békét, választójogot és szabad emberi létet követeljenek. A munkásság tüntetése mind Megváltotta-e már jegyét a Rott filmhez ? Siessen ha jól akar mulatni! ESZ és CEMENT állandóan raktáron kitűnő minőségben és versenyen kivflfi éren. • • • • VÉRTES MIKSA Cég, Szeged* Pallavtcini-ulea 3. sz. Raktár: Tiszapályaudvar.