Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-04 / 102. szám

Szeged, 1918. május 4. 7 MŰVÉSZÉT oooo MüSOR: Szombat délután: Névtelen asszony. — Este: Egy szegény ifjú története. Szinmü. (páratlan kétharm.) Vasárnap d. u.: Románc. Szinmü. — Este: bérletszünetben Próbaházasság. Népszínmű. Egy szegény ifjú története. Limonádé sok cukorral: ez a Feuillet-dráma, Vizenyős, szentimentális história, amely a múltban anynyi, de annyi könnynek volt a sajtoló előidézője. Hiszen egy ifjúról van benne szó, aki szegény is és akinek története van ... A mai közönség, szinte hihetetlen, nem indult meg a történetén, hanem előadás végeztével vigan kiindult a szinházból, ahol mára a régi romantikus iránynak egyik díszpéldányát, mensieur Feuillet szedték elő a feledés homályából. Hogy miért? Ki tudna erre feleletet adni? Azt hisszük, vannak néhányan, akik a francia szinpadirodalomból az Ahol unatkoznak, az Egér, a Váljunk el, Az utolsó levél a Francillon, a Jó barátok előadását várnák, egyszóval azt, ami nem ipari munka, hanem irodalom^ ezek helyett azonban előkerül Egy szegény ifjú története és vele lepereg egy bérletszám. Az előadás ment, mendegélt, kedvetlenül és unottan és a szereplők felvonások végeztével a tapsokra nem jelentek meg. Ök tudják, hogy miért. Egyebekben pedig Gömöri Vilma, Lendvai Lola, Uti' Gizella, Körmendy Kálmán, Szeghő Endre, Kertész Endre és László Tivadar játszották a savós dráma vezető szerepeit. Egyházzenei hangverseny. Szeged város egyházi énekkara és a Vöröskereszt szegedi választmánya a szegedi Vöröskereszt javára május 4-én déultán fél öt órakor a rókusi templomban egyházzenei hangversenyt rendez. A hangverseny műsora a következő: 1. König^ Stabat Mater. 3 szól. női kar: zenekari vonóskvintett orgonakisérettel. Bemutató előadás. (Zeneiskolai nőikar.) (Szóló: Sz. Ladányi (Mariska, a) Stabat Mater . . . b) Quis est homo . . . (mezzoszoprán.) c) Eja mater . . . (szóló karral.) d) Virgo virginum... "2. Fichtner: Két korál előjáték. Bemutató előadás. 3. Schubert: G-dur mise három tétele. 4 síiéi, vegycskar; zenekari vonóskvintett orgonakisérettel. Szegedien először. (Egyházi énekkar.) Szóló: Miksa Ilona, a) Glória, b) Sanctus. c) Benedictus. Szopránszóló. A kisérő magánszólamokat éneklik: Seunig Károlyné, Szabó Erzsike, Örlessy Ilka, Kertész Erzsi, Diskay Ferenc, Komarek Imre és Horváth Elemér. Az 1. számot Fichtner Sándor vezényli. Orgona: König Péter. Jegyek szombat délig válthatók Várnay L. könyvkereskedésében, a Délmagyarország kiadóhivatalában, szombat délután 4 órától kezdve a pénztárnál. Újból haditanácsot tart az antant. Genf, május 3. A nagy haditanács teg>nap összeült Parisban és tanácskozásait valószínűleg rna befejezi. Anglia, Franciaország, Olaszország és Amerika vesznek részt a tanácskozáson. Orlando olasz miniszterelnök csütörtökön érkezett meg Párisba és rögtön hosszabb tanácskozást folytatott Clertíenceaaval. Wilson teljes diktatúrát kapott a háború végéig. Kopenhdga, május 3. A Times jelenti Washingtonból: A kongresszus törvényjavaslatot fogadott el, mely Wilsonnak" megadja a háború végéig a teljes diktatúrát pénzügyi téren is. (M. T. I.) A legújabb hajóelsüfyesztések Berlin,% május 3. A IFoZ/f-ügynökség jelenti: Az északi harctéren ismét 19.000 bruttó tonna hajóteret sülyesztettünk el. A La Mancha-csatornában két gőzöst erősen biztosított kisérő menetből lőttünk ki. Név szerint megállapitottuk Knight-Templar <2175 bruttó tonnás angol gőzös és a Wilson nevü angol vitorlás elsülyesztését. A tengerészeti vezérkar főnöke. T(égi világból * — Szegedi iöriéneiek. Irta: Cserzy Jtfihály. 32 FÁjKLYÁSMEÍNEr. Egyszer az jutott eszébe, hogy megrendszabályozza a zsidó hitközséget. Sőt még a vallás szent ügyébe is belemártja a fulánkját, 1857-ben szétkergette a hitközség elöljáróit és bizalmiférfiait s ő maga választott a régiek helyett ujakat. Mit neki egy vallásfelekezet . . . Őneki, a hatalom büszke jegenyefájának. Semmi. Annak is ugy kellett táncolni, amint ő fütyül. Aztán bement a templomba s az ősz rabbit, Löw Lipótot, imigyen támadta meg: — Tisztelendő ur, egyházi tanításait kérem ezután hozzám benyújtani. A főrabbi megütközött — Miért? — Bírálat végett. No ez neim rossz. Hát ennyire jutottunk, hogy egy gőgős, tudatlan ember még a bibliát is meg akarja rendszabályozni. Ez nem lehet. A hit sokkal erösebb fája az istenségnek, mint sem azt egy gyönge ember még csak megrázni is birná. Annak a gyümölbse a lelkeké és nem az erőszak, hanem az ima és a fohász birja csak leszakítani fájáról. Löw Lipót bölcs ember volt. És nagy tudós. De mindezeken fölül állott az ő tiszta, mintául szolgálható izzó hazafisága. Én csak gyermekkoromból ismerem ezt a munkájában hasznos és emlékében tiszteletreméltó nemes embert, ám azért őrzöm ma is a fényképét: diszét egyszerű házamnak. Azt mondja Bonyhádinak: — Akkor méltóztassék a bibliát cenzúra alá venni, mert az én tanításaim abból erednek. Bonyhádi se volt megyefőnök léttére éppen címeres ökör, szabadkozott. — No, no ... Az nem cenzurálható. Az alacsony, kis zsidóember azzal a szelíd gúnnyal, aminővel az ilyen szellemi magaságban levő emberek szoktak a mélységben pöffeszkedőkhöz leszólni, anélkül, hogy bántanák őket, — végignézte a hatalom képviselőjét és leültette az Íróasztala mellé. Azután elővette a bibliát. És olvasott. Elolvasta Sámuel I. könyve 8. részének 11—18. verssorait. Aztán fölnézett. Bonyhádi elképedt. Fogta kopott cilinderét és hátat forditott az akkori idők legmagyarabb rabbijának. Máskor meg az a gondolata támadt, bogy a szegedi tanyavilágot közbiztonsági szempontból föloszlatja és a lakosságot községekbe összpontosítja. Persze ez is csak egy mámoros álom volt, amit megvalósítani nem is lehetett volna. Hát mondom, Jombart Emilnek egészen más temperamentuma volt. És Bonyhádi vadsága után annál inkább feltűnt a szelidsége, továbbá megyefőnökhöz éppen nem illő nyat jassága és finom modora. Ugy, hogy rendes időben feltétlenül népszerűségre tett volna szert. Sőt nagy tiszteletre és szeretetre is, mert az a hir volt. elterjedve, bogy francia ember léttére nagy rokonszenvvel viseltetik a magyar nép iránt. Tagadhatatlan, azért sok tisztelője akadt Szegeden. Leginkább az idegen ajkúak között. Akkoriban Szegeden számos jobbmódu német és rác család állt a társadalom élén,- kik természetesen másként éreztek, mint a benszülöttek és nem a tiszta 'hazafiság, hanem egyéb körülmények irányították őket cselekvéseikben. A kormánynak a maihoz hasonló nyakas megátalkodottságával föntartott rendszer azonban ekkor már erősen kezdett ingadozni. Az egyre közeledő uj életnek legkisebb fuvab rnára is recsegett a hatalom erőszakosságán val összekorbácsolt tákolmány és nem meszBze álltunk ahhoz, bogy a szabadságért törő, elnyomott léleknek immár csak a legenyhébb viharára volt szükség, ihogy elsöpörje a mindeneket lenyűgöző és az emberi méltóságot mélyen lealázó rendszert. Amint a tavasz langyos fuvalmától megújhodik a természet, ugy támadt" föl egyszerre az emberekben a hit, bogy a nyomor és szenvedés órája betelt, egy jobb, egy örvendetesebb korszaknak kell következni. És ez a kor már nincs is messze, Már érezni lehet a közelségét. Odafönn az ország szivében, Budapesten, már lüktet a Szívverése s ez végigkergeti az egész nemzettesten az ) uj, az éltető friss vért. Az akkori ifjúság, mint a visszatartott folyam, mely ellöki maga elől a gátakat: hatalmas erejével és önzetlen lelkesedésével magához ragadta a tömeget és uralkodott fölöttük. Nap, nap után tüntetéseket rendezett, hazafias beszédeket tartott a néphez, mely a szabadságvágy mámorától félig megittasodva mindenfelé nemzeti dalra gyújtott. Szinte félelmetes kezdett lenni a kitörni készülő viharnak ez a fönségesen szép és mindeneket átalható előszele . . . Jombartnak a szelidsége, a i/épbez való tisztelete és nyájassága csak olyan volt, mint a kacérkodó fény .Feltűnt, de nem hatott a tömegre semmit. Benne nem az embert, hanem a hatalom megvetett képviselőjét látta mindenki és 1860-ban, október 28-án. amikor végigvonult a lelkek orkánja a városon: az első ember ő volt, akinek hatalmas macskazene kíséretében az összes ablakait beverte a fiatalságból alakult óriás tüntető csapat. Ez azután tovább vonult, mint a förgeteg. Elment a cs. és kir. ügyész, regálebérlő s más ezekhez hasonló ügyvivők lakása elé, továbbá a városházához és az összes üvegtáblákat sorra zúzta; azután leszaggatta a hivatalos jelvényeket, a kétfejű sasokát. Másnap látta csak az ember, bogy ml az, mikor betelik a keserűség pohara és Ítélkezik a nép! . . . Folyt. iköv. -qSMMMMUGlftBHB Felelős szerkesztő: Pásztor Jözsc* Kiadótiílaldonos: Várnay L. agyaro^szag zeié&i ara Szegedem kor egy ev e . . félévre . . negyedévre . •>srvbon»pra . idéken: egy évre . félévre negyedévre 36 18. 9 3 — 36 18