Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-19 / 115. szám

4 fii 10 elolvasása után ngy érezzük magunkat, mint egy sikerült kabaréelőadás végén. Az előadásnak természetesem nem mindén száma egyformán nivós, de ez már a kabarénak sajátossága, Teljesen nivós műsorral nem is lehet jó egy kabaré. Akik szeretnek egy kis mosolygós visszaemlékezést- tenni a régi Szegedre és a mostan élőre és szenvedőre, érdeklődve olvassák a Bőrszobrot is, amely üt koronáért megvásárolható minden szegedi könyvkereskedésben. ' (d. d.) Vérző vágyak. (Anatole Francé regénye) A nagy franciának egyik régi-régi munkája a liáboru könyvbajszájában, a kulturális szomjtifusz tanulságos óráiban megérkezett magyar nyelven. Itt van és kedvesen csillog, régi ü$inerősöket hoz elénk, francia típusokat,- akikkel még Tkibaut korában találkozott az alkotó. Én is ugy szeretném kezdeni ezekután, ahogy a La Vie Littériaire-ben olvas tam tőle: Mousieurs! Deszélni fo goá magamról Anatole Francé jóvoltából . . . Hát először is találkoztam- Jean Servien nel Köszönt és mosolygott, mint jó baráthoz illik és én kis vártatva ráöamertem Méiiétrier Jakab Lőrinc Frasmusra. Ö diák voltam még akkor és ő velem jött, a hónom alá bújva, az iskolába. Ott meghúzódott szerényen a padban, a logaritmus tábla és a bölcs -Páto között. Catberiu-eről álmodozott, mint én akkor a fehérhomloku Mfariról és sok része volt abban, hogy vizsgáim nem sikerültek jobban, mint Jeané Bargemont urnái. Aztán a bölcs Tudesco marquis uj mellényében és divatos maszkjában már messziről köszöngetett, akárcsak a derék Coignard Jeromos, aki meghalt a szépséges Jáhel miatt, mert azt hitték, liogy szereti őt. De most Gábriellé foglalkoztat leginkább, a vérző vágyak szürke felidézője, -honsem láttam és mintha mindig köröttem lengene. Hitet, reményt, illúziókat éleszt, amelyek nélkül talán zord volna a játékos napsugár és gyászos temető lenne a virágzó liget, A maga szimpla szerelmi berendezkedésében megszokott fiziológiai kielcgitésre szolgál és abban leü női hivatásánaK minden kilobbanását. (Maga is megijed és meglepődik, amikor reszkető sóhajok, vad akjarások, magasra törő vágyak kábiilata szakad utána és gyorsan becsapja a kertajtöt a szegény Servien orra előtt, mint ahogy az értékek kincsesháza is bezáródik hiu női leib-. A FOGADAÍLOM. Hires ur volt Zsiga bácsi, Hires ám a, teringette! Hogyha ivott, vagy sóhajtott, Mindig a hazáért tette. Régi szokás lévén nálunk A hazáért inni nagyot; — Zsiga bácsi is ugy tette: Ivott hát és — sóhajtozott. Megesett biz' nem egyszer, liogy Rendületlen' szeretete, Amint jó honíihoz illik, Testét dűlékennyé tette. Büszke is volt, mert hazája Támaszának vélte magát, S igaza volt, mert mindennap Támasztotta kocsma falát. Hanem egyszer magába szállt, (Nem t'ora mi a mennykő lelte) Szép intéssel ezenképen önmagához beszélgete: Hallod Zsiga, ne bolondozz, Kiég. volt a dinom-dánom; mmm^^mmM kek önző Dtszelgésekor, Servien szenved és meghal. Nem tudja, hogy azért a nőért kár volt valamit is akarnia, mert már akkor is elhibázta* tartalmas életét ,amikor azt a nőt akarta; mégha] és nem tudja, miért kinlö dott a sötét éjszakákon elhagyottan. És a lel ke fehér maradhatott, de testét vér és sár mocskolja be, -v mert születni, szenvedni, meghalni ez A na tol Francé örök filozófiája A regényt, amely a Kultúra ízléses kiadásában jelent meg, Orbók Attila fordította magyarra élevezetes stílusban. (h. iJ Babiloni vizeK. (baja Mihály verseskötete.) Baja Mihály, a kálvinista papi gárda rokonszenves poéta tagja, aki éveken ál Amerikában szolgálta hazája és egyháza ügyét, „Babiloni vizek" cimii, most megjelent verseskönyvében kivándorlás költészetét nyújtja szívhez szóló dalokban. A hontalanság, az elhagyottság és hazavágyás mindenható melódiái zengenek az Amerikai versek c. ciklusban, mely az ihlet preludiuma. Nem volt még magyar költő, aki az amerikai magyarság világába oly mélyen belenézett volna s annak sajátos és ismeretlen mélyéből ennyi ujat és értékeset hozhatott volna feiszinre. Az Újvilág csodái nem tántorítják el régi szerelmétől, az elhagyott szülőhazától s a csodalatos gazdaság es hatalom láttára még mélyebb szerelemmel gondol a hazai tájakra. A tenger partján *>la álmodik és a munka nagy amerikai ünnepnapján szinte drámai erővel festi meg a hatalmas világrész beolvasztó és kiuzsoráző politikáját, amely a népek millióinak osonthalmaira építi palotáit. íEz á mélabús alaphang vonni végig a többi verseken is. Baja Mihálynak ez a kötete már évek óta várja a megjelenést és most Csáthy Ferenc m. kit u d om á n y egy ete mi könyvkiadó vállalata adja ki Ízléses kötetben. A szép verskötet ára 6 korona és Várnay L. könyvkereskedésében kapható. Arc és kéz ápolására legjobb a Gerle-féle jlUhrir Kapliaíö: EEfüiE IEHÖ HioMSüMM SZEGED, Klauzál-tér. iSzállj magadba, légy okosabb. Nyakadon a szánom-bánom. Lásd, a fejed ólomnehéz, Inog a föld is alattad, Körbe inegy a világ véled, A sok lőrét minek ittad! Es szörnyűség! foganatja Lett intésnek, okos szónak, Rettenetes esküt mondott: Átkot, balált az ivónak! Hajh! De sápadt lett e szóra! Borsódzik a háta bele; S homlokáról hideg csöppek, Halálcsöppek peregnek le! Nehéz bánat száll lelkére, Majd a szivét méreg eszi; Letérdel, és . . . hamarjában Fogadását visszaveszi. És azóta újból,— újra Kurjogat a kancsó mellett, S pityeregve sóhajtozik Magyarország „sorsa" felett. •Szögeli, IMS. m'ájns W. Lövészet oooo MÜSOB: Vasárnap d. u. „Próbaházasság." Énekes szinmü. Vasárnap este: Bérletszünetben „Sztambul rózsája." Operett. Hétfő d. u. „Románc." Szinmü. Hétfő este: Bérletszünetben „Árendás zsidó." Népszínmű. Kedd: Három a kis lány. Daljáték. Páros kétharmad. Szerda: Czigánybáró. Operett. Páratlan háromharmad. Csütörtök: Flőször Őszi vihar. Szinmü. Páros egyharmad. Péntek: Őszi vihar. Szinmü. Páratlan kétharmad. Szombat: Őszi vihar. Szinmü. Páros háromliarmad. Vasárnap d. u.: Sybiil. Operett. Vasárnap este bérletszünetben: Vasgyáros. Szinmü. Őszi vihar. A színházi iroda jelenti: A társulat nagy ambícióval készül Jób Dániel Őszi vihar cimü színmüvének bemutatására. Jób tiz évnél nagyobb ideje rendezője a Vígszínháznak, ahol mások érvényesülése érdekében fejt ki nagystiiusu, megértő munkálkodást. Az ő rendezésében szilire kerülő darabok mindig kiválnak a többiek közül, végtelen gondosság, mélye nlátás, főleg páratlan tudás jellemzik munkáját. Hosszú szerény önmegtartóztatás után az idén lépett először a színpadi szerzők sorába az Őszi viharral, ezzel a csupa finomsággal átsült, nagy hatású, pompás darabbal, amely valósággal belemarkolt a közönség lelkébe. Bizonyos, hogy megtalálja a szegedi közönséghez vezető utat is. a társulat minden erejét, művészi ambiciójját fekteti ebbe a feladatba. Az időses bárót Szeghő Endre, feleségét, az élet jogait követelő fiatal asszonyt K. Gömöry Vilma játsza, Christin hajómérnököt- Kiörniendy Kálmán. Pompás szerepe van Kertész Endrének, Az aszszonyért titokban rajongó öreg grófot játszik, akinek minden fáradozása abban merül ki, hogy Anna, ha más oldalán is, de boldog legyen. üti Giza, (Solymossy, Izsó, Szilágyi, Harsányi öreg pénzarisztokratákat játszanak, • ÁTOK. Folyik a tánc; már javában VV'aloeroznak a szálában; Mint az orsó, hogyha pörge, Kering a pár karcsú, fürge. Hossza sincsen, vége sem lesz. Csak te valcer, csak te kellesz! 8 kering Szeppi, kering tova, Vigye el az ördög lova! — Tejfölszájú kis úrfiak, Ugy pörögnek, úgy mulatnak; Német zene édes hangján: Magyar úrfi, magyar leány. Dagad keblük, s neki hevül, Valceroznak kegyetlenül; Ropdös szivük örömében, Majd elfullad valcerkéjben. Nézi Árpád magas égről, Fogalma sincs keringőről; Nagyot aaiul lakkra, Makkra, Fecskefarkuforma frakkra. — S bánatában, búsultában Feljajdul is fájdalmában, Nem várja a valcer végét: Megátkozza nemzetségét. MÉSZ és CEMENT • • • • VÉRTES MIKSA cég, Szeged, Paífavieini-uica 5. sz, Raktár: Tiszapályaudvar. állandóan raktáron kitűnő minőségben és versenyen kivüli áron.